30 dkg csirkemell
20 mini mozzarella golyó
fél sárgadinnye
10 g tandoori masala
2+1 ek olaj

A masalát összekeverem az olajjal és bekenem vele a kis kockára vágott csirkemelleket. Pácolódjon, amíg van idő, utána az előzetesen vízbe áztatott fanyársakra húzom felváltva a kockára vágott dinnyével és a mozzarellagolyókkal. A grillserpenyőt áthúzom egy evőkanál olajjal, és sokszor forgatva elég rövid idő alatt megsülnek rajta a nyársak, a csirkére kell figyelni. Egyszemélyes adag igazából, kettőnek kevés volt :). (A képen még sülőfélben voltak, a mozzarella jobban megolvad.)

A tésztához:
30 dkg liszt
2 g porélesztő
1,5 dl víz
2 ek. olívaolaj
só

A paradicsomszószhoz:
40 dkg konzerv paradicsom
3 ek. olívaolaj
3 gerezd fokhagyma
1 marék bazsalikom
só
bors

A feltéthez:
1 fej vöröshagyma
5 dkg chorizo
1 gömb mozzarella
bazsalikom

Az én pasimnak a pizza legyen "magyaros" = kolbász és/vagy szalonna és/vagy hagyma feltét, de lehetőleg mindhárom egyszerre :). Már nagyon régen nem csináltam pizzát, nincs bevált tésztareceptem, szerintem utoljára tán Jamie Olivert követtem, most Tessa Kiros könyvét kaptam elő. Sajnos még mindig nem volt friss élesztő (azóta már került), porral meg nem az igazi ez a recept se, még kísérletezek majd. 

A tésztához valókat összegyúrom, hagyom duplájára kelni (de ez nem nagyon akart), majd rusztikus, kb. 28 cm átmérőjű kerek lepényt formázok belőle, és szintén hagyom egy kicsit kelni. A kelesztés alatt a paradicsommártáshoz az áttört fokhagymát az olajon megfuttatom, ha illatos, mehet hozzá a paradicsom, só, bors, hagyom úgy 15 percet rotyogni, majd beleszórom a bazsalikomleveleket, kap még egy percet és készen is van. A fele mennyiséget használom egy pizzára, a másik felét kihűlés után bevágom a mélyhűtőbe. A mártással megkenem a tésztalapot, rákarikázom a chorizót (nesze neked magyaros :) ), a hagymát, csipkedek rá bazsalikomleveleket, majd hosszas könyörgéssel lebeszélem az én drágámat a szalonnáról, és 200 fokra előmelegített sütőbe teszem 15 percre. Ha lement ez az idő, ráteszem a felkockázott mozzarellát, és annyi időre teszem vissza, amíg a sajt megolvad. Kétszemélyes adag.

Tessa Kiros: Twelve receptje alapján.  

2 padlizsán
olívaolaj
liszt
2 gerezd fokhagyma
40 dkg konzerv paradicsom
maréknyi bazsalikom
2 gömb mozzarella
5 dkg reszelt parmezán

Szeretjük ezt a paradicsomos-sajtos-padlizsános olasz finomságot, sokszor csinálom, csak eddig még mindig úgy alakult, hogy nem készült fotó róla. Nem tűnk soknak, de nagyon laktató a kétféle sajt miatt, több embernek natúr pulykamellet sütöttem mellé.

A padlizsánt vékony karikákra vágom, besózom, hagyom félórát állni, letörölgetem, liszttel megszórom, majd olajon aranybarnára kisütöm (ezt a feladatot ebben a körben anyósom végezte el helyettem, nagyon hálás voltam érte). Két evőkanál olívaolajon az apróra vágott fokhagymát megfuttatom, majd hozzáöntöm a paradicsomkonzervet, beletépkedem a bazsalikom felét, sózom, borsozom és mártássá főzöm (kb. 15 perc). A tepsibe szétkenek vagy két evőkanálnyit belőle, leteszek egy réteg padlizsánt, rákanalazom a fele paradicsommártást, a megmaradt bazsalikomot, megszórom a parmezán felével, majd megint egy réteg padlizsán, paradicsommártás, mozzarellaszeletek és a parmezán fele a tetejére. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percet üdül, amíg a sajt a tetején aranybarnára nem pirul.

Tessa Kiros receptje a Twelve-ből. 

1 kisebb, érett mangó
25 dkg mini mozzarella
fejessaláta
2 ek. extra szűz olívaolaj
1 ek. mustármag
1 vöröshagyma
só

Egy gyors kis saláta vacsorára: a hagymát felkarikázom, alaposan besózom és hagyom állni legalább egy félórát, majd kinyomkodom. A salátát csíkokra vágom, a mangót kockákra, ráteszem a mozzarella golyócskákat és a hagymakarikákat. Az olajat felforrósítom, beleszórom a mustármagot és amint elkezdenek ugrálni, ráöntöm a salátára. Kétszemélyes adag.

