|
FŐOLDAL
A hét műtárgya (36)
HOZZÁVALÓK
RIA, RIA
STRANGERS IN THE NIGHT
ONE FOR ALL
 Asta pasta (44) Critical Mass (45) Csicsergés (149) Egy egeres szendvics (19) Egytál dödölle (77) English (29) Ezmegaz (34) Hízlalda (142) Hófehérje (16) Ho-Ho-Ho-Horgász (17) Kanalas orvosság (80) Kiva (9) Kocsma Jenny (24) Lájt (25) Négylábúak (74) Nemenjenekel (6) Nyúltáp (19) Parti nyimnyam (45) Pékség (28) Pipik (83) Segitsuti (16) Sok kicsi (7) Suzanne Vega (109) Szörcs (20) Tartós kapcsolat (9) Tutti Frutti (86) VKF! (19) Xmas (40)  
|
Avokádós-joghurtos uborkakrémleves
1,5 kígyóuborka Hát talán az elkövetkezendő pár napban még érdemes megcsinálni ezt a levest, de ahogy az időjárás előrejelzéseket hallgatja az ember, túl nagy nyár idén már nem várható. Nagyon egyszerű, gyors kis leves, jól behűtve remek hűsítő a melegben. A fél kígyóuborkát apró kockákra vágom, hozzáaprítom a petrezselymet és egy evőkanál olívaolajjal összekeverem, mehet lefedve a hűtőbe összeérni. A másik kígyóuborka magos részét kivágom, a meghámozott avokádóval, vöröshagymával, fokhagymával, a citrom levével és reszelt héjával, valamint a maradék olívaolajjal turmixgépben krémesre pürésítem, majd hozzákeverem a görög joghurtot és a hideg vizet. Kapjon jó két órát a hűtőben legalább, aztán a tetejére kanalazott uborkakockákkal tálalható. A nyári Allerhande receptje alapján.
Cédruslapban grillezett zöldséges cápaharcsa
2x15 dkg cápaharcsa filé Amilyen mázlista vagyok, elnyertem Piszke blogszülinapi ajándékcsomagját, ráadásul a véletlenek szerencsés összjátékaként záros határidőn belül még találkoznunk is sikerült. Kaptam egy hatalmas rózsaszín pöttyös csomagot, majd leszakadt a karom, de talán a szemet könnybe lábasztó macaronok valahogy kárpótoltak az izomgyakorlatért :). A csomagból elsőként a cédruslapok kerültek felhasználásra, egyrészt ezek voltak 100%-ban kézipoggyász-kompatibilisek, másrészt a pihekönnyű súly is mellettük szólt :). Szóval hazahoztam őket, és rögtön vakarni is kezdtem a fejem, merthogy ugye kinti grillezés, na az nulla, egy darab beltéri grillserpenyővel rendelkezem, mi legyen? Google a barátom, utánaolvasgattam a témának és meggyőztek, hogy működik ez grillserpenyőben is. Persze túl sok kockázatot nem vállaltam, férj kapott bele halat, úgyhogy így némileg könnyebb volt laza áztatásba fogni. Mert a vékonyka cédruslapokat és a kötözőket 5 percre be kell áztatni vízbe - ezt tapasztalati úton inkább 10 percre emelném, mert itt-ott csak sikerült letapadniuk a serpenyőbe. Amikor lejárt az áztatási idő, egy pici olívaolajjal megkentem mindkettőt, belehelyeztem a halszeleteket, rákarikáztam a zöldségeket, só, bors, még egy kis olaj, balzsamecet, a tetejére a kakukkfűág, és lezártam a csomagokat, összekötöztem. A serpenyőt jó alaposan felforrósítottam, majd beletettem a két zöldséges halcsomagot. Valami isteni illat járta be azonnal a konyhát. A csomagokat mindkét oldalukon megsütöttem, oldalról kukucskáltam be, hogy mikor jó a hal (ne legyen túl vastag), kb. 10 perc kellett nekik összesen. Aztán a szerencsés végfogyasztónk megkapta őket kibontásra. Egyszemélyes adag. Ha valaki szeretne kísérletezni velük, nem tudom, Magyarországon hol lehet kapni, de az ebay.com-on a "cedar grilling wraps" keresőkifejezésre hoz ki olyan - nem is túl drága - találatokat, ahol az eladó bárhová való szállítást vállal. Hajrá, hajrá, a neten rengeteg szuper ötlet van még a felhasználási módjukra, én is folytatom a kísérletezést még. Köszönöm, Piszke drága!
Sült cékla és hagyma
80 dkg cékla Nem túl gyakori vendég nálunk a boltokban a cékla, és mivel annyira én sem rajongok érte, általában nem is szoktam hiányolni. A céklával való viszonyomon jelentős javított a tavaly karácsony környékén a Padlás és Mosókonyha lakásétteremben töltött baráti vacsora, amikor is előételnek isteni finom sült céklát és hagymát kaptunk, friss házi kenyérrel (amiből nem győztünk repetát kérni a tunkoláshoz). Úgyhogy ennek emléke ködlött fel bennem, és gyorsan vettem, majd a Mosónőktől akkor kapott egymondatos tömör leírás alapján próbáltam rekonstruálni a receptet, lusta voltam a részletek iránt érdeklődő e-mailt írni :). A céklákat (gumikesztyűben) meghámozom, kockákra vágom, a hagymát hasonlóképp, és egy tepsibe szórom. Meglocsolom az olívaolajjal és a balzsamecettel, majd ment a 200 fokra előmelegített sütőbe, fólia alatt. Rendszeresen megforgatva 2 órán át sütöttem. Kenyér nem készült mellé, friss bolti bagettel ettük. Legközelebb fele-fele arányban lesz a hagymával, de most csak ennyi volt itthon. A Mosónőktől tanultam :).
