* nemisbéka *
Skót vajas keksz

23 dkg vaj
24 dkg liszt
6 dkg porcukor
1/4 tk. só
színes kristálycukor

Egy gyors kekszet akartam sütni, mert már egy ideje ott toporognak a fiókban a Segítsüti sütipecsétek, ki akartam őket próbálni. A vajat összemorzsálom a száraz hozzávalókkal a színes cukor kivételéve, és gyors mozdulatokkal tésztává gyúrom össze. Lisztezett lapon kinyújtom kb. 1 mm vastagra és pogácsaszaggatóval 6 cm átmérőjű korongokat szúrok ki belőle. Jól belenyomom a sütipecsétet mindegyikbe, és a minta mélyedéseibe fekete kristálycukrot szórtam. 175 fokra előmelegített sütőben kb. 12-15 perc alatt készre sülnek, akkor kell kikapni, ha alul már halványbarna, de a tészta még világos. Két tepsi készül ekkora mennyiségből.

A recept a gourmac.com-ról származik, ugyanitt még más sütipecséthez való finomságokat is lehet találni.

Teknősbékás Fekete-erdő keksz - vendégposzt kicsi Vúnak

A kekszekhez:
26 dkg liszt
3 dkg holland kakaópor
25 dkg szobahőmérsékletű vaj
10 dkg porcukor
1 tojásfehérje
2 csipet só

A teknősbékákhoz:
2 dl meggybefőttlé
meggybefőtt
2 nagy csipet agar-agar (helyettesíthető porzselatinnal megfelelő mennyiségben)

2,5 dl tejszín

Kicsi Vú megkért, hogy blogszülinapja alkalmából vendégposztoljak nála, amire nagy örömmel vállalkoztam, majd hamar jött a hosszas fejtörés, hogy "de mit?". Stílusosan valami szecsuáni borsosat kellett volna, mert ez az ő hagyatéka az én konyhámban - tőle kaptam az első csomagot, ami szerelmet gerjesztett első látásra :) és hosszútávú használatot. De kicsi Vú mellé az ember nem nagy darab húsokat képzel el, amik szecsuáni borsban hemperegve, közepesen átsülve elterülnek a tányéron, hogy nesze, aranyos, hepibörzdéj :). Nem, ide valami kis édesség kell, és valami kedves, olyasmi, amitől mosolyog, nem egy brutál krémes torta. Bár azt hiszem, ezt is hívhatnánk dekonstruált Fekete-erdő tortának :), az kellőképp proccos lenne, de a teknősbékás Fekete-erdő keksz talán találóbb.

Hommage à kicsi Vú megoldással az alap - a kakaós sablé Viennois - tőle származik, és a "bevált recepteken" ne változtassunk. Úgyhogy a lisztet és a kakaót összeszitáltam, a vajat a porcukorral habosra vertem, majd hozzáadtam a tojásfehérjét, a sót, és fokozatosan a kakaós lisztet. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy a kézimixer és a 3 év alatti társalkotó még mérsékelten kompatibilisek egymással, de legalább a konyha felmosását is sorra keríthetjük... A keveréket 1 órára a hűtőbe tettem, majd folpackba csomagolva kb. 6 cm átmérőjű rudat formáztam belőle. Még két óra a hűtőben, majd felszeleteltem kb. centis vastag karikákra. Hogy kicsi Vú miként hozott ki ebből a mennyiségből 40 darabot, az számomra a konyhaművészet nagy rejtélyeinek egyike, én megfeszülve is csak 14-et abszolváltam. 180 fokra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt sütőlapon 15 percig sütöttem őket (kicsit megdagadnak, hagyjunk köztük távot), majd rácson hagytam kihűlni.

Amíg sülnek a kekszek, jöhetnek a teknősbékák. Előre szólok, hogy a formát moestől kaptam, őt lehet zaklatni forrás iránt :). A meggybefőtt levéhez hozzászórom az agar-agart (agar-agarat?), majd felforralom. Mindegyik teknősbékába merek egy nagyon picit belőle, majd beleteszek a páncéljába egy-egy szem meggybefőttet, és a forma tetejéig merem rá a maradék meggylevet. Ha kihűlt, mehet egy kicsit a hűtőbe.

A tejszínhabot felverem, és ha keksz teljesen kihűlt, jöhet az összeállítás: mindegyikre nyomok egy habrózsát és teszek mellé egy teknősbékát :). Igazából nem gondoltam át alaposabban a dizájnt, így utólag megideologizálva mondjuk kakaótengeren tejszínhab-sziget felé úszik az állat :), és közben a Happy Birthday-t dúdolja à la Marilyn :), de a háromféle állag és íz miatt ideológia nélkül is finom. Remélem, Vúnak is tetszik. Boldog blogszülinapot!

Kicsi Vú receptje alapján.

Zabpelyhes-áfonyás bölcsődei keksz

40 dkg liszt
20 dkg nádcukor
1 tk só
1 csapott ek. sütőpor
25 dkg vaj
20 dkg zabpehely
12 dkg szárított tőzegáfonya
3,5 dl író

Scone-nak indult. Határozottan. Fejvakartam erősen, mikor a bölcsiből üzentek, hogy megünneplik a gyerek szülinapját, jó lenne, ha vinne be magával valami finomságot. Mert az egy dolog, hogy az enyém nagyjából mindenevő, de van ott 4 hónapos is, meg még pár kétévesnél fiatalabb. És ugyan szuperjó bölcsi, de az itteniek nem szoktak annyit agonizálni a gyerekek étkeztetésén, mint otthon, ami addig jó, hogy felírták, az enyémnek mit lehet és mit nem, de nyilván nem vetik laborelemzésnek alája, hogy mit küldök be, tehát nem árt, ha egészséges-féle. Feltéve, de meg nem engedve, hogy egyévesnél fiatalabbnak nem adnak belőle, éreztem, hogy a tojás nem jó ötlet, a csoki nem jó ötlet, a csonthéjasok nem jó ötlet, ne legyen sok liszt, ne legyen sok cukor, ne nagyon tejtermékezzünk, de azért legyen finom is, egészséges is, méz, mint allergizáló nem jön szóba, mák nyista... És itt akkor már kezdtem eléggé magamba borulni.

