|
FŐOLDAL
A hét műtárgya (36)
HOZZÁVALÓK
RIA, RIA
STRANGERS IN THE NIGHT
ONE FOR ALL
 Asta pasta (44) Critical Mass (45) Csicsergés (149) Egy egeres szendvics (19) Egytál dödölle (77) English (29) Ezmegaz (34) Hízlalda (142) Hófehérje (16) Ho-Ho-Ho-Horgász (17) Kanalas orvosság (80) Kiva (9) Kocsma Jenny (24) Lájt (25) Négylábúak (74) Nemenjenekel (6) Nyúltáp (19) Parti nyimnyam (45) Pékség (28) Pipik (83) Segitsuti (16) Sok kicsi (7) Suzanne Vega (109) Szörcs (20) Tartós kapcsolat (9) Tutti Frutti (86) VKF! (19) Xmas (40)  
|
Minipizzák
A tésztához: A paradicsomszószhoz: Feltét: Nem tudom, hány embernek mond bármit Oliver, a majom neve a Baby TV-ről :), ha nem túl soknak, talán nem akkora tragédia :). A lényeg, hogy Oliver pizzát sütött, úgyhogy mi is pizzát sütöttünk. Nem olyan egyszerű ez leánygyermekkel, de megküzdöttünk vele. A tésztához valókat a só kivételével összekeverem és dagasztókaros robotgéppel 3 percig dolgozom rajta, majd mehet hozzá a só és újabb 6 perc dagasztás. A szép fényes tésztát deszkára teszem, téglalap formájúra igazgatom, megböködöm az ujjaimmal, felhajtom az alsó harmadát, majd rá a tetejét, elfordítom 90 fokkal és megismétlem. Hagyom 20 percet pihenni. A "fehér gyurmából" :) 13 golyót formázunk és kicsi, vékony körlapokra nyújtjuk. A hűtőbe teszem őket, hát a recept szerint 4-8 órára kéne, nekem egy fért bele (ebédelni terveztünk). A paradicsomszószhoz az olajat felforrósítom, az apróra vágott fokhagymát beleszórom, ha erős illata van, megy bele a paradicsom is. 20 percig főzöm, majd az utolsó két percre belekerül az összetépkedett bazsalikomlevél is. A sütőt előmelegítem 250 fokra és hagyom egy félórát menni. A pizzalapokat sütőpapírra teszem, alaposan megkenem a paradicsomszósszal, ráteszem a karikára vágott olívabogyókat, a harmadolt pármai sonkát, parmezánforgácsokat és egy-egy szelet mozzarellát. Kb. 15 perc alatt ropogósra sül. Három személy ebédje. A tészta Locatelli Made in Italy könyvéből, a paradicsomszósz Tessa Kiros Twelve-jéből származik.
Sonkalé leves
A sonkaléhez: A leveshez: Azt hiszem, Bede Márton stílusában kezdhetjük azzal, hogy "Húsvéti recept májusban = NEM MENŐ" :), de van rá mentségem. Egyfelől még mindig nyakig ülök a Segítsütiben :), ami pörög ezerrel és tök jó. Másfelől pedig frissiben is megcsináltam a levest, mivel anyósom akkora darab sonkát küldött Külhonban Sínylődő Menyének, Fiának És Unokájának, hogy egyik fazekamba se fért bele :). Úgyhogy tanácsára kettévágtam és lefagyasztottam a felét, ez utóbbi került most ismét a menüre. Harmadrészt pedig errefelé elég hideg van, úgyhogy jogos a test- és lélekmelegítő leves. Első körben nyilván a sonkát kell megfőzni, a fenti hozzávalókat (vöröshagymákat héjastul, félbevágva, fokhagymákat pucolva, egészben) egy 3 literes fazékba tesszük, csurig feltöltjük vízzel és közel 2 órán át főzzük este (nincs előáztatás!). A fazékban hagyjuk reggelig kihűlni az egészet. Sonka megszárogatva mehet a hűtőbe, sonkalé leszűr, készülhet a leves. Ami nagyon egyszerű: felforralom a sonkalevet, beleteszem a felkockázott hagymákat, a felkockázott csirkét, a megpucolt, felkockázott krumplit, és gyöngyözőre veszem a lángot. 20 perc után követheti a mirelit zöldborsó, újabb 10 perc után a bab és a kukorica, majd még pár percet ráhagyunk és kész. Nem vagyok egy nagy leveses, de ebből többször ettem, Apja Lánya pedig, aki - nesze, gasztroblogger, nesze! - meglehetősen hektikusra és szeszélyesre fogta az utóbbi időben táplálkozási szokásait, két pofára falta.