"Magyaros" pizza
A tésztához:
A paradicsomszószhoz:
A feltéthez: Az én pasimnak a pizza legyen "magyaros" = kolbász és/vagy szalonna és/vagy hagyma feltét, de lehetőleg mindhárom egyszerre :). Már nagyon régen nem csináltam pizzát, nincs bevált tésztareceptem, szerintem utoljára tán Jamie Olivert követtem, most Tessa Kiros könyvét kaptam elő. Sajnos még mindig nem volt friss élesztő (azóta már került), porral meg nem az igazi ez a recept se, még kísérletezek majd. A tésztához valókat összegyúrom, hagyom duplájára kelni (de ez nem nagyon akart), majd rusztikus, kb. 28 cm átmérőjű kerek lepényt formázok belőle, és szintén hagyom egy kicsit kelni. A kelesztés alatt a paradicsommártáshoz az áttört fokhagymát az olajon megfuttatom, ha illatos, mehet hozzá a paradicsom, só, bors, hagyom úgy 15 percet rotyogni, majd beleszórom a bazsalikomleveleket, kap még egy percet és készen is van. A fele mennyiséget használom egy pizzára, a másik felét kihűlés után bevágom a mélyhűtőbe. A mártással megkenem a tésztalapot, rákarikázom a chorizót (nesze neked magyaros :) ), a hagymát, csipkedek rá bazsalikomleveleket, majd hosszas könyörgéssel lebeszélem az én drágámat a szalonnáról, és 200 fokra előmelegített sütőbe teszem 15 percre. Ha lement ez az idő, ráteszem a felkockázott mozzarellát, és annyi időre teszem vissza, amíg a sajt megolvad. Kétszemélyes adag. Tessa Kiros: Twelve receptje alapján. 
T-bone steak vörösboros-mustáros vinaigrette-tel
2 db T-bone steak (kb. 25 dkg/szelet) Egy gyors kis húsétel a férfinép nagy örömére. Két evőkanál olajon a besózott-borsozott steakeket pár percig sütöm, majd hozzáadom a vajat, ha elolvadt, megfordítom a steakeket és a másik oldalukon is megsütöm őket, meleg tányérra teszem pihenni. A maradék olajon egy másik serpenyőben megfuttatom az apróra vágott salottát, majd beleöntöm a borecetet, hagyom csendben bugyogni egy kis ideig, belekeverem a mustárt, és hozzáöntöm a húsokból kifolyt szaftot, ezt kanalazom majd a hússzeletek tetejére. Krumplipürével tálaltam, és édes-savanyú paradicsom ment még mellé. Gary Rhodes: 365 receptje. 
Konyakos sertéscomb
60 dkg sertéscomb szelet A pácrecept eredetileg sütőben sült bárányhoz való portugál opusz, ha hihetünk a szakácskönyvnek, de most gyorsított elkészítéshez és malachoz vettem igénybe. A hozzávalókat összekevertem és a hússzeletekre öntöttem másfél órára. Száraz teflonserpenyőt felforrósítottam és nagy lángon a szeleteket mindkét oldalukon fehéredésig sütöttem, majd melléöntöttem a páclét, a lángot lecsavartam kisebbre, fedőt tettem rá és kb. 15-20 percig pároltam, időnként megfordítva őket. Főtt rizs és nyers paprika ment mellé, mert ez egy lusta vasárnap :). Kétszemélyes adag. A pác receptje innen: Europe's Masterchefs. 
Koktélparadicsomos marhasült
40 dkg marhahús (egy nagy szelet) Ami a nőknek a virág, az a férfiaknak a nagy szelet hús :). Fotózni való volt az én drágám arca, amikor kiszedtem a mélyhűtőből a két férfitenyérnyi marhát: "ugye nem vágod apró darabokra?" :) Hát nem. A paradicsomokat pici cikkelyekre vágtam, a lilahagymát felkockáztam, a fokhagymagerezdeket lezúztam, és mindezt összekevertem az olajjal, a szójaszósszal és kevés sóval, borssal. A fagyott hússzeletekkel együtt a pácot zacskóba tettem, átmasszíroztam a húst és estétől délelőttig hagytam a hűtőben kiolvadni, pácolódni. Sütés előtt megfelelő időben kivettem, hogy szobahőmérsékletre engedjen fel, a grillserpenyőt felforrósítottam és kisütöttem a pácból kiemelt húst, egyik oldalán 6 perc kellett, a másikon négy, menet közben meglocsolgattam a páclével és mellékanalaztam a paradicsomos-hagymás keveréket is. Krumplipüré ment mellé (ami egy kevés mascarponétól különösen finom lett), és málnaecetes uborkasaláta. Kétszemélyes adag. 