A boltban szembejött megmentőm, a zabpehely (eddig sose láttam a sarki közértben). Hurrá, valami zabpelyhes bizbasz csak jó, azzal emlékezetem szerint nem szokott gond lenni. Szárított áfonya közvetlenül mellette, még jobb. Scone lesz ez, a barista-tanfolyamra egy nagyonbio, nagyonegészséges gondolkodású anyuka azt hozott magával, ha neki jó, nekem is jó. Nyilván nem hagyom zavartatni magam azon apróbb tény által, hogy a büdös életben még semmi zabpelyheset nem csináltam. Tehát scone, mint már említettem volt.

Mindent megvettem, haza, jöhet a scone-sütés, receptet felszoroztam ipari mennyiségekre, itt-ott korrigáltam, alsó hangon 12 gyerekkel kell számolni, és tudom, az enyém mennyit eszik :). Mérlegre tál, belegórtam a cukrot, a sót, a sütőport, és itt kellett volna jönnie a lisztnek. Jött is. Az előírt 70 deka helyett a zacskó erőteljes kiporolása után összejött egy sovánka 40. Mert lisztet nyilván nem vettem, HISZEN van otthon. Bolt már zárva. Hű. Receptet nagyjából arányosan igyekeztem korrigálni, amennyire lehetett, de a scone-projekt itt egyértelműen bedőlt. Hozzáadtam az olvasztott vajat, a zabpelyhet, az apróra vágott szárított tőzegáfonyát, az írót, összekevertem sűrű, ragacsos masszává. Sütőpapírral bélelt tepsibe kanalaztam, kiskanálnyi kupacokkal, távot hagyva közöttük, majd mentek a 190 fokra előmelegített sütőbe. És rettegve figyeltem, hogy mi a túró sül ki ebből 15 perc múlva. Hát mi? Zabpelyhes-áfonyás bölcsődei keksz :), úgy 120 darab. Ízre rendben volt, szépen megtelt egy nagy tál vele, mehetett másnap intézményes keretek közé. Rettenetesen vihogtam, amikor délután emberem felhívott a beszámolóval, hogy a dadusok jelezték: nagyon bejött mind nekik, mind a gyerekeknek a spéci magyar finomság.

A Joy of baking receptje sikerült kellemesen félre :). 

0321 keksz

Tavaly jól lemaradtam a Down-szindróma világnapjának első hazai beharangozójáról, csak gyereknapra tudtam összedobni egy kis sütit. Na de most! Eszenyi Enikő (kézcsók, virág, minden jár neki) ismét tágra nyitja a Vígszínház kapuit, és gazdag programok sorával vár minden kedves látogatót, aki 2010. március 21-én vasárnap reggel 9-től elmegy hozzájuk. Hogy mennyire fontos a nyilvánosság, az ismeretszerzés ebben a témában, azt Kisari Károly (a Down Egyesület elnöke) számomra nagyon meglepő és pozitív információja mutatja: "Röviden a tavalyi eredményekről: telt ház a Vígszínházban, a téma markáns megjelenése a médiában, a kampány hatásaként három örökbe fogadni akaró szülő jelentkezett a Down Dada rendszerbe, és egy éve nem kerültünk kapcsolatba szülőkkel, akik le akartak mondani babájukról, viszont nagyon sok új család keresett meg minket tanácsokért."

Nagy sajnálatomra nem leszünk otthon, pedig borzasztó szívesen elvinném a kiscsajt, úgyhogy csak az információ terjesztésével tudok segíteni. Csináltam egy kis kekszet a nagy napra, ami vidám, szabálytalan és finom :).

18 dkg vaj
20 dkg porcukor
2 tojás
1 tk. vaníliakivonat
40 dkg liszt
1 tk. sütőpor
1 tk. só
8 dkg mini Smarties (6 pici doboz)

A puha vajat a cukorral habosra keverem, hozzáadom a többi hozzávalót a csoki kivételével, összegyúrom, fóliába csomagolva legalább egy órára a hűtőbe teszem. Lisztezett lapon kb. fél centi vastagon kinyújtom, és kiszúrom a formákat. Úgy emlékeztem, Andi barátnémtól "jól jön ez majd!" felkiáltással betű- és számformákat is kaptunk, de kiderült, hogy csak betűket. Na de mire jó az OBZI? :) Kis átalakítással létrehoztam a négy számot, kiraktam a mini Smartiesokkal, a többi tésztát pedig O betűkkel szúrtam ki. Sütőpapírral bélelt tepsibe pakoltam őket, 180 fokra előmelegített sütőben elvileg 8-12 perc kell nekik, nekem sikerült némileg túlsütni a vékonyka betűket. A tésztamennyiség feléből lett két tepsi, úgyhogy a másik felét lefagyasztottam.

Jó szórakozást kívánok minden kedves résztvevőnek vasárnapra, tényleg legyen víg tőlük a színház!