Krokodilsteak
4 szelet krokodilsteak :) És én még a krokodilpörkölttel szórakoztam nem is olyan rég... :) Az úgy volt, hogy még az ősszel vendégül láttunk ismerősöket, akik közül a férj képviselte a gasztronómiai vonalat, mindenféle finomságokról esett szó, majd egy ponton nagyot sóhajtott, hogy hát errefelé nem lehet kapni krokodilhúst, pedig az ám a tuti. Aztán amikor elmentünk kedvenc helyemre bevásárolni, és a fagyasztott húsok között megláttam a krokit, azt mondtam: nézzük meg. Szegénykém pihent a frigóban pár hónapot, mire összehoztuk hozzá az ebédet, de csak összejött. Namost meglepő módon nem találtam magyar receptet :), az egyetlen krokodil az töltött tészta formájában jelent meg. Angolul sem burjánzottak túl a lehetőségek, úgyhogy végül úgy döntöttem, valami egyszerű megoldást választok, nem fűszerezek túlságosan, előétel lesz belőle. A paradicsomokat körbecsavartam a sonkacsíkokkal, megszórtam apróra vágott rozmaringgal, olajjal kikent sütőbe teszem, és pár csepp olajat rájuk is hintek. 180 fokra előmelegített sütőben addig sütöm, amíg a paradicsom szépen meg nem puhul (kb. 10-12 perc). Az olajat és a vajat serpenyőben összeolvasztom, a sózott-borsozott krokodilhúsokat (kb. 2-2,5 centi vastagok voltak), oldalanként 3 perc alatt megsütöm. Amilyen szerencsém volt, bősz megfázás következtében nem sokat éreztem az ízéből :), annyit igen, hogy nem halas, hanem meglehetősen semleges jellegű, és az állaga volt a legérdekesebb, tömör, erőteljes. Nem ezt fogjuk minden nap vacsorázni :), de érdekes volt kipróbálni - legközelebb még lehet, hogy pörkölt is lesz belőle :). 
Sonkás-bébispárgás pulykamell zsírban sült krumplival
A pulykamellhez:
A krumplihoz: Spárga a fedélzeten! Van kábé másfél hónapunk kiélvezni ezt a remek tavaszi zöldséget, úgyhogy ki kell használni a rövidke időt. Most nem szántam nekik annyira nagyon hangsúlyos szerepet ebben a húsételben, csak kellemesen kiegészítik az összhatást. Bébispárgát találtam a zöldségesnél, a törékeny kis szálak azonnal landoltak a zacskóban, hiányukban rendes spárgával is el lehet természetesen készíteni az ételt, ekkor hosszukban megfelezve tenném őket a húsra. A zsírban sült krumpli talán riasztóan hangozhat elsőre, de talán elég, ha azt mondom: Nigella áll mögötte. 2006-ban, karácsony előtt tette közzé a tökéletes sült krumpli titkát, a libazsírban való sütést, mire is 250.000 üveg zsír tűnt el az angol polcokról pikk-pakk, 175%-kal meghaladva az előző évi eladásokat, a lelkesedés láttán pedig még mirelit változatát is piacra dobták a következő évben. Szó se róla, kalóriákban nem szegény, de az íz miatt tényleg megéri. A vajat megolvasztom és a bébispárgákat pár percig párolom benne. Kiemelem a zöldségeket és lecsepegtetem, a helyükbe, a vajra szórom a lisztet, majd fokozatosan felengedem a tejjel, megborsozom és sűrűsödésig keverem, ekkor beleszórom a parmezánt. A hússzeleteket mindkét oldalukon sózom és borsozom, oldalanként egy percig - fehéredésig - sütöm az olajon. Kiolajozott tepsibe teszem, a hússzeletekre rátépkedem a sonkát, elosztom rajtuk a bébispárgát és egy evőkanálnyit kapnak a besamelből, végül megszórom őket a reszelt goudával. 200 fokos sütőben 25 percig sülnek, a végén 5 percre rákapcsolom a grillt, hogy a sajt a tetején megpiruljon. A krumplikat sós vízben forrástól számított 4 percig főzöm, leszűröm és megszórom a búzadarával és összerázom, hogy jusson belőle mindenhova. 250 fokos sütőben a tepsiben megolvasztom és felforrósítom a zsírt, majd óvatosan beleteszem a krumplikat. Kb. 25 percig sütöm őket, majd megfordítom, aranybarnának kell lenniük. Kétszemélyes adag. A krumpli Nigella Lawson receptje a Feast c. könyvéből. 
