4 szelet krokodilsteak :)
2 ek. vaj
2 ek. olaj
só
bors
12 koktélparadicsom
12 szelet pármai sonka
kevés rozmaring
olaj

És én még a krokodilpörkölttel szórakoztam nem is olyan rég... :)

Az úgy volt, hogy még az ősszel vendégül láttunk ismerősöket, akik közül a férj képviselte a gasztronómiai vonalat, mindenféle finomságokról esett szó, majd egy ponton nagyot sóhajtott, hogy hát errefelé nem lehet kapni krokodilhúst, pedig az ám a tuti. Aztán amikor elmentünk kedvenc helyemre bevásárolni, és a fagyasztott húsok között megláttam a krokit, azt mondtam: nézzük meg. Szegénykém pihent a frigóban pár hónapot, mire összehoztuk hozzá az ebédet, de csak összejött. 

Namost meglepő módon nem találtam magyar receptet :), az egyetlen krokodil az töltött tészta formájában jelent meg. Angolul sem burjánzottak túl a lehetőségek, úgyhogy végül úgy döntöttem, valami egyszerű megoldást választok, nem fűszerezek túlságosan, előétel lesz belőle. 

A paradicsomokat körbecsavartam a sonkacsíkokkal, megszórtam apróra vágott rozmaringgal, olajjal kikent sütőbe teszem, és pár csepp olajat rájuk is hintek. 180 fokra előmelegített sütőben addig sütöm, amíg a paradicsom szépen meg nem puhul (kb. 10-12 perc). Az olajat és a vajat serpenyőben összeolvasztom, a sózott-borsozott krokodilhúsokat (kb. 2-2,5 centi vastagok voltak), oldalanként 3 perc alatt megsütöm. 

Amilyen szerencsém volt, bősz megfázás következtében nem sokat éreztem az ízéből :), annyit igen, hogy nem halas, hanem meglehetősen semleges jellegű, és az állaga volt a legérdekesebb, tömör, erőteljes. Nem ezt fogjuk minden nap vacsorázni :), de érdekes volt kipróbálni - legközelebb még lehet, hogy pörkölt is lesz belőle :). 

50 dkg marhahús
1 ek. liszt
10 dkg szalonna
1 salotta
2 kicsi vöröshagyma
1 dl konyak
3 dl vörösbor
2 dl húsleves
2 ág rozmaring
4 ág kakukkfű
só
bors

Jó kis ír Angus marhahúst kaptam, 1,5 kilót, és már háromszor megcsináltam ezt a remek burgundi marharagut, úgyhogy talán ideje megírni :).

A marhahúst felkockáztam és megszórtam a liszttel. A szalonnát csíkokra vágtam, száraz serpenyőben megpirítottam, majd hozzáadtam a húskockákat, az apróra vágott salottát, a felkarikázott vöröshagymákat, és tovább pirítottam. Ráöntöttem Egyesek Féltett Konyakkészletéből egy decit :), hosszú fapálcikával óvatosan meggyújtottam (tisztes távot kell tartani, szépen belobban). Ezután beleborítottam a vörösbort és a felmelegített húsalaplevet, valamint beletettem az összekötözött zöldfűszereket, sóztam, borsoztam. Békés csendesen elrotyogott bő egy órán keresztül; egy félóra elteltével hibát követtem el: miután éppen a Kettesszámú családtagot etettem, Egyesszámút megkértem, hogy keverje meg a ragut. No, férfiember kicsörtetett a konyhába, jóóó megkeverte - én meg miután kimentem, akkor láttam, hogy merő egy rozmaringlevél az egész :), nem szóltam előre, hogy óvatosan a zöldfűszerköteggel. A nagyját mindenesetre kiszedegettem belőle :). Vörösborral és bagettel finom. Kétszemélyes adag. 

A Larousse Gastronomique receptjét követtem hellyel-közzel. 

A csirkéhez:

4 csirkemell

3 dl húsleves

1 dl fehérbor

1 közepes vöröshagyma

3 dl tejszín 

1 ek. apróra vágott rozmaring

só

bors

A krumpligombócokhoz:

35 dkg krumpli

12 dkg zsír

15 dkg liszt

1 kk. szódabikarbóna 

0,5 dl víz

1 ek. apróra vágott rozmaring

só

Gazdag egytálétel az egyre hidegebb napokra. A hagymát, a húslevest és a bort összeöntöm, beleteszem a csirkemelleket (olyan fazekat kell választani, hogy a lé befedje őket), felforralom és 20 percig lefedve közepes lángon főzöm. Kiszedem a csirkéket, leszűröm a hagymától a levet, utóbbit visszateszem az edénybe, addig főzöm, amíg egyharmadával csökken. Ekkor hozzáadom a tejszínt, a rozmaringot, sózom és borsozom, és csak addig hagyom a láng felett, amíg egy kicsit besűrűsödik. Amíg a csirke fő, elkészítem a gombócokat. A krumplikat megfőzöm és áttöröm, hozzáadom a többi alapanyagot. A tejszínes csirkét tűzálló tálba kanalazom levestül, a tésztából pedig kilenc gombócot formázok és ráültetem őket a csirkékre. 200 fokra előmelegített sütőbe megy 30 percre. Három személyes adag.