Nigella receptje (Domestic Goddess)

Holle anyó sérelmére elkövetett marcipános csokikenyér

18 dkg marcipán
12 dkg puha vaj
10 dkg nádcukor
5 dkg porcukor
2 tojás
3 ek. kakaópor
15 dkg liszt
1 tk. sütőpor
10 dkg étcsoki

Most már valaki mutassa meg a naptárat az időjárásfelelősnek. Hideg van, hideg van, hideg van, én pedig meleget szeretnék, friss, piros gyümölcsöket, napsütést, tengerparti kirándulást, virágszőnyeget az utcákra, nyári gumit a kocsira, és egyáltalán.  Addig is, amíg mindez bekövetkezik, valamivel pofán kell csapni Holle anyót (részemről egyébként a dead opció mellett tenném le a voksomat :) ), beizzítani a sütőt és lélekmelengető édességet tolni fázó gyomrunkba. Mindennek előkészítésére körülbelül 15 perc állt rendelkezésre és a spájz meglévő tartalma, amíg a Bevásárló Babakocsis Egység elment beszerzőútra.

A vajat és a cukrokat (nem volt itthon elég nádcukor, lásd beszerzőút szükségessége, ezért a kényszerű porcukorhasználat) habosra keverem, hozzáütöm a tojásokat, mehet bele a liszt, a sütőpor, a kakaó és alaposan eldolgozom. A marcipánt nagyobb, a csokit kisebb darabokra vágom, és egy maréknyi kivételével a masszához keverem. Sütőpapírral bélelt kenyérformába lapátolom (elég tömör tészta), elegyengetem és a tetejére szórom a maradék marcipán- és csokikockákat. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 35-40 perc alatt készre sül (megemelkedik, a tetején a marcipán aranybarna lesz). Legfinomabb és a legpuhább még frissen, langyosan, másnapra kissé kiszáradt a maradék, hiába takartuk le. Holle anyó meg BIK :).

A Chocolate&Coffee receptjét módosítottam.

Diós répatorta

A tortához:
40 dkg sárgarépa
15 dkg apróra vágott dió
5 dkg darált mandula
4 tojás
23 dkg vaj
23 dkg nádcukor
1 kicsi narancs reszelt héja és leve
18 dkg liszt
fél csomag sütőpor

A tetejére:
2 ek. görög joghurt
10 dkg porcukor
1 kk. citromlé

Ennél a receptnél már elég régóta ott figyel a könyvjelző, ideje volt már sorra keríteni. A tojássárgákat habosra keverem a cukorral, hozzáadom a vajat, a lisztet, sütőport, darált mandulát, a megpucolt és reszelt sárgarépákat, és a diót. A tojásfehérjéket kemény, de nem száraz habbá verem, és óvatosan beleforgatom a masszába. 26 cm-es tortaformát kivajazok, sütőpapírral kibélelem az alját, és belekanalazom a tésztát, 180 fokra előmelegített sütőben kb. 1 órát sütöm, amíg szép aranybarna nem lesz.

Gondoltam, teszek rá klasszikus krémsajtos borítást, krémsajt éppen nem volt itthon, de az én drágaságom pont indult a boltban, úgyhogy én hülye, rábíztam ezt a tételt. Miután elmagyaráztam neki, hogy miként néznek ki a krémsajtok, azokon belül is koncentráljunk a natúr változatokra, a boltban mely részen találhatóak, konkrétan elhagyta a számat az a mondat, hogy "jó lesz a Philadelphia". Ember hazatér, és kissé bizonytalanul a kezembe nyom két miniatűr kenhető sajtot, azzal a kérdéssel, hogy "ugye ez jó lesz, ezen kívül csak Philadelphia volt". Ilyenkor jól jön, hogy egy évig jártam jógázni :). A krémsajt kiesésével szemügyre vettem a hűtőt, és úgy döntöttem, próbálkozzunk meg a joghurttal, mint alappal. A fenti hozzávalókból kikevert borítás finom, de kissé híg lett, és mivel az utolsó adag porcukrom tűnt el bele, így vállat vontam, és ráöntöttem.

Finom, tömör gyönyör torta, nyolc személynek elég, kis szeletek is nagyon laktatóak belőle. 

Traditional British Cooking receptjét formálgattam.  

 

Mandulás-meggyes-csokis szelet

A tésztához:
12 dkg vaj
5 dkg porcukor
3 dkg kakaó
csipet só
1 kk. mandulaaroma
15 dkg liszt

A lekváros réteghez:
15 dkg meggylekvár
1 ek. kirsch (cseresznyepálinka)
10 dkg csokilencse

A mandulás habhoz:
4 tojásfehérje
18 dkg darált mandula
csipet só
20 dkg porcukor
1 ek. mandulaaroma
5 dkg szeletelt mandula

Megpróbálok az utazáshegyek és az ismételt, szeptemberi munkakezdés nyűgössége után visszamászni a fedélzetre, és ismét rendszeresebben írni. Ez nem könnyű mostanság, mert kis Birodalmi Lépegetőnk nem sok szabadidőt hagy, főzni általában este 8 után tudok, amikor kidől, többnyire akkor is csak valami egytálételt (pl. chili con carne-t) másnapi ebédnek - jelenleg ennyi a konyhai alkotásaim netovábbja. Sütés? Az mi? :) De az édességhiány nagy úr, Egyesek végül a délutáni műszakból is bevállaltak annyit, amennyi idő alatt összedobtam ezt a gazdag, laktató, tojásfehérjegyilkos süteményt. 