Szilveszteri hidegtál
A tartárhoz:
A salátához:
A tojáshoz:
A tormakrémes sonkához: Ukáz jött anyósomnak és nekem is: a Zúr szilveszterre édesanyja szokásos hidegtálját szeretné fogyasztani, s mivel már keletkezett némi földrajzi távolság közöttünk, ő küldje a receptet nekem, de ízibe, én meg alkossam meg, a könnyebbség kedvéért a "de aztán olyan legyen!" kitétel szem előtt tartásával :). Ráment a délutánom, de megcsináltam :). Elsőként a tartár készült el. A két tojássárgájához fokozatosan hozzáadtam az olajat, őszintén szólva nem szoktam cseppecskézni, már az elején evőkanalanként merem hozzá, egy deci után meg öntöm folyamatosan, még sose csapódott ki. Hozzáadom a mustárt, citromlevet, sózom, cukrozom, borsozom, és belekeverem a görög joghurtot (otthon tejfölt), az ízesítést persze egyénileg lehet módosítani. Otthon könnyíti az életet a mirelit franciasaláta, itt megfőztem a borsót, a répát, hozzájuk pakoltam a konzerv kukorciát, belevagdostam az uborkát és az almát (héja nélkül), végül négy evőkanál tartárral összekevertem és üvegtál aljába raktam. Megfőztem a tojásokat keményre, hosszában kettévágtam őket, kiszedtem a sárgájukat, apró lyukú reszelőn lereszeltem, hozzákevertem a két evőkanál tartárt és a petrezselymet, a sárga masszát pedig visszatöltöttem a tojásfehérjékbe. A tojásokat vágott-töltött felükkel lefelé a salátára teszem, majd leöntöm a megmaradt tartárral. A tormakrémes sonkaszeletekhez a vajat megolvasztom, beleszórom a lisztet, rántást készítek belőle, majd fokozatosan felöntöm a tejjel, és addig főzöm, amíg el nem válik az edény falától. Ha kihűlt, hozzáadom a tormakrémet, és megtöltöm vele a sonkatekercseket, amiket részben a tojások köré, részben külön tálkába sorakoztatok. Elvileg az egész cucc olyan négyszemélyes adag, gyakorlatilag a Zurasággal a névsorban ez háromra redukálódik :). De azt mondta, olyan lett :). Boldog új évet kívánok mindenkinek! Anyósom kincsetérő receptje. 
Nápolyi ravioli
A tésztához:
A töltelékhez:
A paradicsomszószhoz: A tésztához valókat - a tojásfehérje kivételével - összegyúrom, keményebb, ruganyos tésztát kapok (én tettem bele egy kanál vizet is lazításként, de ez hiba volt, később kiderült, hogy felveszi simán a lisztet, nem kellett volna kapkodni :) ), amit nedves konyharuhával letakarva 30 percig pihentetek. Közben elkészítem a paradicsomszószt: a konzerv paradicsomot, az apróra vágott fokhagymával és cukorral, sóval elkeverve lefedve, alacsony lángon 30 percig főzöm, majd belekeverem az olajat és a kakukkfüvet, kap még öt percet és készen is van. Nem lesz sok, nem fognak szószban úszni a raviolik. A tésztát tésztagéppel több részletben szépen kinyújtom. Ilyenkor az ember (főleg, ha nincs kellő rutinja még a géppel) legszívesebben növesztene még két kezet :), ennek hiányában hálásan fogadtam a Segítséget, aki erős kézzel még a tésztát is utángyúrta :). Hetes skálán a hármas fokozatig tekertük át, szóval nem a legvékonyabbig. A töltelékhez valókat összedolgoztam, majd a fele tésztacsíkokra kupacoltam, megfelelő helyet hagyva körülöttük, ezt a helyet a tojásfehérjével megkentem, ráhajtottam a másik fele tésztát. Belülről kifelé haladva nyomkodtam össze, több-kevesebb sikerrel igyekezvén légmentes egységeket létrehozni. Derelyevágóval négyzetekre vágtam, és lobogó vízbe dobtam egyszerre 7-8 darabot, a felszínre jöttüktől számított tíz percig főttek. A tányérokra kevés szószt kanalazok, ráteszem a lecsöpögtetett raviolikat és megszórom reszelt parmezánnal. Négyszemélyes adag. A recept innen: The Silver Spoon. 
Tortilla áfonya chutney-val
1 tortilla 1 szelet sonka 1 szelet gouda 2 ek. áfonya chutney Egy kis maradék újrahasznosítás: a tortillára ráfektettem a sonkát, a goudát és két evőkanállal a tegnapról megmaradt chutney-ból. Szorosan feltekerem, megtűzöm egy fogpiszkálóval és egy percre a mikróba teszem. Isteni. Egy személyes vacsora. 