The Ultimate Chicken Cookbook receptje.

A húshoz: 

75 dkg borjúhús

nagy maréknyi rozmaring

olívaolaj

só

bors

A tejszínes zöldségekhez:

25 dkg salotta

25 dkg zellergumó

2,5 dl tejszín

1 ek. dijoni mustár

1 ek. olaj

2 ek. vaj

só

bors

20 dkg spenót

1 ek. vaj

Egy jó hentesért fáj a szívem. Van egy csirkésbolt a szomszéd utcában, ahol kevés csirkét, viszont sok készételt árulnak (pl. lasagne, tésztasaláták stb.). Van egy hentes is, ahol kevés nyershúst, viszont sok salátát, szeletelt húsárut, előre pácolt húsokat árulnak. Csontos húst egyáltalán nem láttam még. Ja és drága is. Ide szoktam időnként betérni, hátha nátha. Tegnap két szép adag húst szúrtam ki, az egyik bárány volt, a másik borjú (ennél többet nemigen lehet róluk tudni, tehát hogy konkrétan az állatok mely részéből vannak, a sok információ csak összezavarná a kedves vásárló fejét). A borjúra szavaztam és időben sikkantottam, mikor a néni vékonka szeletekre akarta volna felvágni a célegységet. Nem, szépen hazahoztam egyben. Ma reggel én vágtam fel kb. két centis vastag szeletekre, megkentem az oldalukat olívaolajjal és jó alaposan megszórtam a felaprított rozmaringgal. Három órára ment a hűtőbe pihenni. A pácolás ideje végefelé kezelésbe vettem a zöldségeket. A zellert megpucoltam és kicsi kockákra vagdostam. A kis salottahagymákat 30 másodpercre forrásban lévő vízbe dobtam, majd lecsöpögtettem, lehúztam a héjukat és a nagyobb darabokat kettőbe vágtam, édes jó Lajosom. Nagy fazékba vizet melegítettem, amikor felforrt, beledobtam egy percre a spenótot, majd leszűrtem, hideg vízzel leöblítettem, jó alaposan lecsöpögtettem és kifacsartam belőle a vizet. Evőkanálnyi olajat hevítettem és a hagymákat 7-8 perc alatt barulásig pirítottam benne, majd kiszedtem egy kis tálba. Az olaj mellé löktem két evőkanál vajat, amikor összeolvadt, fejest ugrottak a serpenyőbe a zellerkockák, ők is kaptak úgy 5 percet. Ezalatt előszedtem a borjúkat, mindkét oldalukat sóztam, borsoztam és egy másik teflonserpenyőben elkezdtem kisütni őket. A zeller mellé visszakerült a hagymahadsereg, só, bors, felöntöttem a tejszínnel, beletettem az evőkanál mustárt is és alacsony lángon felforraltam. Szépen besűrűsödött, eztán már csak melegen kellett tartani. A borjúszeleteket oldalanként 6-6 percig sütöttem, a második oldal sülése közben kis lábasban evőkanálnyi vajon felmelegítettem a spenótot. Tálalásnál a tejszínes zöldségek kerültek középre, a spenóttal körberaktam, borjú a tetejére. Ramsay mesternek hálás csókjaimat küldöm, továbbá Chili&Vaniliának is, hogy ajánlotta a könyvet. Három személyes adag.

Gordon Ramsay: A chef for all seasons.

13 dkg szeletelt bacon

40 dkg csirkemell

1 nagy fej lilahagyma

4 ág rozmaring

7-8 koktélparadicsom

só

bors

A szalonnacsíkokkal kibélelek egy kisebb (kb. 10x20-as) sütőformát úgy, hogy a csíkok jócskán túlnyúljanak a peremén. A felkockázott csirkemelleket beleteszem, sózom (óvatosan a szalonna miatt), borsozom, rápakolom a rozmaringágakat, rákarikázom a hagymát és a felezett paradicsomokat a meglévő résekbe rakosgatom vágott felükkel felfelé. Végül ráhajtogatom a kilógó szalonnarészeket. 200 fokra előmelegített sütőben sül kb. 35 percet. A csirke ereszt levet alá, de azt le kell önteni és kész. Két személyes adag.