Elektromos habverővel összeverem a tésztához valókat, amíg morzsás állagot nem kapok. Ezt egy kivajazott alufóliával bélelt, 20x30-as tepsibe nyomkodom, megszurkálom villával, és 160 fokra előmelegített sütőben 20 percig sütöm. Kiszedem, 190 fokra tekerem a sütőt, a tésztán szétkenem a pálinkával elkevert lekvárt (lehet savanykásabb is, pl. ribizli, talán az jobban ellenpontozza a tészta és a hab édességét), és megszórom a csokilencsével. A fehérjéket a csipet sóval elkezdem verni, beleszórom a darált mandulát, a cukrot és a mandulaaromát, addig verem, amíg jól el nem keveredik és habos nem lesz (nem habcsók keménységűre van szükség, sokkal lágyabbra). A habot a lekváros-csokis rétegre öntöm, és megszórom a szeletelt mandulával. Újabb 20-25 percre visszakerül a sütőbe, amíg szép aranybarna nem lesz a teteje. Kihűlés után szeletekre vágva tálalható, gyermek háta megett sutyiban befalandó :). 

The Ultimate Cookie Book receptje az eredeti.  

Ribizli curd

40 dkg ribizli
3 tojássárgája
20 dkg nádcukor
10 dkg vaj

Szomszédasszony felhatalmazást adott a kertjébe való beszabadulásra, úgyhogy leszedtem egy tál ribizlit nála. Gondolkodtam, mire lehetne felhasználni a zsákmányt, aztán bevillant, hogy a lemon curd mintájára biztosan lehet belőle savanykás-édes finom krémet gyártani. Megolvastam jól egy receptet, gyors ütemben adaptáltam, és azt kell mondjam, a végeredmény valami isteni. 

Minden összetevőt egy tálba pakolok, forrásban lévő vízzel teli fazék fölé helyezem, és a cukor elolvadásáig folyamatosan keverem, majd ezután csökkentem a gázt, és időnként megkeverve úgy 30 percig főzöm, amíg elég sűrű nem lesz ahhoz, hogy bevonja a fakanál hátulját (de nem fogja elérni a puding sűrűségét mondjuk). Szűrőn átnyomom, két 2 dl-es edénykét megtöltök vele, ha kihűlt, mehet a hűtőbe. Állítólag két hétig eláll, de az első kanál megkóstolása után rögtön tudja az ember, hogy ennek tesztelésére nem lesz lehetőség :). Kaláccsal, brióssal reggelire valami mennyei, feledtetni tudja Egyes Renitens Kiskorúak negyed hatos ébresztéseit is (na jó, kávéval együtt :) ).

A Good Housekeeping Cookery Book receptjét módosítottam. 

Illókeksz

25 dkg liszt
fél csomag sütőpor
15 dkg nádcukor
12 dkg vaj
1 ek. Grand Marnier
1 tojás
2 tojássárgája
díszítőcukor, dió, birssajt

Anyósom még karácsonytájt küldött egy doboz sütit (is) nekünk, szegény, messzibe szakadt éhező népeknek :). Másfél nappal később Egyesek felhúzott szemöldökkel behozták az üresen tátongó dobozt, hogy mi történt a tartalmával. Nem sikerült hitelesen előadnom, hogy a) az egereink voltak, b) ha ők nem, Rózsaszín önhatalmúlag biztos ezzel kezdte meg a hozzátáplálást :). Úgyhogy gyorsan elkértem a receptet, és megsütöttem, már nem is egyszer.

Az elkészítése egyszerű: a díszítő cuccok kivételével mindent össze kell gyúrni, vékonyra kinyújtani, formákkal kiszúrni, megszórni díszítőcukorral (karácsonykor nagyon jópofa volt a színes cukorral megszórt fenyő!), dióval, apróra vágott birssajttal, satöbbi. Viszont nem véletlenül így neveztem el: már nyers tészta formájában olyan finom, hogy erősen csapkodni kellett a kezemre, hogy ne csipegessem el az egészet :). 180 fokra előmelegített sütőben addig kell sütni, amíg el nem kezd a szegélye aranybarnulni (elég gyorsan megvan, kb. 12 perc, sütőtől függően), ebből a mennyiségből nekem négy tepsi lett. Bár mire a negyedik kisült, az első eltűnt... Hiába, ezek az egerek! :)

Anyósomtól kaptam a receptet, ami eredetileg dr. Oetker.  

Mágnás diós pite

A tésztához:
30 dkg liszt
1 csomag sütőpor
22 dkg vaj
12 dkg nádcukor
1 tojás
1 citrom
25 dkg szilvalekvár

A tetejére:
20 dkg nádcukor
3 tojás
15 dkg darált dió
1 csomag vaníliáscukor

Egy egyszerű, de nagyon gazdag sütit kerestem masszív diófeleslegem egy részének elsütésére. A lisztből, sütőporból, puha vajból, nádcukorból, tojásból és a citrom reszelt héjából és kifacsart levéből tésztát gyúrok, amelynek kétharmadát kinyújtom, és sütőpapírral bélelt, 20x30 cm-es formába teszem. Megkenem a lekvárral, amelyet más fajtával is lehet helyettesíteni (csak a cseresznyelekvárt hanyagoljuk... :) ). A tetejére a 3 tojássárgáját habosra keverem a cukorral és a vaníliáscukorral, mehet bele a darált dió és a fehérjékből felvert hab. Ezt a lekváros tésztára simítom, majd a maradék egyharmad tésztából csíkokat sodrok, és átlósan rácsszerűen erre a habos rétegre teszem, szépen belesüpped. 180 fokra előmelegített sütőben kap 30-40 percet, amíg szép aranybarna nem lesz. Nagggyon gyorsan elfogy :).

A Nagy Süteményeskönyv receptje.