Kukoricás marhatekercsek
3 nagy szelet marhahús 3 szelet sonka 3 kis szelet gouda 3 ek. kukorica 1 dl fehérbor olaj só bors fokhagymás-zöldfűszeres sült krumpli A hússzeleteket kiklopfolom, majd a közepükre terítem a sonkaszeletet, a sajtot és az evőkanálnyi kukoricát. Szorosan feltekerem őket, fogpiszkálóval megtűzöm. A serpenyő aljára vékony rétegben olajat öntök és a húsokat körben pirosasra sütöm benne. Kiszedem mindhármat kiolajozott, kis sütőedénybe, hogy majd a szósz nagyrészt be tudja fedni. A serpenyőben maradt olajra ráöntöm a fehérbort, sózom, borsozom, és megvárom, amíg kissé összeforrnak, de azt nem, hogy nagyon besűrűsödjön. A szószt ráöntöm a húsokra, és alufóliával letakarva 200 fokos sütőben sülnek 30 percet, majd fólia nélkül megint ennyit. A húsokat menet közben forgatni kell. Fokhagymás-zöldfűszeres sült krumpli megy mellé köretnek, a husira kevés szaftot lehet tálaláskor kanalazni. Két személyes adag. 
Borjúpecsenye színes, olaszos töltelékkel
1,1 kg borjúpecsenye 2 nagy szelet sonka olaj
A töltelékhez: 5 dkg szalonna 1 répa 1 kisebb pirospaprika 1 közepes fej lilahagyma 1 szelet toastkenyér 1 tojás 0,5 dl fehérbor 2 dkg reszelt parmezán kisebb maréknyi oregánó 1 ek. vaj só bors
A mártáshoz: 1 dl feherbor 1 ek. mustár 2 ek. tejföl Muszáj volt lecsapni a gyönyörű pecsenyehúsra, valami álomszép volt. Harmadánál bevágtam, kihajtottam és óvatosan a másik harmadát is felvágtam (nehéz leírni :) ), így kihajtva egy hosszúkás téglalapot kaptam a húsból. Elkészítettem a tölteléket: a vajon üvegesre pirítottam a szalonnát és az apróra vágott hagymát, majd hozzáadtam a julienne-re vágott répát (könnyen beszélek, így vettem a boltban :), egyébként lereszelném) és paprikát. Felöntöm a borral és hagyom, hogy megpuhuljon, a bor nagyrésze pedig elpárologjon. Lekapcsolom, hozzákeverem a sajtot, sózom, borsozom. Ha kihűlt hozzáadom a darabokra tépkedett toastkenyeret és a felvert tojást. A kiterített húsra fektetem a sonkaszeleteket, rákupacolom a tölteléket és feltekerem, fogpiszkálókkal megtűzködöm. Forró olajon minden oldalát pirosra sütöm (az olajat megtartom!), majd kiolajozott tepsiben alufóliával borítva 1 órán keresztül sütöm, majd melegen tartom úgy 10-15 percig, amíg a mártás elkészül. A tepsiben megmaradt levet a serpenyőben maradt olajos szafthoz öntöm, felforralom, felöntöm a borral és főzöm még úgy 5 percig. Leszűröm, visszateszem a tűzre, hozzákeverem a mustárt és a tejfölt, pár percig főzöm, szép sűrű mártássá. Nem volt igényünk nehéz körethez hozzá, úgyhogy csak egy hagymás paradicsomsalátát ütöttem össze kísérőnek. Három személyes adag. Az eredeti recept, amelytől jócskán elkanyarodtam, innen van, a tejfölös mártás ötlete pedig innen. 
VKF! III. - 1) Mini cheesecake; 2) Sonkával, tormakrémmel töltött sajtkosárkák
Nos, az a kitétel, hogy a húsvét nem a kedvenc ünnepem, messze nem fejezi ki teljes mélységükben érzelmeimet :). Maradjunk annyiban, hogy a majdnem két évtizeden keresztül elszenvedett x>15 számú locsoló, és az úgy tíz évvel ezelőtt átélt Feri bácsi-féle hajnali hétórás locsolásos ébresztő traumatikus utóhatásaként kevés dolog tehet boldogabbá ezen időszakban, mint az a biztos tudat, hogy a húsvét hétfőt az autópályán töltöm :). A húsvétot mindig vendégként éltem meg szeretett rokonaim körében, sosem kellett nekem készülnöm kajával. Mindazonáltal a harmadik forduló témája elevenembe talált, mert a változatos falatkákkal legalább akkora barátok vagyunk, mint a Guglival :). A Zurammal mindketten szeretjük a könnyű vagy nem anyira könnyű kis csipegetnivalókat, uzsonnára, vacsorára, ünnepre. Pont a kedves vendégeknek meglehetősen ritkán jut belőlük :), mert amikor nálunk vannak, az egésznapos kirándulások után többnyire egy tál laktató melegételt van időm/energiám összeütni, szóval leginkább kettőnket kényeztetem a parti nyim-nyammal. Hosszasan töprengtem, hogy édes vagy sós legyen a pályamű, végül vállat vontam és úgy döntöttem: mindkettő :). 1) Mini cheesecake Nigellát felütni és a megfelelő receptet megtalálni egy pillanat műve volt :). 