Paradicsomos vajmártásos lazac tört krumplival
2x25 dkg bőrös lazacfilé
A krumplihoz:
A paradicsomos vajmártáshoz: A Gordon Ramsay-recepteket általában a pihentebb hétvégi napokra tartogatom. Többségükben technikás, sok hozzávalós, időigényes, több tűzhelylapon párhuzamos zsonglőrködést igénylő ételek ezek, amik a végeredmény tekintetében nagyon-nagyon ritkán okoznak csalódást. A Makes it easy c. szakácskönyvet azzal a céllal hozta össze, hogy kevesebb alapanyaggal és kevésbé időigényesen is remek receptekkel lehessen kényeztetni a családtagokat, vendégeket, mindazonáltal ezeket is célszerű hétvégére időzíteni. Sós vízben megfőzöm a felkockázott krumplikat, egy másik edényben egy percre forró vízbe dobom a kétcentis darabokra vágott újhagymákat. A krumplit villával durván összetöröm, hozzáöntöm az olívaolajat, a balzsamecetet, belekeverem az újhagymát, szükség esetén még megsózom. A vajmártáshoz az evőkanál olívaolajat felforrósítom, beledobom a negyedelt paradicsomokat, alacsony lángon 10 percig főzöm őket. Robotgépben pürésítem a borecettel és a cukorral, majd átpasszírozom vissza az edénybe. Hozzáöntöm a tejszínt és pár percig alacsony lángon főzöm tovább, majd a végén belekeverem a felkockázott vajat és az apróra vágott bazsalikomot, és melegen tartom. A lazacszeleteket 2 ek. olívaolajon megsütöm, először a bőrös felükön 4 percig, vagy amíg a bőr ropogós nem lesz, majd megfordítva még egy percig. Egy másik, a maradék evőkanál olívaolajjal kikent, felforrósított serpenyőbe teszem a felezett koktélparadicsomokat egy-két percre, amíg a vágott felületük meg nem pirul. Tálaláskor krumplira teszem a lazacot, leöntöm a paradicsomos vajmártással, és mellé teszem a grillezett koktélparadicsomokat. Kétszemélyes adag. Gordon Ramsay receptjét variáltam kicsit. 
Mozzarellás-paradicsomos minipiták
3 mini pita A félreértések elkerülése végett: a diétás menün túlvagyunk, ez már megint visszalépés a kalóriadúsabb dőzsbe. Nem nagy dőzs ugyan, de én szeretem az ehhez hasonló könnyen elkészíthető, kicsit meleg, falatnyinál nem sokkal nagyobb, de laktató csemegéket. Tulajdonképpen az általam erőst imádott bruschettán sikerült egy kicsit csavarni, társaságban kulturáltabban fogyasztható változatát előállítani, jelenleg is tartó mini pita rajongásom tárgyának felhasználásával. A fokhagymát áttöröm és két evőkanál olívaolajjal elkeverem. A paradicsomokat apró kockákra vágom, megsózom, hozzámorzsálom a kakukkfüvet, meglocsolom a balzsamecettel és a maradék két evőkanál olívaolajjal, hagyom legalább félórát állni. A pitákat óvatosan keresztben félbevágom, hogy ne szakadjon el egyik fél sem, majd pirítósban kapnak egy kört. Miután meglehetősen vékonykák, így aztán kisebb nehézségek árán kell őket kihalászni, de ha sikerült, akkor már közel a végső siker. Előmelegítem a grillt, ha tűzforró, csak akkor rakom össze a pitákat. Megkenem őket a fokhagymás olajjal, rájuk púpozok arányos adagokban paradicsomot (a levét le kell csöpögtetni, különben nagyon hamar átáztatja a vékonyka, ropogós pitákat), belenyomok mindegyikbe három szem mini mozzarellát, és három percre beteszem a grill alá, amíg a kis sajtgömbök meg nem lágyulnak. Háromszemélyes adag. 