Körtés-fehércsokis süti a mikróban

10 dkg vaj + a kenéshez
10 dkg liszt
10 dkg nádcukor
10 dkg mogyorós fehércsoki
2 tojás
2 körte
fél csomag sütőpor
3 ek. tej
tetejére porcukor

A krumplileves sütemény legyen sütemény, készüljön illatosan a sütőben, ez az álláspontom. Mikró barátomat nagyjából kizárólag melegítésre használjuk, néha a grill részét is, ha kisebb mennyiséget akarok grillezni, de a 469 hiper-szuper, mikróban készíthető étel és társai című szakácskönyvek sosem tudtak elcsábítani. A mi gépünk ráadásul tökéletesen alkalmazkodott ehhez a szemlélethez: rejtélyes módon négy percig országos haverok vagyunk, de ha ennél tovább használjuk, kiakad, ki kell húzni a konnektorból és újra beállítani az óráját :) (öcsém megmondta, mikor megvettük, hogy autógyártótól háztartási gépet...). No de a Good Food ezen receptje kép alapján felkeltette az érdeklődésemet, és ők nem túl sűrűn szokták javasolni a mikrót ilyen célra, úgyhogy gondoltam, kipróbálom. 

A száraz anyagokat összekeverem, hozzáadom a nedveseket, a csokit feldarabolva, az egyik körtét hámozva és felkockázva rakom bele, kivajazott formába teszem (másfél-kétszeresére megemelkedik), és mehet maximális fokozatra 12 percre a mikróba. Ha lejárt az idő, még 5 percig kell állni hagyni. Tetejére porcukor, és szeletelve a másik körte mehet (más gyümölcsökkel is lehet kísérletezni persze). Frissen finom, tömörebb tésztájú sütemény, de másnapra ne maradjon meg, mert kiszárad.

A Good Food 2006. novemberi számában találtam egy változatát. 

Kooperációs aranygaluska

A tésztához:
50 dkg liszt
1 csomag szárított élesztő
2 tojássárgája
3 dl tej
6 dkg vaj
5 dkg cukor
csipetnyi só

A tetejére:
25 dkg darált dió
6 ek. cukor
5 dkg olvasztott vaj

A vaníliamártáshoz:
0,5 l tej
2 tojássárgája
5 dkg cukor
1 kk. liszt
1 rúd vanília
1 dkg vaj

Amikor a Zuram azt mondta, valami húsmentes tésztát szeretne ebédre, semmi perc alatt bevillant az ötcsillagos aranygaluska, amivel fakanál barátném kényeztetett még februárban. Anyósomat kértem meg, hogy süssön nekünk, mire azzal a meglepő válasszal szolgált, hogy még sosem csinálta meg - csukott szemmel százas körbe :). És miután én sem, ezért kooperatíve felcsaptuk Ilonkát, ő megcsinálta a tésztát, én pedig a mártást :).

A tészta klasszikus kelt tészta, a hozzávalókat összegyúrta, egy órán át kelesztette (friss élesztővel jobban működik, de itt csak szárított van), aztán pogácsaszaggatóval kiszaggattuk és kivajazott, 26 centis kapcsos tortaformába raktunk egy réteget, az olvasztott vajjal megkentem, megszórtam bőven a darált dió és a cukorkeverékével, még egy réteg tészta, megint vaj és cukros dió, majd ment a 180 fokra előmelegített sütőbe, amíg aranybarnára nem sült.

A mártáshoz a tojássárgákat, a cukrot elkevertem a liszttel és fokozatosan felöntöttem a tejjel, beledobtam a felhasított, kikapart vaníliarudat és szemcséit, a vajat és közepes lángon enyhe sűrűsödésig főztem. Négyszemélyes adag. 

Horváth Ilona klasszikusa. 

 

Francia csokoládétorta

25 dkg étcsoki
22,5 dkg vaj + a kenéshez
9 dkg cukor
1 ek. liszt
2 ek. Grand Marnier
5 tojás
porcukor

Egy egyszerű, de izgalmas torta készült a vendégeknek, tömény kalória, tömény élvezet. A csokit, a vajat és a cukrot alacsony láng felett összeolvasztom, ha kissé kihűlt, hozzákeverem a likőrt. A tojásokat alaposan felverem, beleszórom a lisztet, majd hozzáöntöm a kihűlt csokis keveréket. Egy 18 centis kapcsos tortaformát (az eredeti recept szerint 23-ast) kivajazok, az alját kibélelem sütőpapírral, beleöntöm a tésztát, majd kívülről körbebugyolálom alufóliával és tepisbe teszem, amit kb. 2 cm magasan feltöltök vízzel. 190 fokra előmelegített sütőben sült 35 percet, amíg a széle már megszilárdult, de a közepe még lágy volt. Az alufóliából kibontva rácson hagytam kihűlni, állítólag hajlamos berepedni, középen megsüllyedni, de az enyém szép maradt :). Leszedtem a tortaformát (berepedezett-megsüllyedtnél fejre lehet állítani, a sütőpapírt lehúzni róla és akkor az egyenletes alja lehet a teteje), porcukorral mintát hintettem rá. Semmi perc alatt elfogyott :).

A Chocolate & Coffe receptje. 