12 dkg vaj 25 dkg keksz 20 dkg natúr krémsajt 5 dkg porcukor 1 nagy tojás 2 ek. tejföl fél kk. vaníliakivonat 2 kk. citromlé díszítésnek csoki, cukordara A vajat mikróban megolvasztom, a kekszet ledarálom, majd a kettőt összedolgozom. Most jön az idegek és az ujjak játéka: két mini muffinsütőt a vajas morzsával ki kell bélelni lyukanként, alul és oldalt végig feltapasztva, egyenletesen. Nigella azt mondja, ezen a ponton kell befogni a kölyköket a munkába, tapasztgassanak ők. Ilyen tartozék hiányában (de azért megnézném, hogy melyik kis maki szöszöl el ennyi ideig ezzel) magad, úrnőm, csak jelezném, hogy kábé egy órás tevékenység volt, amíg ezzel a fázissal végeztem. A két sütőn túl még három, kb. 8 centis átmérőjű formába is jutott, mindet betettem a hűtőbe egy órára. Elkészítem a tölteléket: a krémsajtot felverem, majd hozzáadom a porcukrot, a tojást, a tejfölt, a vaníliakivonatot, a citromlevet. A krémet a kis formákba töltöm addig, hogy a keksz-szélek teteje még kilátszódjon. 190 fokra előmelegített sütőben kb. 10-12 percig sütöm, amíg a töltelék meg nem szilárdul (a nagyobb formáknak több idő kell). Ha kihűltek, két órára visszamennek a hűtőbe, utána simán kicsusszannak a formákból. A tetejükre én ropogós mini csokikarikákat tettem, de lehet rá csokidarát, színes cukrot, vagy simán csak csokidarabokat is helyezni. Semmi perc alatt elfogy, és nem vihettem belőle mindhárom kiválasztott kolléganőmnek, csak kettőnek, mert Egyesek úgy érezték, súlyosan károsítaná őket az a kieső pár darab :)). Nigella: How to be a Domestic Goddess az istennői forrás. 
2) Sonkával, tormakrémmel töltött sajtkosárkák A sós pedig határozottan a húsvéti tematikához igazodik. Azt elég hamar eldöntöttem, hogy anyósom díjnyertes tormakrémét alkalmazni szeretném, aztán fokozatosan kialakult hozzá a hogyan is. 
10 dkg sonka (6 nagyobb szelet) retek A tormakrémhez: 5 dkg vaj 5 dkg liszt 1 dl tej 3 púpozott kk. reszelt torma só bors A reszelt sajtot kb. 7-8 centis körlapokban sütőpapírral bélelt tepsibe rakom (20 dekából 2x6 lesz, két adagban sül ki), 180 fokon kb. 10 perc alatt bugyborékoló csipkeszerűre sülnek, de még teljesen lágyak lesznek. Ahogy kikapom őket a sütőből, kb. 15 másodperc múlva szedőlapát segítségével átrakom őket fejreállított röviditalos poharakra, amik alá célszerű papírtörlőt tenni, mert végig fog folyni rajtuk a sajtból kiolvadt zsír. Elég gyorsnak kell lenni, mert hamar megszilárdulnak. Amíg teljesen kihűlnek, megcsinálom a krémet. A vajat lassú tűzön felolvasztom, beleszórom a lisztet, eldolgozom, majd lehúzom a tűzről, hozzáöntöm a tejet, elkeverem, visszakerül a gázra és addig keverem, amíg el nem válik az edénytől. Gáz lekapcs, ha kihűlt a massza, mehet bele só, bors és a torma. A sonkaszeletekből kicsivel kisebb köröket vágok ki, mint a kosárkák belseje, kibélelem őket, belenyomom habnyomóval a krémet, a tetejükbe pedig egy kis darab retket nyomok. Majd hosszasan könyörgök a Zuramnak, hogy ne falja fel egyben mind a 12 darabot. Sikertelenül :). A tormakrém anyósom isteni receptje. 
