45 dkg tőzegáfonya
2 dl friss narancslé
1 dl víz
1 dl sherry
15 dkg sötét nádcukor

Nemrég döbbentem rá a boltban, hogy az elmúlt egy évben kimaradt az életünkből a tőzegáfonya, pedig. Gyorsan vettem egy zacskóval, majd kénytelen voltam fagyasztani, mert még ekkor sem állt össze a kép, hogy mire akarnám felhasználni. Majd úgy döntöttem, legyen belőle valami sokoldalú cucc, ami szépen eláll egy ideig a hűtőben, és nem követeli agresszívan, hogy azonnal kezdjek vele valamit.

A fenti összetevőket összeöntöm egy lábasba, és addig főzöm (kb. 15 perc), amíg a gyümölcs meg nem puhul, és kissé be nem sűrűsödik. Leszűröm, lesz belőle kb. 4 dl szósz, üvegekbe merem, és ha kihűlt, mehet a hűtőbe. Elsőként grillezett bárányhús mellé tálaltam, aztán vajas kekszet öntöttem vele nyakon, de sült kacsamellel is isteni lehet, burgonyafánk, rizskoch, túrófelfújt, ilyesmik mellé is ajánlanám. Kellemesen fanyar-édes kombináció, és valami álomszép színe van.

40 dkg csirkemáj
15 dkg fehér szőlő
1+1 ek. olaj
1 ek. finomítatlan nádcukor
1 ek. konyak
1 ek. fehér balzsamecet
1 kk. sherry
1 kk. balzsamecet
1 dl Madeira
1 ek. vaj
só
bors

Az én pasim az olyan, de olyan, hogy Gary Rhodes új szakácskönyvét is megkaptam tőle (nemisbéka.dicsekszik.hu :) ). Gary eddig nem volt országos cimborám, magát a pasit hihetetlenül idegesítőnek találom, a fejét a béna, irritáló vigyorával tévében nem sokáig bírom nézni, és őszintén szólva méla egy kárörömmel töltött el, amikor Atul Kochnar leverte a Great British Menu-ben. Eddig csak egy könyve volt meg, azt se túl gyakran forgattam. De ez a mostani, ez tetszik. Egyrészt nagyon igényes kivitelű, másrészt bírom az "év minden napjára egy recept" típusú könyveket, harmadrészt nem túlságosan bonyolult, tömör, világos leírású, nagyon kellemes kombinációkkal kínálja meg a té olvasót, számos étel elkészítésére támadt ingerenciám első olvasás után. (Negyedrészt: a könyv hátuljára egy egészen szolid, elviselhető mosolyú képet sikerült róla készíteni. :) ) Erre esett először a választásom, borjú helyett csirkemájjal, egyéb apróbb módosításokkal.

Egy evőkanál olajon közepes lángon addig sütöm a szőlőszemeket, amíg aranybarna színt nem kapnak. Rájuk szórom a cukrot, ha elolvadt és karamellizálódott, mehet hozzá a konyak, addig főzöm, amíg szinte teljesen el nem tűnik a serpenyőből.  Követheti a sherry, a kétféle balzsaecet, ha a folyadék felére csökkent, beleöntöm a Madeirát. Addig főzöm, amgíg szirupos, mártásszerű állaga nem lesz, melegen tartom. A májat egy másik serpenyőben az összeolvasztott másik ek. olajon és vajon megsütöm, sózom, borsozom, majd tálaláskor rákanalazom a szőlőt. Kétszemélyes adag, Garynek vállveregetés.

Az eredeti innen: Gary Rhodes 365 

3 csirkemell
2 ek. olívaolaj
1 ek. száraz sherry
1 ek. reszelt parmezán
1 tk. erős pirospaprika
15 dkg rizs
10 dkg konzerv kukorica
10 dkg mirelit zöldborsó

A lustaság ismét győzött a bevásárlási ingerrel szemben, úgyhogy megint az otthoni készleteket pusztítottam. A jellegtelen csirkemellből gyűlt fel otthon némi felesleg, ezt akartam némileg feldobni, és random mód elkezdtem a páchoz valókat összedobálni. A parmezánt - és általában sajtot - nem szokás pácba tenni, de reszelt formájában inkább fűszerként lehet rá tekinteni. Egy a fontos: csak eredetit használjunk, keveset is elég belőle venni, sokáig eláll, a botlban kapható előre reszelt cuccok többsége a fűrészporral azonos minőségű és nincs sok köze az igazihoz, amiről itt lehet részletes információkat találni.