Citromos süti chilis csokis szederöntettel

A tésztához:
4 tojás
13 dkg finomítatlan nádcukor
13 dkg liszt
1 csomag sütőpor
8 dkg olvasztott vaj
1 nagy citrom leve és reszelt héja
csipet só

Az öntethez:
15 dkg szeder
2 ek. nádcukor
2 ek. víz
5 dkg chilis étcsokoládé

Rengeteg gasztroblogot olvasok, felszínesen vagy alaposabban, mikor mire van időm, és a kollégáktól, kollegináktól megmaradnak a fejemben képek, receptek, amiket a "majd én is kipróbálom" skatulyába tuszkolok. Ha erre kellő gyorsasággal időt kerítek, az szerencsés, de van olyan is, amit hosszabb ideig hurcolok magammal, míg valahogy el nem jön az ideje. Kicsi Vú citromos süteményéhez másfél év kellett :), pedig ez egyike volt azon recepteknek, amit névvel, képpel és a recepthez bloggerrel együtt sikerült élesen elraktározni, nem igényelt masszívabb kutatómunkát halvány emlékek alapján. Vendég jött és ígértem neki sütit; olyasmire volt szükségem, ami nem igényel hosszas konyhai tartózkodást. A kommentelők javaslatait fontolóra vettem - hogy esetleg csokidarabokat vagy gyümölcsöt szórnék a tésztába -, de aztán inkább egy saját fejlesztésű öntet mellett tettem le a voksomat.

A sütemény elkészítésben nemigen változtattam, a cukor lett csak nádcukor, amit a tojássárgákkal fehéredésig vertem, majd hozzákevertem minden mást, végül a fehérjékből csipet sóval felvert habot is óvatosan beleforgattam. Kivajazott, kilisztezett húskenyérformába öntöttem, 180 fokos sütőben nálam 25 perc kellett neki. Hagytam kihűlni.

Az öntethez a szedret, a cukrot és a vizet összeöntöm, felforralom, addig főzöm, amíg a gyümölcs meg nem puhul, a felét villával szétnyomkodom, majd elzárom a gázt és beletördelem a csokit, addig kavarom, amíg el nem olvad. Úgy finom, hogy a hideg sütire kanalazom a már nem forró, de még meleg, pikáns öntetet.

Kicsi Vúnál találtam a könnyű citromos süteményt.

Nektarinos morzsa

3 nektarin
10 dkg liszt
1 tk. sütőpor
7,5 dkg vaj + a kenéshez
2,5 dkg darált mandula
5 dkg szeletelt mandula
7,5 dkg porcukor
mascarpone

Cseresznyefüggésemet csak nektarinkúrával tudom enyhíteni mostanság és fordítva :). Egyiket sem szeretem annyira nagyon sütögetni vagy főzni, igazából mindkettőt a legjobb magában (negyed-félkilónként...) betolni az arcunkba :), szerencsére emberem folyamatosan felügyeli az utánpótlást, úgyhogy általában üzembiztosan van itthon belőlük, amíg csak szezonjuk van. Megkívántam azonban a sütit és külön valami másikfajta gyümölcsért nem vándoroltam el a boltba, úgyhogy hosszas mérlegelés után azt mondtam: süljön hősi halált a nektarin :).

A barackokat cikkelyekre vágom és egy kivajazott, 20x30-as sütőedényt három sorban kirakok velük. A lisztet, a sütőport és a darált mandulát elkeverem, majd hozzámorzsálom a vajat, végül mehet bele a cukor és a szeletelt mandula is. A morzsát egyenletesen a nektarinokra szórom.

200 fokra előmelegített sütőben nekem 25 perc alatt megsült (ekkorra lett aranyszínű a morzsa). Még melegen tányérra teszem és minden kockára egy evőkanálnyi mascarponét teszek. Négyszemélyes adag, hősünket villámgyorsan elpusztítjuk :).

Nigella Lawson: Forever Summer c. könyvéből

Kekszpanírban sült máj vajretekkel

A májhoz:
25 dkg csirkemáj
8 dkg keksz (pl. háztartási)
1 ek. apróra vágott petrezselyem
2 gerezd fokhagya
3 dkg vaj
1 tojás
1 ek. olaj

A retekhez:
35 dkg vajretek
1 ek. málnaecet
1 ek. extra szűz olívaolaj

currys krumplipüré

A Vörös Október után folytatott hajsza óvodai kispályás fogócska ahhoz képest, amit nekem az utóbbi időben művelnem kell a havi betevő csirkemájamért :). A sarki közértben hónapok óta nincs, a kicsit odébb lévőben soha nem is láttam (igaz, itt egyszer kifogtam sertésmájat), a nagyon nagyba, ahova néha elmegyünk nagybevásárolni, mostanság nem jutottunk el, úgyhogy ha bármely munkából/ba jövet-menet útbaeső boltban találok (fényévente egyszer), arra azonnal lecsapok a következő pár napra tervezett menütől függetlenül. Hát most nyertem, úgyhogy nekiálltam valami jó kis receptet keresni hozzá. A vajretek is újdonság, egy bioboltban leltem rá, már pakoltam is a kosárba, a nyál is összefutott a számban, ahogy keresztapám rántottája mellé lesózott retekadagjai eszembe jutottak sok évvel ezelőttről.

A kekszet a petrezselyemmel és a fokhagymagerezdekkel összedarálom. A vajat megolvasztom, ha kicsit hűlt, összeverem a tojással. A májdarabokat a tojásos keverékbe, majd a kekszmorzsába forgatom és kiolajozott sütőedénybe teszem. 180 fokon 40 percig hagyom sülni. A retket megpucolom, apró csíkokra vágom, besózom, félórát hagyom állni, kinyomkodom és leöntöm a levet, majd hozzákeverem a málnaecetet és az olívaolajat. A krumplipürét elkészítem, curryvel ízesítem. Háromszemélyes adag, nagyszemű ebédemberkék születnek :).

A májhoz innen kaptam kedvet.