Sonka déliesen
70 dkg nyers sonka (nem füstölt) 8 gerezd fokhagyma 1 kis szártott chilipaprika 2 babérlevél 2 púpozott kk. mustár 2 púpozott kk. tormakrém 3 ek. nádcukor A szerelem sötét verem - szívem éppen egy csinos kis sonkáért dobbant meg a boltban. Tungsram égőként Google barátommal próbálkoztam, de mindenhol csak a) füstölt sonkára voltak receptek, b) 2 kiló alatt semmi, márpedig két személyre az elég sok, c) csontos és/vagy bőrös sonkákra, márpedig az én választottam teljesen kis nudista volt. Az én eddigi sonkamúltam nagyjából nullához tart :), úgyhogy segítséget kértem a fórumtársaktól is, akik aztán jól belezavartak abba, hogy miként is tartósították ezt a szerencsétlen húst :). Sósnak sós volt, de nem olyan nagyon, hogy előáztatást igényelt volna, legalábbis megítélésem szerint. Úgyhogy felöntöttem hideg vízzel, tettem mellé chilit, babérlevelet, négy gerezd pucolt fokhagymát, és forrástól számított egy órán keresztül főztem. Hagytam a vízben kihűlni, majd megszárogattam és sütőedénybe tettem. A másik négy gerezd fokhagymát négy részre vágtam és ezekkel a kis tüskékkel körbetűzködtem a sonkát. A mustárt és a tormakrémet összekevertem és megkentem vele a jószágot, végül a tetejét megszórtam a cukorral. 180 fokos sütőben sült másfél órát, az utolsó 10 percet grill alatt. Első próbálkozásra nagyon jó lett, bár a Zuram szerint még elbírt volna erősebb fűszerezést is. Három személyes adag. Ez a recept volt végül segítségemre. 
VKF! II. - Baszk töltött csirke
egy 1,5-1,7 kilós csirke 40 dkg koktélparadicsom 4 dkg Serrano sonka 10 dkg csirkemáj 1 zöldpaprika 3 gerezd fokhagyma 0,5 dl fehérbor 1 dl víz 1 ek. vaj 1 kk. keményítő olaj só bors főtt rizs Hát akkor titkos töltelékek :). Hát ez a recept nálam csak címében baszk :), se baszk sonka (mélységesen szégyellem magam az abszolút stílszerűtlen spanyol helyettesítő miatt), se baszk bor nem állt rendelkezésemre. Sőt, a csirke még csak nem is mediterrán tájról van :). De a recept nagyon tetszett, és miután abszolút kommunikációs és nyelvi sikerként elkönyveltem, hogy a csirkés bácsival sikerült megértetni, hogy nagy pipit szeretnék, de nem levesnek valót, már nem volt menekülés :). A könnyebb része: a paradicsomokat kiolajozott sütőedénybe tettem, meghintettem olajjal, sót, frissen őrölt borsot szórtam rájuk és 180 fokos sütőben másfél órán keresztül sütöttem őket. A kettesszámú kihívás az volt, hogy a csirke húsát ketté kellett választani, mégpedig úgy, hogy a bőr egyben maradjon. Szegény megboldogult hentes nagypapám szerintem zokogva világgá futott volna, ha látja, mit művelek. Az addig rendben ment, hogy a mellcsont két oldalán szépen leválasztottam a húst, de lejjebb haladva már kicsit bonyolultabb volt (ilyet sem csináltam még soha). A végén sikeresen kihoztam a mell- és combrészt nagyjából egyben, s maradt a váz a szárnyakkal, ami ment a mélyhűtőbe húslevesalapnak. A combrészből a csontokat is ki kellett operálni (rájuk még szükség lesz!), így maradt a nagyjából egyben tartott bőr és a húsok. A mellrészből kivágtam a szívrészt, hogy laposabb legyen. Olajat hevítettem, először megsütöttem benne mindkét oldalukon a csíkokra vágott paprikát, majd a sonkaszeleteket, a felszeletelt fokhagymagerezdeket, végül barnulásig a májakat. A kiterített csirkehús egyik részére elrendeztem mindezt: alulra a sonka, rá a paprika, a fokhagyma és a máj. Ezen a ponton így nézett ki: 
Eztán jött a hősmutatvány: szorosan feltekertem, roládszerűen megkötöztem, a végeken szükség szerint némi fogpiszkáló rásegítéssel. Ami fontos: mindenhol fedje a bőr. Felforrósított olajon minden oldalán körben barnára sütöttem mindkét roládot, majd mikor kiszedtem őket egy sütőedénybe, a helyükre dobtam a combcsontokat. A csirketekercsek a sütőbe mentek 15 percre, a paradicsom mellé. A csontokat úgy öt percig sütöttem, majd kiszedtem őket. Felöntöttem vízzel és borral, addig forraltam, amíg nagyrészt el nem főtte a levet, majd leszűrtem. A tiszta szószt visszatettem a tűzre, beledobtam a vajdarabot, amikor elolvadt, a keményítőt elkevertem egy kevés vízzel és hozzáadtam a szószhoz. Egy perc és kész is. A tálaláskor a tányérra pakoltam egy adag krémes-puhára sült paradicsomot (a Zuramnak még főtt rizst is), szószt és rá csirkeszeleteket. A máj némelyike egy kicsit rózsaszínebb maradt, mint terveztem, és a fotó sem sikerült tökéletesen, de a kaja isteni finom volt. Négy személyes adag. Europe's Master Chefs a forrás. 