Fokhagymás bárány sült paradicsommal és parmezánfelfújttal - Lealinának
A húshoz:
A parmezánfelfújthoz:
A paradicsomhoz: Tanulmányaim közül az egyik legmaradandóbb élményt a jelnyelv jelentette. Hihetetlen sok mindent megtanultam, amiért hálás vagyok. Az első órán a tanárunk leszögezte: a siketség nem betegség, hanem állapot. És ez egy nagyon fontos különbségtétel, még ha a mindennapokba nem is egyszerű átültetni, hogy az ember ne legyen túl segítőkész, túl tapintatos, ne artikulálja túl a szavakat és ne legyen túl lassú, meg egyáltalán a viselkedésében se legyen feszélyezett, csak azért, mert nem tudja, mi a jó megoldás egy-egy helyzetben. Sok segítséget kaptunk tőle, például elmondta, hogy ha az órán nem felénk fordul és kérdésünk lenne, ne csápoljunk eszeveszetten a levegőben, mert attól mindkét fél hülyén érzi magát (ráadásul ettől továbbra sem fog felénk fordulni, ha nem kapja el a mozgást a szeme sarkából), hanem doboljunk a földön a lábunkkal, mert megérzi a rezgéseket. A siketek és a hallók világa közötti kommunikációs különbségre is nagyon plasztikusan rávilágított; megkért minket, hogy próbáljuk meg saját kútfőből eljelelni a pezsgőt. Volt mindenféle béna kísérlet, ujjpattintás és társai, mire mosolyogva megrázta a fejét és azt mondta: az alapvető megközelítésben van a hiba. Mi a pukkanást próbáltuk valahogy eljelelni, mint a pezsgő jellemzőjét - amit ők nyilvánvalóan nem hallanak. Nekik a pezsgőt az jelzi, ahogy a dugó elszáll a palackból. Nem egyszerű ám egy jelentősen a hallásra épült napi kommunikációból átváltani egy vizuális alapú kommunikációra, ahol tényleg folyamatosan képekben kell gondolkodni. A jelelésnél pedig ráadásul a közlés 40-60%-a is elveszhet, nem könnyű jól csinálni. Régebben figyeltem a parlamenti jeltolmácsokat a képernyő sarkában, hogy mennyire más-más stílusban jelelnek (mert persze a jelnyelvben is vannak regionális kifejezések, valamint a magyar és a nemzetközi jelnyelv sem azonos), és egyébként kutya kemény dolguk van, borzasztó lehet azokat a szövegeket, a túlcifrázott, nyakatekert körmondatokat fordítani. És végül még egy gondolat: a jelnyelv nagyon szép, pont a vizualitása miatt, ahogy megfogják a dolgok lényegét, olyan finomságokat hordoz, amelyek mély nyomot hagynak az emberben - például a kisgyerek jele a fejsimogatás mímelése alacsony magasságban. (Ha valakit esetleg érdekel a dolog, a SINOSZ rendszeresen szervez jelnyelvi tanfolyamokat.) Lealina nem siket, hanem hallássérült. Nem jelel, nem olvas szájról, hanem hallókészüléket használ és "rendesen" beszél. Amikor rátaláltam a blogjára, együltő helyemben végigolvastam (nem hosszú, ajánlom ezt mindenkinek). Teljes őszinteséggel leírja, hogy miként éli meg a nagyothallását, mit jelent ez a mindennapokban, mik okoznak neki problémát, hogy járta ki az iskoláit, hogyan dolgozik, milyen túlélőkészletet épített ki különböző helyzetekre, és anyukája is beszámol arról, ők miként vették észre a károsodást. Nagyon megkapó dolog valakinek az életébe így belelátni, aki ezt fontosnak tartja megosztani másokkal, hogy egyrészt a hallókat segítse a hallássérültek megértésében, másrészt a hallássérülteknek is támaszt, megerősítést, biztatást, tanácsot nyújtson. Nekem fontossá vált ez a blog, egyrészt sok emléket visszahozott a korábbi tanulmányokból, másrészt jó volt olvasni, hogy ennek a lánynak minden nehézség ellenére ilyen szép az élete. Szerettem volna viszonozni a kapott ajándékot - mert ez az volt, még ha nem is személy szerint nekem szóló -, úgyhogy úgy gondoltam, főzök valamit, amit Lealinának főznék, ha ismerném személyesen is :). Ha vegetáriánus, akkor csúnyán bebuktam :), de azt tudom, hogy a sajtot szereti, úgyhogy remélem legalább ez a része bejön :). A négy szeletbe vágott bárányt az olaj, áttört fokhagyma, zsálya, bors, Worcestershire szósz (köszi, Lealina :) ) keverékébe forgatom és éjszakára a hűtőbe teszem. 180 fokra előmelegített sütőbe teszem a borsozott, olajjal megpöttyözött paradicsomokat, száron hagyva őket. 20 perccel később nekilátok a felfújtnak: a vajat alacsony lángon felolvasztom, hozzászórom a lisztet. 2-3 perc múlva fokozatosan elkezdem felönteni a tejjel, szerecsendióval ízesítem és felforrás után alacsony lángon úgy 10 percig főzöm állandó kavarás mellett. A tűzről levéve belekeverem a reszelt parmezánt, a tojássárgákat és a tejszínt. A fehérjéket csipet sóval kemény habbá verem, majd szintén a parmezános masszához forgatom. Két kivajazott, úgy 3-4 decis formába öntöm a masszát (nem lesz tele) és beteszem őket a paradicsom mellé 15-20 percre, amíg meg nem kel és aranybarna nem lesz a teteje. A bárányokat pedig grillserpenyőben mindkét oldalukon pirosra sütöm. Kétszemélyes adag. Lealinának ajálom, kívánva neki és minden kedves olvasómnak nagyon boldog karácsonyt, jó pihenést és enyhe lefolyású bejglimérgezést az ünnepek alatt :). A parmezánfelfújthoz a receptet a Konyhamestertől akasztottam. 