Fekete-erdő torta

A tésztához:
3 tojás
10 dkg porcukor
1 tk. vaníliakivonat
2,5 dkg kakaópor
2,5 dkg liszt
6 dkg olvasztott vaj

A töltelékhez és a borításhoz:
15 dkg meggybefőtt
3 ek. meggybefőtt lé
2 ek. kirsch
3 dl tejszínhab
1 ek. porcukor
1 tk. vaníliakivonat
csokidíszek, csokireszelék vagy csokiforgácsok

Nem mondhatnám, hogy nagy feneket kerítettünk az esküvőnknek (és akkor erősen eufemisztikus voltam :) ), hasonlóképp az évfordulók is meglehetősen egyszerűen zajlanak: elmegyünk étterembe enni egyet. Semmi procc, kazalnyi virág, patakokban folyó pezsgő - és ez nekünk így tökéletes. Tegnap akaratunkon kívül műsor is járt a kajához :), bár a Zuram ügyes székválasztásának köszönhetően csak én élveztem a középkorú hölgyek-urak robotkecsességű mozgásának látványát, amint szemlátomást első szambaleckéjüket vették az étterem mellett a homokban, különös tekintettel arra a nem annyira modelltestű úriemberre, aki félmeztelenre vetkőzve örvendeztette meg a nagyközönséget szőrös hátának és vastag aranyláncának látványával :). A desszertet - ennek is köszönhetően :) - kihagytuk, mert azért nem bírtam ki, hogy valami apróságot ne dobjak össze.

- Milyen tortát csináltál? 
- Fekete-erdő.
- Az milyen?
- Kakaós piskótán tejszínhabos réteg, azon meggy, azon tejszínhab, megint kakaós piskóta, bevonva tejszínhabbal az egész, plusz csokidíszek.
- Nem is kell sütni?
- De, a piskótát.
- De utána csak megkened, mint a vajaskenyeret és kész? Hát ilyet én is tudok.

Tehát jövőre ilyenkor a Zuram interpretációjában dokumentálom a tortát :), addig is én így csináltam meg, kisebb tortára (kb. négyszemélyes) igazítva a receptet (aki nagyobban akarja elkészíteni, szorozza a mennyiségeket mindenhol kettővel és három lapot süssön ki a tésztából).

A meggyet a meggylével és a kirsch-sel összekeverem, hagyom állni. A három tojást a porcukorral fehéredésig vertem elektromos habverővel, majd hozzáöntöttem a vaníliakivonatot, a lisztet, a kakaót és az olvasztott vajat. Kivajazott, alján sütőpapírral bélelt, 18 cm átmérőjű kapcsos tortaformában kisütöm a fele adag tésztát 180 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt, 5 percet hagyom hűlni a formában, majd a rácson teljesen; a másik adag tésztával is megismétlem. A meggyet alaposan lecsöpögtetem, az áztatólevet felfogom. A tésztalapokat villával megböködöm és alaposan megkenem a kirsch-meggylé keverékével, mint a vajaskenyeret :). A tejszínhabot felverem, félpályánál hozzáadom a porcukrot és a vaníliakivonatot, majd kenek egy szép adagot az alsó tortalapra - pont mint a vajaskenyeret :).  

Jöhetnek a meggyek: szépen kirakom velük a tejszínhabos réteget, mint mondjuk a vajaskenyeret retekkel :).

Megint tejszínhab következik (vajaskenyér :) ), majd a második, előzőleg szintén villával megböködött és meggylé-kirsch keverékével átitatott tésztalap. A tejszínhab maradékával pedig felül és körben befedem a tortát - mondhatni, megkenem, mint a vajaskenyeret :).

Végül az oldalát kirakom csokidíszekkel (lehet reszelékkel vagy csokiforgáccsal is), a tetejére pár szem meggy és szintén csokidísz kerül. Pihen egy pár órát a hűtőben és már tálalható is. Pofonegyszerű, mint a vajaskenyér :).

Kolleginák receptjei: t3v3d3sé ingvasalással egybekötött :), Ízbolygó anyukájáét használja, marmalade krémsajttortával kombinálta egybe, Mirelle párizsi krémmel bolondította meg, Pákosztos Macska Lajos Mari receptjét variálja, Marisom szögletes formára igazítja, Tortaimádó meggyes krémréteggel is megtölti, Badisék anyája 15 cm magasra tornyozza.

Recept innen adaptálva: Chocolate&Coffee.

Vajban sült bélszín zöldséges újkrumplival

A bélszínhez:
60 dkg bélszín
2 ek. olívaolaj
7 dkg vaj
1 kisebb chilipaprika

bors

A krumplihoz:
75 dkg újkrumpli
3 kisebb narancssárga paprika
15 dkg bébispárga
2+1 ek. olívaolaj

bors

A hollandi mártáshoz:
2 tojássárgája
2 ek. víz
20 dkg vaj
1 kk. citromlé

bors

Még mindig Gordon Ramsay, ezúttal Lila Fügével és A bűvös szakáccsal párosítva :) egy jet lag-kompatibilis ebéd keretében. A bélszín olyan szép volt, hogy le kellett rá csapni, a bébispárga mostanság gyakori vendég, az újkrumpli sem maradt kedvenc zöldségesemnél, aztán már csak egyeztetni kellett, hogy miként készüljön el.