Olaszos pogácsák
22 dkg liszt 1 cs. sütőpor 1 tk. mustár 1 tk. őrölt paprika 3 dkg vaj 5 dkg olajban eltett szárított paradicsom 6 dkg sonka 1 dl tej plusz egy kicsi a kenéshez 1 dkg bazsalikom csipetnyi só A száraz hozzávalókat összekeverem, belemorzsolom a vajat, hozzávagdosom kis darabokban a paradicsomot és a sonkát, beletépkedem a bazsalikomot, végül hozzáöntöm a tejet és könnyű, ruganyos tésztává gyúrom. Lisztezett felületen kb. fél centi vastagra kinyújtom és 3x3 centis négyzetekre vágom. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, megkenem a tetejüket tejjel és 200 fokra előmelegített sütőben 15 percig sütöm. Egy tepsi lesz belőle (kb. 25 darab). The Ultimate Cookie Book a forrás. 
Ropogós sonka avokádóval és forró paradicsomos öntettel
4 szelet pármai sonka 1 avokádó 4 koktélparadicsom 1 ek. citromlé 2 ek. olaj kevés bazsalikom nagy maréknyi rukkola bors A paradicsomokat négybe vágom, a bazsalikomot összetépkedem. A rukkolát a tányérba púpozom és rávagdosom a megpucolt avokádót. És jön a gyorsasági gyakorlat: az olajat serpenyőben felhevítem, a sonkaszeleteket oldalanként egy perc alatt megsütöm, kiszedem a salátára, a helyére szórom a paradicsomot és a bazsalikomot, ráöntöm a citromlevet, harminc másodpercig összeforgatom, majd rászedem a salátára. Borsot őrlök a tetejére. Egy személyes adag. GoodFood 101 friss saláta. 
Pezsgőszószos conchiglioni
1 fej vöröshagyma 2 kicsi gerezd fokhagyma 1,5 dl száraz vagy félszáraz pezsgő 1,5 dl húsleves 2 dl tejszín 2 ek. vaj 10 dkg fátyolsonka 1 kk. keményítő só bors 30 dkg conchiglioni (azaz óriás kagylótészta) Na eddig tartott az önkéntes konyhai száműzetés :), csapjunk megint a lovak közé. Még karácsony előtt vettem egy zacskó conchiglionit, valószínűleg Mamma vadászata járt az eszemben és miután ritkán járok az olasz bolt felé, valamint fillérekért hajították utánam, nem lehetett otthagyni :). Mondjuk én is inkább valami töltött mókát hoztam volna ki belőle, de karácsony előtt gondosan kiürítettük a hűtőt és a szárazárus polcokat is, a szilveszter délelőtti bevásárlásnál meg még elég fáradt voltam és nem sikerült eléggé előre gondolkodni - minden más itthoni tészta csak levesbetét jellegű volt, úgyhogy beáldoztam a kagylókat. A szósznál nem volt kérdés, hogy Chili&Vanilia pezsgőmártását operálom le a lazacról :) és teszem kissé rusztikusabbá. A két evőkanál vajon az apróra vágott hagymát és az áttört fokhagymákat megfuttatom, üvegesedésig. Felöntöm a felforrósított húslevessel, majd úgy 5 perc múlva a pezsgővel. Forralom vagy 10 percig, de nem én nem akarok a felétől megszabadulni. Mehet bele a tejszín és az apróra vágott sonka, só, bors. A tésztához több szószra van szükség, ezért ebben a fázisban sem hagyom 5-7 percnél tovább, ne magától sűrűsödjön be, hanem egy kis vízben feloldom a keményítőt és azzal sűrítem. A tésztáról az eladó olasz bácsi azt mondta, hogy ne kevergessem főzés közben, mert szétesik, úgyhogy csak óvatosan néha megráztam a fazekat egy kicsit. Egy kis parmezánt elbírt volna, de persze minden más sajtot sikerült vennem, csak ezt nem :). Két személyes adag. Update: véletlen egybeeséssel Mamma is hasonlót kerített ma az asztalra :). Na melyikünk a parafenoména? :) Chili&Vaniliától nyúltam a recept nagyját. 