Összekeverem az olívaolajat, a sherryt, a parmezánt és a pirospaprikát. A csirkemellekről leválasztom a szívrészt (a keskeny, vékony kis húscsíkot a belső oldaláró), és a melleket lapjával félbevágom, így mindegyikből két vékony szeletet kapok. Alaposan beléjük masszírozom a pácot és hagyom két órán át állni. Grillserpenyőt szárazon felforrósítok, és a melleket mindkét oldalukon pirosas-aranybarnás színűre sütöm, mivel a hússzeletek vékonyak, ezért ez elég gyorsan fog menni. A rizst megfőzöm, hozzákeverem a kukoricát és a szintén megfőzött zöldborsót. Színes köret, színes csirke. Három személyre.

Eredetileg a Borsán.

15 dkg dió
25 dkg ricotta
12 dkg finomítatlan nádcukor
5 dkg porcukor
5 tojás
15 dkg liszt
15 dkg vaj + a kenéshez
1 ek. baracklekvár
1 kk. sherry
díszítőcukor

Szeretem az egyszerű, macera nélküli édességeket, amikben egy-két hozzávaló meghatározza az ízt, és nem kell hosszasan babrálni velük. Ez a torta körülbelül 15 perces előkészítő munkát igényel (ebben már az alapanyagok kimérése is benne van), aztán csak be kell csapni a sütőbe, ha megsült, kiszedni, két perc díszítés és már készen is van. A dió dominál, a ricotta inkább csak az állagát határozza meg, mint az ízét. Nem egy töményen édes-krémes-csokis csoda, fogyókúrázóknak jó hír, hogy a jelentős részét kitevő ricottának csak 5% a zsírtartalma - ez akár meg is nyugtathatná lelkiismeretüket, ha eltekintenek a cukortól, a diótól, a vajtól és a liszttől...

A diót durvára vágom és száraz serpenyőben megpirítom. A puha vajat a nádcukorral krémesre keverem, majd hozzáadom a tojássárgákat, a ricottát, a diót és a lisztet. A tojásfehérjéket csipet sóval elkezdem felverni, félpályánál hozzáadom a porcukrot és addig verem, amíg fényes, fehér hab nem lesz belőle. A habot óvatosan a diós-ricottás masszához keverem. 22 centi átmérőjű kapcsos tortaformát kivajazok, beleöntöm a tésztát és 200 fokra előmelegített sütőben 35 perc alatt - amíg szép aranybarna nem lesz egyenletesen mindenhol a teteje - megsütöm. A baracklekvárt és a sherryt összekeverem, mikróban úgy 30 másodperc alatt összemelegítem és mindenhol alaposan megkenem vele a tortát. A tetejét pedig díszítőcukorral megszórom, de lehet más díszítést is választani, például csokireszeléket (értelemszerűen akkor, ha kihűlt a torta). Gazdag, diós ízű tortával lakhat jól a család.

A recept eredetijét a Kis sajtlexikonban találtam.

Eredetileg a Borsán.

A páchoz: 

50 dkg marhahús

2 ek. szójaszósz

1 kk. keményítő

2 ek. dióolaj

A szószhoz:

1 doboz konzerv bambuszrügy (kb. 40 dkg)