2 ek. oregano

2 ek. kakukkfű

2 ek. petrezselyem

2 ek. majoranna

2 ek. bazsalikom

1 ek. zsálya

1 ek. borsikafű

1 ek. rozmaring

1 ek. tárkony

Megígértem t3v3d3snek a postot, de amúgy is rögzíteni akartam már. 2003 tavaszán Párizsban jártam és hoztam haza egy rakás provanszi fűszerkeveréket, kábé egy liternyit. Aztán ez elfogyott és 2004 januárjában elkezdtem kutatni, miként lehetne reprodukálni. És nicsak, akadt egy vállalkozó szellemű jelentkező, aki szintén akkortájt tervezett ilyen ügyködést és felvetette, hogy nem-e lehetne-e együtt-e. Kiszótáraztam, hogy milyen összetevők vannak a francia dobozon, e-mailben mindenféle utazások és egyéb elfoglaltságok akadályait megugorva egyeztettük, hogy ki melyik alapfűszert veszi meg és végül a találkozót is. Indulás előtt fel kellett írnom a megadott adatait, elérhetőségeit egy papírra és otthon hagyni, mert hátha bérgyilkos :) és akkor legyen hova küldeni a rendőrséget, ha nem jelentkezek két órán belül :)). Ezen én persze jókat kacagtam, de azért visszaolvastam egy csomó hozzászólását, hátha felfedett egy-két perverziót :), tudjam, mire kell készülni. Aztán a nagyon sötét lépcsőházban kicsit össze is szorult a gyomrom, meg Blikk-címlapok keringtek a fejemben ("Fűszerekkel édesgette magához áldozatát!" :) ), de aztán a lakásban már világos volt és szép volt és a tulajdonosa is aranyos volt :). Nagy tálba evőkanalaztuk a fentieknek a sokszorosát, a pontos arányokra nem emlékszem maradéktalanul, de úgy rémlik, azokból dupláztunk, amiket írtam. És lett nekünk rengeteg  fűszerkeverékünk, ami egyébként jó kis karácsonyi ajándék is szerintem, beszélgettünk, két órán belül jelentkeztem :), túléltem és így van nekem 2004. február 25. óta egy moesem :).

25 dkg liszt

fél csomag sütőpor

1 tojás

10 dkg fekete olivabogyó

20 dkg feta

egy ág rozmaring

0,8 dl olívaolaj

3 dl natúr joghurt

só

bors

A lisztet elkeverem a sütőporral, belenyirbálom a rozmaringot, karikázom az olajbogyót, mehet bele a só és a bors is. A tojást felverem egy másik tálban, hozzákeverem a joghurtot és az olajat. A száraz anyagos cuccot összekeverem a folyadékossal. Muffinformába kanalazom a felét, kb. 10 deka fetát rákockázok, majd befedem a tészta másik felével. A megmaradt fetát a tetejére reszelem. 200 fokra előmelegített sütőben 30-40 perc alatt megsül. 12 rendes és vagy 8 minimuffin lett belőle.

H. F. receptje egy internetes fórumról.

In English 

10 dkg aszalt sárgabarack

2 dl almalé 

4 dkg pekándió

8 dkg zöldfűszeres-fokhagymás krémsajt

annyi levélke rozmaring, ahány sárgabarack

A sárgabarackokat beáztatom az almalébe 8 órára vagy még inkább egy éjszakára. Leöntöm róluk a levet másnap, megszárogatom őket és az egyik hosszanti oldalukon végigvágom. Megkenem krémsajttal, teszek mindegyikre egy levélke rozmaringot (az eredeti tárkonnyal van, de nem találtam frisset a boltban) és a tetejére a pekándió feleket. Chili&Vanilia csinált korábban egy hasonló, de édes változatot. Két személy kis csipegetnivalója.

Rose Elliot: Veggie chic.

15 dkg friss zöldfűszer, min. négyféle (nálam: petrezselyem, zellerzöld, rozmaring, metélőhagyma, kakukkfű volt)

3 szál újhagyma

4 dkg vaj 

7 dl zöldségleves/húsleves

3 dl tejszín

3 dl fehérbor

citromlé 

só

A fűszertömeget felaprózom (sóhajtottam egy mezzalunáért ilyen mennyiségnél), a nagyobb szárdarabkákat időben kihalászom belőle és meghintem citromlével. A vajon megfuttatom a felkarikázott hagymát, majd mehet bele a leves és a fehérbor. Ha felforrt, becsatlakozik a tejszín, végül a zöldfűszerek pár perc erejéig (ne forrjon fel újra). Csipet sót és a végén egy kis botmixert elbír. Jócskán aromás, de nem kell tőle senkinek sem visszarettenni, mint Hős Zuhanyozónak a Fa tusfürdőtől, amire szintén ez a rejtélyes szó van írva :). Négy személyes.

Soups.