Paradicsomos-hagymás töltött padlizsán (imam bayildi)
2 padlizsán 40 dkg konzerv hámozott, darabolt paradicsom 1 közepes vöröshagyma 5 kisebb gerezd fokhagyma 1 dl extra szűz olívaolaj + 1 ek. 1 kk. nádcukor 1 citrom leve kis marék petrezselyem só bors Mondhatnám, hogy 455 éve zárta körül a török sereg az egri várat. Vagy hogy a mohácsi csata 481. évfordulója is nemrég volt. Esetleg emlegethetjük Zrínyit is, aki 441 éve rohant ki a szigetvári várból. Valószínűleg temérdek történelmi esemény évfordulóját lehetne erre az időszakra felhozni (főleg, ha Google barátom segít), igazolandó, hogy miért pont most jutottak eszembe a török ételek, de ezt meghagyom a történészeknek, én meg beismerem, hogy hazafelé menet szakácskönyvet olvasgattam a buszon (régi rossz szokásom), és merő véletlenül egy török vegetáriánus ételen akadt meg a szemem. Imam bayildi, azaz "ájult imám" a neve, s az elnevezés okának két alternatíváját adták meg: vagy azért esett össze a kedves vallási vezető, mert annyira ízlett neki, vagy azért, mert észrevette, hogy az asszony annyi - akkor még méregdrága - olívaolajat használt el hozzá. Csak remélni mertem, hogy az első ok jobban megállja a helyét, és ha már a főfogás török lett, kerestem hozzá azonos származású, megfelelő desszertet is. A paradicsomkonzervet szűrőben lecsöpögtetem, a levét kis edényben felfogom. Először a tölteléket készítem el: az evőkanál olajon megfuttatom a hagymákat, éppen csak amíg üvegesek nem lesznek. Hozzáadom a darabolt fokhagymát, és ha már illata van, lehúzom a tűzről és belekeverem a paradicsomhúst és az apróra vágott petrezselymet, majd sózom és borsozom. A padlizsánokat félbevágom, a szárcsonkot rajtuk hagyom, majd a vágott felükkel felfelé sütőedénybe teszem, és középen bevágom őket. A résbe tömködöm a tölteléket, amennyire csak lehet, a maradék mehet a tetejükre. A felfogott paradicsomlevet elkeverem a cukorral, a citromlével és egy csipetnyi sóval, majd a padlizsánokra kanalazom. Végül meglocsolom őket az olívaolajjal. 
Alufóliával lefedve 200 fokra előmelegített sütőben kb. 45 perc alatt puhára sül. Pitával vagy rizzsel lehet tálalni. Kétszemélyes adag. Claudia Roden: Arabesque c. könyve segítségével utaztam. 
Pácolt fokhagyma
10 fej fokhagyma 7,5 dl száraz fehérbor 1,5 dl balzsamecet 10 dkg finomítatlan nádcukor 1 tk. só 1/2 tk. őrölt feketebors 2 babérlevél 2 közepes chilipaprika 2 ek. szárított petrezselyem kis marék friss kakukkfűág olívaolaj Ha azt mondom, karácsony, halálhörgés, siralom hallik már felettem? Márpedig ha szeretteinket gasztroajándékokkal szeretnénk meglepni, nem árt előre gondolkodni és időben cselekedni, még ha ez nagyon korainak is tűnik. A pácolt fokhagymát Frank Júlia receptjei között találtam, és hosszú évek óta nagy kedvencem, nem csak ajándéknak, hanem természetesen saját felhasználásra is. Aki nem kedveli a fokhagyma erőteljes, agresszív ízét, azt is a kipróbálására biztatnám, mert ebben a formában teljesen átváltozik, megszelídül, különleges lesz. Később is el lehet azért készíteni, de két-három hónap állás után éri el a tökéletes ízt. Először is a rabszolgamunka részét kell letudni, bár Isaurát hamar irigyelni fogjuk. A fokhagymafejeket gerezdekre kell törelni az elején, mert a későbbiekben jelentősége lesz. És jöhet a monoton pucolás szakasza, aminél arra kell figyelni, hogy a gerezdeket ne sértsük meg, végüket lehetőleg ne vágjuk le, mert később megbarnulnak (ez csak esztétikai szempont, ízben nem változik). Nyilván ha egy-egy darab nem teljesen hibátlan, nem érdemes kidobni, csak a kisebb foltokat kell kivágni belőle, legfeljebb nem lesz mindegyik szépségdíjas. Ráadásul úgyis csak később derül ki, hogy a tökéletesnek hitt példányok közül hányat karcoltunk meg észrevétlenül körömmel-késsel, úgyhogy ezen nem kell túlságosan görcsölni. Az első három fejnek megfelelő adag fütyörészve, könnyedén megy. A negyedik után boldogan átengedjük egy időre a konyhát a vacsorázni kívánó férjnek, mert ekkor már ragad mindkét kezünk, nagy kupacban áll a fehér héj az asztalon, és kialakulóban van az akut fokhagymacsömör. Az ötödik fej magasságában nem túl szalonképes gondolatok fogannak fejünkben az egész projekttel kapcsolatosan. A hatodiknál Frank Júlia is megkapja a magáét. A hetediknél legszívesebben kihajítanánk az egészet a fenébe, de miután az összes fejet előre feltördeltük, soknak szétnyílt a héja, ezért nem tesszük, viszont bőszen szidjuk magunkat a feltördelésért. A nyolcadiknál ókori történelmi gyökerekhez nyúlunk vissza: a kicsi gerezdek a szemetes-Tajgetoszon végzik, végtére is a görögök okos emberek voltak. A kilencediknél a véletlenül a héjkupacba hulló nagyobb daraboknak sem nyúlunk utána, továbbá revideáljuk a hibás példányok megmentésének ötletét is. A tizedik fejnél összeszorított fogakkal befutunk a virtuális célba, ezen a ponton javallott egy tisztesebb adag alkohol lehajtása. Eztán már gyerekjáték az egész. A bort, ecetet, cukrot, sót, babérlevelet összeöntjük, ha felforrt, beleszórjuk a chiliket, a kis marék kakukkfüvet és a szárított petrezselymet. Újabb öt perc után követi a fokhagyma, ha ezzel is ismét felforrt, az újraforrástól számított öt percig főzzük. Fedő a tetejére, alapos szellőztetés, az ecetes szag miatt morgó férj kiengesztelése. Éjszaka szépen így elpihen az edényben. 