20 dkg cukorborsó

5 kis gerezd fokhagyma

1 vöröshagyma

1,5 dl húsleves

maréknyi törökmogyoró

1 ek. sherry

2 ek. szójaszósz

1 kk. keményítő

2 ek. olaj

A páchoz valókat összekeverem és a csíkokra vágott marhahúsba masszírozom, legalább félórát hagyom állni. A forró olajra dobom a felaprított hagymát, fokhagymát, az egész mogyorókat, a cukorborsót és a lecsöpögtetett, szükség szerint hosszában félbevágott bambuszrügyeket. Két-három perc múlva követheti őket a marhahús, szépen barnuljon meg körben, úgy négy-öt perc múlva felöntöm a húsleves, sherry, szójaszósz keverékével. Kap egy jó tizenkét-tizenöt percet, majd a kevés vízzel elkevert keményítőt is hozzákeverem és két perc múlva lekapcsolom. Puha kenyérrel tálalható. Így utólag azt mondom, a cukorborsót ráért volna a szósszal való felöntés előtt hozzáadni, akkor jobban megőrzi eredeti színét, az eredeti ceruzababbal volt, annak több idő kellhet. Kétszemélyes adag.

A Simply quick and easy receptje.

35 dkg nagyon vékony csíkra vágott marhahús

3 ek. olaj

4 salotta

2 dl víz

2 ek. szójaszósz

2 ek. sherry

1 pici szárított chilipaprika

1 tk. barnacukor

3 nagyobb fajta mandarin

egy kevés koriander, lehetőleg friss, ha nincs, akkor szárított

A páchoz:

1 narancs reszelt héja

2 ek. frissen facsart narancslé

2 ek. szójaszósz

1 ek. fehér borecet

1 ek. keményítő

1 tk. barnacukor

A páchoz valókat összekeverem és a húscsíkokat jól beleforgatom, minimum félórára.  Két evőkanál olajat felforrósítok (akinek van wokja, hajrá), és 3-4 perc alatt erős lángon megsütöm benne a marhát. Lyukas szedőkanállal kiszedem külön edénybe. A serpenyőbe löttyintek még egy evőkanál olajat, felforrósítom, mehet bele a nagyobb cikkelyekre vágott hagyma, majd egy perc múlva a víz, a szójaszósz, a sherry, beleszórom a cukrot és a magjától megtisztított, apró darabokra vágott paprikát is. Felforralom és kb. 7-10 percig főzöm, amíg a lé felére nem csökken. Ekkor visszakerül a marha a serpenyőbe, jól összeforgatom és még két percig főzöm. Követheti a hároo megpucolt és gerezdjeire szedett mandarin, amelyeket éppen csak beleforgatok és már kapcsolom is le a gázt. Tálalásnál megszórom egy kevés korianderrel. Így utólag azt mondom, hogy talán kevesebb chili is elég lett volna bele, de azt beszéltük, hogy apáinknak ettől a mennyiségtől valószínűleg a szeme sem rebben :). Három személyes adag.

A Hamlyn New All Colour Cookbook receptjét módosítgattam.

In English

Az étcsokis részhez:

1,2 dl tejszín

16 dkg étcsokoládé

2 dkg vaj

1 ek. whisky

A tejcsokis részhez:

1,2 dl tejszín

16 dkg tejcsokoládé

2 dkg vaj

1 ek. rum

A fehércsokis részhez:

1,2 dl tejszín

16 dkg fehércsoki

2 dkg vaj

1 ek. sherry

A beburkolásukhoz:

5 dkg fehércsoki

5 dkg étcsoki

5 dkg tejcsoki

Johanna meghirdette ismét a Sugar High Friday-t, Istennel szoros együttműködésben :) és hát ki vagyok én, hogy ellenálljak a felsőbb erőhatalmaknak? :) A kiírást meglátni és a három csokiban gondolkodni egy pillanat műve volt (isteni sugallat? :) ), hagytam magam meggyőzni, végtére is a kalóriákat számlálni ebben az esetben egy csokival is merőben felesleges, a háromhoz meg csak megvonja az ember a vállát :). Első körben az étcsokis részt csináltam meg: felforraltam a tejszínt, majd leszedtem a tűzről és belekevertem a csokit. Amikor szépen elolvadt, hozzáadtam a vajat és a whisky-t. Egy tálba öntöttem és hagytam kicsit hűlni. Következett a tejcsoki, a metódus ugyanaz, csak a kész masszát csigaalakban az étcsokisra öntöttem. Harmadszorra ugyanez jött a fehércsokival. Ha kihűlt az egész, mehet a hűtőbe egész éjszakára. Ma elővettem dinnyevájót és csinos kis gömböket formáztam a masszából. Isten talán már túl sok trüffeles receptet olvasott a kajablogokon az elmúlt napokban :), mindenesetre az én dinnyevájóm félpályánál eltörött. Az égi jelet úgy értelmeztem, hogy jobb minőségű eszközre van szükség, mert kizárt, hogy az Öreg Kaporszakállú ((c) by fakanál :) ) ne lenne édesszájú :). Úgyhogy elrongyoltam beszerzőkörútra:

A kis didergő csupaszokat előre eltervelten, különös kegyetlenséggel visszazavarom a hűtőbe :). A három ötdekás csokit körmeim testi épségét veszélyeztetve lereszelem parmezános finomságúra egy tálba és összerázom. Megkönyörülök a nudistákon és belehempergetem őket a reszelékbe. Íme a végeredmény:

7 dkg vaj 

50 dkg kelbimbó

15 dkg szeletelt champignon gomba

5 ek. sherry

1 l húsleves

1 dl tejszín

só

bors

A kelbimbók fás kis végeit lenyiszálom, megmosom őket és a eflolvasztott vajban mintegy 10 percig párolom. Hozzáadom a sherry-t és a gombát, kapnak úgy 7-8 percet még együtt. A húslevest felforrósítom és rájuk öntöm. Megint 7-8 perc, végül hozzáöntöm a tejszínt. Átmelegítem, de nem hagyom felforrni. Só, bors a végén ízlés szerint. Három személyes adag.

4 dl húsleves

4 dl tej

1 közepes krumpli

1 vöröshagyma

1 gerezd fokhagyma

1 ek. vaj 

6 dkg reszelt parmezán

6 dkg fenyőmag

1 ek. szárított kakukkfű

2 ek. sherry

só

bors

Chili&Vanilia nemrég ünnepelte egy éves szülinapját, akkor kicsit visszaolvastam, miként kezdte a Műfaj Magyar Nagyasszonya :), és ráleltem (ismét) erre a levesre. Picit én is továbbvariáltam :), de egy recept élete már csak ilyen. Száraz serpenyőben megpirítom a fenyőmagokat; eredetileg 6,5 dekás zacskó tartalmával indultunk, aztán persze volt látogató a konyhában főzés közben :). A vajon pár percig megfuttatom a felaprított hagymát és fokhagymát, majd hozzáöntöm a tejet és a levest, belehajingálom az apró kockákra vágott krumplit, valamint a kakukkfüvet is (nem volt kedvem elmenni a boltba friss fűszerért). Ha megfőtt a krumpli, beleszórom a fenyőmagokat és a parmezánt, kettőt kavarok rajta és le is kapcsolom. Botmixerrel pépesítem, a leszűrést én kihagytam, maradt kicsit rusztikusabb. Hozzáöntöm a sherryt és sózom. Tálaláskor kapja meg a frissen őrölt borsadagját. Három személyes adag.

Chili&Vaniliánál találtam, de adjuk meg tisztességből a kreditet az eredeti szerzőjének, Tim Mälzernek is.

A tésztához:

25 dkg liszt

18 dkg vaj

3 dkg finomítatlan nádcukor

1 tojás

1 ek. víz

A töltelékhez:

45 dkg feketeszeder

2 tojás

13 dkg finomítatlan nádcukor + szórni még egy maréknyi

1,7 dl tejszín

3 dkg liszt

1 tk. sherry

Céges BBQ, második felvonás, francia vonal. Miután Hős Bevásárló nem kapott áfonyát (bíztam benne, hogy sikerült megfelelően megadni az áfonya személyleírását és a többi szóba jöhető gyümölcstől megfelelően elhatárolni :) ), maradt alternatívaként a szeder. A hideg vajat szétmorzsolom a liszttel, belekeverem a cukrot, a tojást, a vizet és addig gyúrom, amíg össze nem áll. Fóliába csomagolva hűtőbe kerül 40 percre. 25 centis, kapcsos tortaformát kivajazok, a tésztát kinyújtom és a formába rendezgetem, a felesleges részeket levágom. A tésztamaradékokból megtöltök egy kisebb formát, mert vannak olyan Irigy Kutyák, akik féltékenyen nézik, hogy másoknak viszek sütit, bezzeg nekik csak az a fél tonnácska csoki és keksz jut, ami alapból van itthon :). Forma tésztástul megy vissza a hűtőbe még 20 percre. Sütőt előmelegítem 200 fokra, a gyümölcsöket elrendezgetem a tésztán, majd leöntöm az összekevert tojások, cukor, tejszín, liszt és (créme de cassis hiányában) sherry keverékével. Megszórom egy kis nádcukorral és mehet a sütőbe. Az eredeti szerint 35 perc kell neki, nálam csak a kis forma lett kész ennyi idő alatt, és mivel már idő volt, nagyon izgultam, hogy kész lesz-e indulásra. Úgyhogy összesen 45 perc kellett neki, tűzforrón dobozba került és már száguldottam is a buliba. A mediterrán tematika itt-ott azért megbicsaklott, mondjuk a thai rizsnél, a dél-afrikai és a magyar boroknál :), de ez nem okozott fennakadást. A másnap átküldött fotók már igen :), de ha az ember a spanyol hölgyemény által bűnhamisan énekelt karaoke Macarenához beáll háttértáncosnak két svéd és egy ír kollegina társaságában, akkor számoljon a kompromittációval :). A torta az utolsó morzsáig elfogyott (dagadó kebel :) ), a képen a Zuramnak készült miniváltozat látható.

Joanne Harris-Fran Warde: A francia konyha.

10 dkg ribizli

1 ek. cukor

3 cl sherry

A ribizlit lecsumázom, szétnyomkodom villával, hozzákeverem a cukrot és a sherryt. Behűtve áztatom egy ideig (mondjuk legyen legalább félóra), aztán leszűröm. Sűrű, vérvörös lazító :), egyszemélyes adag.

3 tojásfehérje

20 dkg eper

4 ek. porcukor

2 ek. sherry

csipet só

vaj és porcukor a formákhoz

Még mindig túltengek tojásfehérjében, úgyhogy. A szuffléformákat kivajazom, kiporcukrozom (de hülye szó :) ), nekem három nagyobb sikeredett. Az epreket ledarálom, hozzájuk keverek 2 ek. porcukrot és a sherryt. A tojásfehérjéket csipet sóval keményre verem, majd a végén bele a maradék porcukor. Óvatosan nagy alulról-felfelé kavaró mozdulatokkal teszem hozzá a gyümölcsös mixet. Mehet a formákba, 180 fokra előmelegített sütőben 12 percre. Chili&Vanilia nemrég csinált hasonlót. Kis porcukor mehet a tetejére is. Frissen, melegen hamar-hamar tessék befalni :). Három személyes adag, kisebb edényekben négy.

A recept innen: Nigel Slater: Real Fast Puddings.

40 dkg csirkemell

1 nagy fej vöröshagyma

12 dkg chorizo (otthon valami jó kis paprikás kolbász)

40 dkg hámozott paradicsomkonzerv

0,75 dl száraz sherry

4 ek. olaj

4 gerezd fokhagyma

2 szárított babérlevél

őrölt paprika

só

bors

A csirkemelleket felkockázom, jó alaposan paprikába forgatom és az olajban fehéredésig sütöm. Kiszedem őket a sütőedénybe. A megmaradt olajba belelököm a felkarikázott hagymát, ha kicsit már megpirult, követheti az áttört fokhagymakupac és a Házi Ragadozó :) elől megmentett, nagyobb darabokra felvagdosott chorizo. Elszuttyognak pár percet egymással, aztán belekerül a babérlevél, a paradicsomkonzerv és a sherry. Felforralom, kicsit hagyom, hogy elfője a levét, szükség esetén só és bors mehet bele. Rákanalazom a csirkedarabokra és 200 fokra előmelegített sütőben 25 percig sütöm. Kenyérrel, rizzsel vagy krumplipürével lehet kísérni. Három személyes adag.

Az Ultimate Chicken Cookbookból mazsoláztam.