A bélszínt fóliába szorosan hengeresformába tekertem több rétegben és éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap lemosom és megdörgölöm a krumplit, kisebb darabokra vágom és átforgatom 2 ek. olívaolajjal, sózom, borsozom, 200 fokra előmelegített sütőbe teszem 20 percre. A húst sózom, borsozom, a forró olívaolajban, amelybe beleszeleteltem a chilit, körben barnulásig sütöm, majd mellédobom a vajat, ha felhabosodik, rákanalazom a húsra. A serpenyő nyelét betekerem alufóliával, majd a sütőbe teszem, immár 170 fokra csökkentett hőmérsékletre, 20 percre, időnként meglocsolom a vajjal. A krumpli mellé forgatom az apróra vágott paprikát és a háromcentis darabokra vágott bébispárgát, beleforgatok még egy evőkanál olajat, hagyom sülni 20 percig. Amíg ők békésen elvannak a sütőben, elkészítem a hollandi mártást. A vajat alacsony lángon felolvasztom, folyamatosan leszűröm a tetejéről a habot, ha már nem habzik, leveszem a gázról és hagyom pár percet állni, majd óvatosan leöntöm a tetejéről a tisztított vajat. A két tojássárgáját két evőkanál vízzel és kevés sóval, borssal nagyon csendesen bugyborékoló víz fölé teszem és habverővel addig keverem, amíg legalább kétszeresére nem nő a térfogata. Ekkor leveszem a víz fölül, még keverem egy fél pecig, majd ha picit hűlt, óvatosan hozzáadagolom a tisztított vajat, és a végén a citromlevet. A bélszínt a sütőből kivéve hagyom 5 percig pihenni, majd felszeletelem, a zöldséges krumplival és ahhoz az isteni finom, sűrű, krémes mártással tálalom. Háromszemélyes adag.

A hús Gordon Ramsay Secrets c. könyvéből indult el, a krumpliköret Lila Fügétől ugrott be, a mártást pedig A bűvös szakácsnál találtam.

Paradicsomos vajmártásos lazac tört krumplival

2x25 dkg bőrös lazacfilé 
2 + 1 ek. olívaolaj
15 dkg koktélparadicsom

A krumplihoz:
30 dkg újkrumpli
2 ek. olívaolaj
1 ek. balzsamecet
3 újhagyma

A paradicsomos vajmártáshoz:
1 ek. olívaolaj
13 dkg paradicsom
1 kk. fehérborecet
1 kk. cukor
0,5 dl tejszín
3 dkg vaj
1 ek. apróra vágott bazsalikom 

A Gordon Ramsay-recepteket általában a pihentebb hétvégi napokra tartogatom. Többségükben technikás, sok hozzávalós, időigényes, több tűzhelylapon párhuzamos zsonglőrködést igénylő ételek ezek, amik a végeredmény tekintetében nagyon-nagyon ritkán okoznak csalódást. A Makes it easy c. szakácskönyvet azzal a céllal hozta össze, hogy kevesebb alapanyaggal és kevésbé időigényesen is remek receptekkel lehessen kényeztetni a családtagokat, vendégeket, mindazonáltal ezeket is célszerű hétvégére időzíteni.

Sós vízben megfőzöm a felkockázott krumplikat, egy másik edényben egy percre forró vízbe dobom a kétcentis darabokra vágott újhagymákat. A krumplit villával durván összetöröm, hozzáöntöm az olívaolajat, a balzsamecetet, belekeverem az újhagymát, szükség esetén még megsózom. A vajmártáshoz az evőkanál olívaolajat felforrósítom, beledobom a negyedelt paradicsomokat, alacsony lángon 10 percig főzöm őket. Robotgépben pürésítem a borecettel és a cukorral, majd átpasszírozom vissza az edénybe. Hozzáöntöm a tejszínt és pár percig alacsony lángon főzöm tovább, majd a végén belekeverem a felkockázott vajat és az apróra vágott bazsalikomot, és melegen tartom. A lazacszeleteket 2 ek. olívaolajon megsütöm, először  a bőrös felükön 4 percig, vagy amíg a bőr ropogós nem lesz, majd megfordítva még egy percig. Egy másik, a maradék evőkanál olívaolajjal kikent, felforrósított serpenyőbe teszem a felezett koktélparadicsomokat egy-két percre, amíg a vágott felületük meg nem pirul. Tálaláskor krumplira teszem a lazacot, leöntöm a paradicsomos vajmártással, és mellé teszem a grillezett koktélparadicsomokat. Kétszemélyes adag.

Gordon Ramsay receptjét variáltam kicsit.

Eredetileg a Borsán.

Diós-mogyorós-csokis szeletek

30 dkg keksz
15 dkg vaj
20 dkg tejcsoki
3,5 dl édes, sűrített tej
15 dkg dió
15 dkg mogyoró

Nos, azzal nem vádolhatjuk, hogy egy könnyű tavaszi-nyári édesség lenne, hízlalda a javából. De csokis, diós, mogyorós, sűrített tej-karamelles... Hát kell hozzá különösebb évszaki előírás? :) Néha így május végén is fejest kell ugrani a kalóriák közé :), és ha már ugrunk, ugorjunk nagyot :). Az elkészítése egyszerű: a kekszet morzsára töröm és az olvasztott vajjal elkeverem, majd egy 20x30-as tepsi aljába döngölöm. Megszórom a kisebb darabokra tört csokival, a durvára aprított dióval és az egészben hagyott mogyoróval, majd rácsorgatom a sűrített tejet, igyekezvén nem elnyalogatni az egész dobozt :).

 180 fokra előmelegített sütőbe megy 30 percre, vagy amíg a tej aranyszínűn nem bugyborékol a tetején. Ha teljesen kihűlt, akkor lehet szeletelni, kockázni. Tömör gyönyör, de sokáig eláll, úgyhogy aprókat csipegetve egész jól el lehet osztani a kalóriákat több napra :).

The Ultimate Cookie Book remek receptje (csak a mennyiségeket növeltem :) ).

Régebbiek | Végére »