Másnap alkalmatos időben ismét fel kell forralni és forrástól számított öt percig főzni. Ha kihűlt, a babérlevelet és a kakukkfüvet ki kell dobni belőle, majd alaposan elmosott, forrázott, 2-2,5 decis befőttesüvegeket kell keríteni (úgy négy-öt lesz, a fokhagymák méretétől függően), félig-harmadig tenni beléjük a fokhagymát (mehet bele a chilipaprika is), de semmiképpen sem tele. 
A levet rámerjük, a tetejére pedig egy vékonyka zárórétegnyi olívaolaj kerül. 
Az ajándékba szánt példányokra kis papírsipkákat vághatunk, raffiával vagy színes madzaggal megköthetjük. Felbontás után a hűtőben kell tárolni. A variációs lehetőségek száma tekintélyes: balzsamecet helyett az eredeti recept sima ecetet használ, a fehérbor helyett ki lehet próbálni rozéval, vörösborral, a friss és szárított zöldfűszer hozzávalókkal is lehet kísérletezni (rozmaring, tárkony, majoranna, oregánó, stb.). T3v3d3snél lehet megtalálni az eredeti hozzávalók és mennyiségek listáját, ahogy ő is írja, kisebb mennyiségnek nem érdemes nekilátni, én egy kicsit csökkentettem az eredetit, kerek egy üveg borra optimalizáltam, no és elspóroltam öt fej fokhagymát, amiért a tizediknél nagyon hálás voltam. Felhasználási javaslatok: bármibe ki lehet próbálni, amibe fokhagymát teszünk, sajtokhoz, sült húsokhoz így magában is, savanyúságként, salátákba, mártásokba is bátran pakoljuk. A levet senki ne sokallja, vörös húsok pácolásához szinte kötelező felhasználni, ha a hagyma elfogyott, és ekkor valószínűleg még kevésnek is bizonyul majd. Az ebben pácolt húsok valami zseniálisan finomak és különleges ízűek lesznek, bár talán 2008-ig várni kell rájuk. Forrás: Frank Júlia: A négy alapíz szakácskönyve - Savanyú. 
Kelt tésztagolyós, olívás, kecskesajtos nyársak
8 szem zöld olívabogyó 3 dkg keményebb fajta, érett kecskesajt
A tésztához: 13 dkg liszt 1 kk. szárított élesztő 1 kk. hawaii só 1 ek. olívaolaj + egy kevés a kenéshez 1 dl meleg víz
A citromos vajhoz: 3 dkg vaj fél citrom leve és reszelt héja Barbecue szezon van, illatoznak sokfelől a gusztusos rablóhúsok, grillek, roston sül a sok finomság. A nyárson sültek vitathatatlanul húsok által uralt ételek; cuppog a kolbász, pirul a bárány, csöpög a szalonna. De mi legyen vegetáriánus barátainkkal? Jó, a paradicsom, paprika, hagyma nekik is megfelel, de kissé talán unalmas. Szegények általában nincsenek elkényeztetve étteremben sem, ha a rántott sajt, rántott gomba, saláta Bermuda-háromszögön túl szeretnének jót enni, pedig a nyár aztán igazán az ő terepük a sok friss zöldséggel. Bár én nem tartozom közéjük, gyakran eszünk vegetáriánus ételeket, mert a melegben néha sokkal jobban esnek, mint a húsos, nehezebb kaják. Szerencsére ma már rengeteg szakácskönyv ad jobbnál jobb tippeket és recepteket a vegetáriánusoknak, a világ minden tájáról. Ezúttal Rose Elliotnál kerestem nyári nyársas ételt, aki hatvan könyvével, 30 éves főzőmúltjával a leghíresebb brit vega szakácsnő, akit a királynő a Brit Birodalmi Rend tagságával tüntett ki munkásságáért. Könnyű és könnyen elkészíthető, modern, változatos életeket alkot, nem véletlenül titutálták a Vegetáriánus Főzés Királynőjének. A fanyársakat vízbe áztatom, hogy sütéskor ne égjenek meg. A tészta hozzávalóit jó alaposan összegyúrom, könnyű, ruganyos masszát kapok. Kíváncsiságból a nemrég beszerzett hawaii fekete sóból szórtam hozzá, amitől fekete márványos erezetű lett a tészta, de természetesen a sima konyhasó is tökéletes hozzá. A tésztát kelesztőtálban vagy konyharuhával letakart tálban duplájára kelesztem.