Sajtos-sonkás melegszendvics
2 szelet toastkenyér 1 szelet sonka 2-3 szelet Gruyére 1 ek. mustár vaj Rachel Allent volt szerencsém hétvégén nézni a BBC-n, aztán úgy megtetszett ez a kis szendvicse, hogy elég hamar napirendre került. Az egyik toastkenyeret megvajazom, ráteszem a sonkát és a sajtszeleteket. A másik toastkenyeret megkenem mustárral és ráborítom a sajtos félre. Kívülről megvajazom az egyik oldalát a szendvicsnek és száraz teflonserpenyőben a vajas oldallal lefelé aranybarnára sütöm. Amíg sül, a másik oldalát már a serpenyőben vajazom meg és ha kész az első oldal, megfordítom, ez is mehet aranybarnára. Egy személyes adag. Rachel Allen receptje. 
Serrano sonkás körte Gruyére-rel és rukkolával
1 körte 7 dkg serrano sonka 5 dkg Gruyére pár rukkola Amikor a bolt határozza meg a receptet :) - se Grana Padano, se parmezán, effektíve nem sok minden ficergett a sajtpultban. Vállvonás, ha az olaszok cserben hagynak, akkor megyük a svájciakkal :). A pármai sonka frissessége sem tetszett, úgyhogy ott is pát intettem a ragazzi-nak. És akkor ez lett. A körtét hosszában 12 cikkelyre vágom, szelek mellé egy-egy csík sajtot, teszek hozzá egy-egy rukkolát és betekerem a sonkába, majd hagyom, hogy a Zuram semmi perc alatt betolja az arcába a tekercseket :) (szigorúan koktélvillával). Két személyes adagnak mondanám. Az Olive decemberi számából közelített meg az eredeti. 
Sonkával, kecskesajttal töltött sertésszeletek
6 tenyérnyi szelet vékonyra vágott sertéshús 3 szelet prágai sonka 10 dkg keményebb fajta kecskesajt 3 dl húsleves 1 dl fehérbor 3 ek. olaj só bors sárgarépa uborka És akkor egy kis kaja nekünk is :). A husikat szépen kiklopolom. A sajtot hat részre vágom, a darabkákat fél szelet sonkákba betekerem és a kis tekercseket a húsokra teszem. A malackákat szépen csomaggá összehajtogatom és fogpiszkálókkal alaposan megtűzöm. Az olajon mindkét oldalukat úgy 5-5 percig sütöm, aztán felöntöm őket a húslevessel és a borral, sózom, borsozom. 10 percig lefedve párolom őket, aztán megfordítom és még 10 perc a másik oldalnak is. Reszelt répa és uborka jár hozzá. Két személyes adag. 
Diós Boursin-es falatkák
12 dkg Boursin Salade & Apéritif Noisettes & Noix (nem tudom, hogy otthon lehet-e kapni, elég friss, most nyári termék, ha nem, akkor valami diós sajt helyette) 1 vékony szál répa 1 szelet rozskenyér 1 szelet sonka hummusz A rozskenyeret hat lapkára vágom, megkenem hummusszal, vagdosok rá sonkát. A Boursin-nek ez a diós cucca valami zseniális, természetesen nem használja el az ember mind a 12 dekát a falatkákhoz, viszont abszolút addiktív és a megmaradt részt (ami lényegében szinte az egész doboz :) ) az éjszaka hűtőhöz osonó Nigellát megszégyenítve simán együltő helyében bezabálja az ember lánya, még nappal :). Szóval kézremegve menekítsünk meg a falatkákra egy-egy darabot :). A répát megpucolom és ha már kézben a zöldséghámozó, hat csíkot hántok vele. Ezeket - kisgyerekes anyukák álma, tudom :)) - feltekergetem és a sajtok mellé teszem. Na jó, rá is lehet karikázni :). Enyém vacsora. További Boursin-es receptek Chili&Vaniliánál: töltött paradicsom, húskrumpli. 
Mustáros-sajtkrémes-sonkás tortillatekercsek
4 tortilla 15 dkg fokhagymás-zöldfűszeres krémsajt 25 dkg füstölt csirkemell sonka 7 dkg francia mustár Már elég régóta szemezek Johanna ezen receptjével, most eljött az ő ideje. A sima krémsajtot és a petrezselymet felváltotta az ízesített krémsajt, miután a múltkori tálcás mókából még maradt rendesen. A krémsajtot kikeverem a mustárral. A tortillákat megkenem vele, ráfektetem a sonkaszeleteket (4-5 jut egy lapra) és szorosan feltekerem. Fóliába csomagolom, hűtőbe küldöm egy délutánra, aztán szépen szeletelhető lesz. Én rukkolát ettem hozzá, magában talán kicsit szárazabb lett volna. Három személyes adag. The Passionate Cook receptje. 
|