Ezután ismét alaposan összegyúrom és 12 diónyi nagyságú golyót formázok belőle. A nyársakra egy tésztagolyó kerül, majd egy kocka kecskesajt, egy olívabogyó, ismét tésztagolyó, olívabogyó, kecskesajt, végül megint tésztagolyó, összesen négy nyárs lesz. Sütőpapírral fedett tepsibe kerülnek, olívaolajjal megkenem őket és fóliával lefedve még hagyom 30 percig állni. 
A grillt előmelegítem 200 fokra, de rácsos serpenyőben vagy grillrácson is el lehet őket készíteni, 7 percig sütöm egyik oldalát, majd megfordítva szintén 7 percig a másikat is (amíg egy kis pírt nem kapnak a tésztagolyók). Amíg megsülnek, összedobom a citromos vajat, amivel evés közben a sült tésztát lehet kenegetni: a puha vajat és a citromhéjat, valamint levet alaposan összekeverem. (Erősen zárójelben húsevőknek: ha valaki nagyon nem bírja a napi betevő husija nélkül, süssön ki hozzá natúr pulykamell szeleteket.) Kétszemélyes adag. Rose Elliot: Veggie chic 
Rusztikus padlizsánkrém
1 padlizsán 2 gyöngyhagyma 2 gerezd fokhagyma 0,5 dl extra szűz olívaolaj 1 kk. fehérboros mustár só Tejtermékmentes diétán vagyok, és veszett kínlódás az egész. Nagyon remélem, hogy csak átmeneti lesz, mert nagyon hiányzik a tej, a sajt, a joghurt, a tejszín, de a nemrégóta velük járó csalánkiütések nem. És lám, van olyan helyzet, amikor az ember a hőn szeretett vaj helyett hálát ad annak, hogy létezik tejet nem látott margarin :). De nyilván nem csak margarinos kenyeres vacsorákon kell élni, úgyhogy gondoltam, csinálok egy kis padlizsánkrémet. A padlizsánt 200 fokra előmelegített grill alatt időnként átfordítva megsütöm, a héját lehúzom, a húsát feldarabolom. Emberem éppen aludt, úgyhogy emiatt kiesett a robotgép, maradt a kés és a villa az összetöréshez, ezért lett rusztikus :). Hozzáadom az olajat, az áttört fokhagymát, az apróra vágott gyöngyhagymát, az új francia mustárból egy kanálkát (sima éppen nincs itthon), és némi sót. Pirítósra kenem, Csipkerózsika pusztította el a másik felét, miután felébredt :). Kétszemélyes adag. A padlizsánkrém szakirodalma terjedelmes, nincs két egyforma recept, az Indexen külön fórum van neki, nemrég a Borsa is írt a temérdek variációról, és egy-két gasztroblogger vonatkozó írását sem hagyjuk ki: anyuha, chilii, Gabojsza, pirikenagyi és Krisz kerültek googlevégre :). 
Citromos bárány rösti burgonyával és paradicsom-paprika salsával
A húshoz: 60 dkg bárányhús 1 dl olívaolaj 4 ek. citromlé 1 kk. őrölt szecsuáni bors
A krumplihoz: 80 dkg krumpli 3 dkg vaj 2 ek. olívaolaj só bors őrölt szecsuáni bors
A salsához: 1 pirospaprika 2 közepes paradicsom 1 kisebb fej lilahagyma 1 pici szárított chilipaprika 3 gyöngyhagyma 1 gerezd fokhagyma 1 ek. citromlé 2 ág oregánó só bors A bárányt bepácolom a citromlé, olaj és szecsuáni bors keverékébe legalább egy órára. A krumplit lereszelem, sózom, borsozom. EGy nagyobb serpenyőben összeolvasztom a vajat és az olajat, majd ha kellőképp forró, tortaszerűen lerakom benne a reszelt krumplit. A lángot közepesre csökkentem, a serpenyőt lefedem és 30 percig hagyom a tűz felett. Ha kész, az alja piros-ropogós lesz, a teteje puha, tányért borítok majd rá és kifordítom. 
Amíg sül a krumpli, jöhet a salsa: a hagymákat és az oregánót összedarálom robotgépben, majd hozzáadom a többi hozzávalót és nagyon rövid ideig megforgatom még egyszer, hogy nagyobb darabos maradjon. Úgy fél órát nem árt állnia tálalás előtt. Végül ügyesen időzítve, hogy a krumplival egy időben legyen kész, kisütöm a bárányt: a lecsöpögtetett szeleteket mindkét oldalukon besózom és száraz grillserpenyőben oldalanként négy-öt perc alatt pirosra sütöm. Még salsa receptek a kollegináknál: Chili&Vanilia, kicsi Vú, Morzsóka, Ecet és olaj. A rösti burgonya receptje Linca McCarthy: Linda's Kitchen c. könyvéből, míg a salsa eredetije a The taste of America c. könyvből származik. 
Sült paprikás saláta
4 kis narancssárga paprika 5 dkg feta 1 nagyobb szelet rozskenyér kis marék dió 4 ek. extra szűz olívaolaj 1 pici chilipaprika A chilipaprikát apróra vágom és felöntöm az olajjal. Attól függően, mennyire pikánsra szeretné az ember, egy órától egy napig lehet benne hagyni. A paprikákat négy részre vágom, száraz grillserpenyőben mindkét oldalukat pár percig sütöm. A kenyeret megpirítom és kis téglalapokra vágom, a fetát szintén körülbelül ugyanakkorára kockázom, a diót is felaprítom. És akkor már csak az összeállítás van hátra: felsorakoztatom a tálkában a paprikákat, és közéjük kuapcolom a feta- és pirítóskockákat, megszórom dióval és meglocsolom a chilis olajjal. Egy személyes adag. 
Citromos-kefíres bárányragu
40 dkg bárányhús 1,7 dl kefír 1 citrom héja 1 ek. citromlé 1 ek. citromfüves olaj 1 dl olívaolaj 1 kk. szecsuáni bors 10 dkg dió citromfű só Nyár, meleg, hőségrekord - a harminc fokok ellenére gondolom sokakat kiver a hideg, ha a főzésre gondolnak. Márpedig a férfi egységeket huzamosabb ideig hús nélkül hagyni nyáron sem lehet, úgyhogy a gyors és a viszonylag rövid ideig tartó hőben aszalódást igénylő receptek élveznek előnyt. Az olajat, a citromfüves olajat (ez valami ausztrál márka, egy zsákbamacska csomagból származik, nem kell eget-földet megmozgatni érte, helyette egy kis citromfüvet lehet belevágni), a citrom reszelt héját, citromlevet és az olívaolajat összekeverem, a vékony csíkokra vágott bárányhúst beleforgatom és legalább félórán át hagyom pácolódni. A kicsi Vútól kapott, illatos szecsuáni borsot forró, száraz serpenyőben pár percig megpirítom, majd ha kihűlt, megőrlöm. A serpenyőt még egyszer felforrósítom, a bárányt pácostul beleöntöm, és úgy 10-12 percig sütöm. Megsózom, hozzáadom az őrölt szecsuáni borsot, a nagyobb darabokra aprított diót, és végül a kefírt. Utóbbi nálam lengyel termék, meglehetősen híg állagú, úgyhogy az otthoni kefírt érdemes vízzel hígítani, amíg olyan nem lesz, mint az ivójoghurt. Kap még 10 percet a serpenyőben az egész, a báránynak ekkorra puhának kell lennie és a szósznak besűrűsödnie. Én köret helyett csak török pitát adtam hozzá, ami az új-zélandi bárányhús, a szecsuáni bors, a magyar dió, a lengyel kefír és az ausztrál olaj után megadta a végső pofont az étel nemzetköziségének, de ha egyszer finom, akkor finom, elkönyveljük fúziós konyhának és kész :). A tetejére mehet egy kis citromfű és pár szem dió tálalásnál. Két személyes adag. 
Parmezános kenyércsillagok
6 szelet toastkenyér 5 dkg parmezán extra szűz olívaolaj tengeri só A mindegyik kenyérszelet beléből négy csillagot szaggatok, sütőpapírral bélelt tepsibe rakom őket, megkenem olívaolajjal, megszórom parmezánnal és egy csipetnyi tengeri sóval. 200 fokra előmelegített sütőbe megy 10 percre, a kenyér ropogós lesz, a sajt ráolvad. Így utóbb azt mondom, hogy jó alaposan meg kell szórni sajttal, sokkal vastagabban, mint én tettem. Legközelebb talán nem a négyágú csillag formával szúrom ki a kenyereket és akkor több sajt fér rájuk. Egy tepsinyi lesz belőle. Vicki Liley: Hors d'oeuvres 
Sült caprese nyársak
12 dkg mini mozzarella 9 kis koktélparadicsom pár levél bazsalikom 3 ek. extra szűz olívaolaj 1 ek. balzsamecet só bors Nyársakra felváltva feltűzködöm a mozzarella golyócskákat, a paradicsomokat, bazsalikomleveleket, amíg elférnek nekem három sikeredett. Só, bors megy rájuk, olaj és - a capresenél kommentező kedves emberek hatására :) - balzsamecet. 200 fokos sütőben nyolc percet üdülnek, amint a sajtgolyók elkezdenek megolvadni, ki kell kapni. Kenyérkével a szaftot ki kell tunkolni, vétek lenne otthagyni! Egy személyes adag. Hasonló konstrukció moesnál: caprese melegen. Bridget Jones: Party food and appetizers az ötlet forrása. 
Saint-Marcellin vinaigrette mártással
1 Saint-Marcellin (hiányában kb. 8-10 dkg camembert, brie vagy más lágy, zsíros sajt) pirítóscsíkok szőlő
A vinaigrette-hez: 1 pici salottahagyma 1 kk. dijoni mustár 1 ek. balzsamecet 3 ek. olívaolaj só bors A mártáshoz a hagymát apróra vágom, elkeverem a mustárral és a balzsamecettel, majd apránként hozzáadom az olajat, sóval és borssal ízesítem. Csinálok pirítóscsíkokat, majd a sajtot a vele adott kis kerámiatálkástul egy percre a mikróba teszem. Ráöntöm a mártást, a meleg, kissé olvadt sajtba tunkolom a pirítóscsíkokat és szőlőt csipegetek hozzá. Egy személyes adag. A vinaigrette receptje innen való, a párosítás ötlete pedig Heidié. 
|