3 mini pita
4-5 közepes nagyságú paradicsom
2+2 ek. olívaolaj
3 kis ág kakukkfű
1 tk. balzsamecet
1 pici gerezd fokhagyma
9 darab mini mozzarella
só

A félreértések elkerülése végett: a diétás menün túlvagyunk, ez már megint visszalépés a kalóriadúsabb dőzsbe. Nem nagy dőzs ugyan, de én szeretem az ehhez hasonló könnyen elkészíthető, kicsit meleg, falatnyinál nem sokkal nagyobb, de laktató csemegéket. Tulajdonképpen az általam erőst imádott bruschettán sikerült egy kicsit csavarni, társaságban kulturáltabban fogyasztható változatát előállítani, jelenleg is tartó mini pita rajongásom tárgyának felhasználásával.

A fokhagymát áttöröm és két evőkanál olívaolajjal elkeverem. A paradicsomokat apró kockákra vágom, megsózom, hozzámorzsálom a kakukkfüvet, meglocsolom a balzsamecettel és a maradék két evőkanál olívaolajjal, hagyom legalább félórát állni. A pitákat óvatosan keresztben félbevágom, hogy ne szakadjon el egyik fél sem, majd pirítósban kapnak egy kört. Miután meglehetősen vékonykák, így aztán kisebb nehézségek árán kell őket kihalászni, de ha sikerült, akkor már közel a végső siker. Előmelegítem a grillt, ha tűzforró, csak akkor rakom össze a pitákat. Megkenem őket a fokhagymás olajjal, rájuk púpozok arányos adagokban paradicsomot (a levét le kell csöpögtetni, különben nagyon hamar átáztatja a vékonyka, ropogós pitákat), belenyomok mindegyikbe három szem mini mozzarellát, és három percre beteszem a grill alá, amíg a kis sajtgömbök meg nem lágyulnak. Háromszemélyes adag.

Eredetileg a Borsán.

A tésztához:

25 dkg liszt
20 dkg görög joghurt
2 ek. tej
1 tk. sütőpor
1 tk. só

A töltelékhez:

23 dkg mozzarella
12 dkg feta
2 ek. görög joghurt
2 tojás
bors

tetejére 3 dkg olvasztott vaj

Százötven szakácskönyv birtokában az ember már megfontoltabb lesz az újak vásárlásánál, különös tekintettel a könyvespolcok véges számára. Többnyire sikeresen lebeszélem magam a nyolcadik olasz és az ötödik csirkés opuszról, és már gyors átlapozásra szelektálok. Egyre kevesebb könyv megy át a szűrőn, de most egynek sikerült becsusszannia. Diana Henry Roasted figs, sugar snow c. könyvével már szemeztem egy ideje, de még mindig magasnak tartottam az árát, ám most hétvégén akciósan meg tudtam venni. Őszi és téli lélekmelengető ételeket gyűjtött össze, érdekes csoportosításban, amelyek a lehető legjobbkor jöttek így a november beköszöntével. Új kincs esetében általában igyekszem gyorsan kipróbálni legalább egy receptet belőle, egyrészt önigazolásként ("lám, nem vettem meg hiába"), másrészt hajt a kíváncsiság. Erre a grúz sajtos lepényre esett a választásom.

A lepényhez valókat alaposan összegyúrom, könnyű, rugalmas, de nem ragadós tésztát kapok. Mivel két lepény lesz a végeredmény, ezért négy részre osztom, két kicsivel nagyobbra és két kisebbre. Kinyújtom őket (nem kell pihentetni a tésztát), a nagyobbakból 24 centis, a kisebbekből 22 centis köröket vágok ki. A töltelékhez a mozzarellát kisebb darabokra vágom, a fetát szétmorzsolom, hozzákeverem a felvert tojást (egy evőkanálnyi tojásfehérjét felverés előtt kiszedek belőle), a joghurtot és megborsozom (a fetától elég sós lesz, sózni nem kell). Két részletben sütöm ki a lepényeket, mert elég méretesek a tepsimhez képest. Az egyik nagyobb kört sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, a töltelék felét rákupacolom úgy, hogy kb. 2,5 centire legyen a szélétől. Ezt a csíkot megkenem a tojásfehérjével, a kisebb kört ráteszem, hogy a töltelékes részt szépen lefedje és a nagyobb lepény szélét ráhajtom, körben villával rányomkodom, megkenem a tetejét az olvasztott vajjal. 180 fokra előmelegített sütőben 30 percet sül, a közepe felpúpozódik.

Ahogy kész, még forrón felvágom szeletekre, jó hegyes és éles késsel, a púpos rész így szépen le fog lapulni. Ugyanígy kisütöm a másik lepényt is. Önmagában előételnek kiváló, én köretnek használtam grillserpenyőben sült fokhagymás csirkemellcsíkok mellé. És megnyugodva hátradőltem, hogy lám, nem vettem meg hiába a könyvet.

Diana Henry: Roasted figs, sugar snow c. könyvéből.

Eredetileg a Borsán.

A tésztához:
30 dkg liszt
3 tojás
só
kenéshez 1 tojásfehérje

A töltelékhez:
10 dkg ricotta
10 dkg reszelt parmezán
10 dkg mozzarella
10 dkg füstölt sonka
1 tojás
1 ek. petrezselyem

A paradicsomszószhoz:
40 dkg darabolt konzerv paradicsom
2 ek. olívaolaj
3 gerezd fokhagyma
kis marék kakukkfű
csipet cukor
csipet só
tálaláshoz még parmezán

A tésztához valókat - a tojásfehérje kivételével - összegyúrom, keményebb, ruganyos tésztát kapok (én tettem bele egy kanál vizet is lazításként, de ez hiba volt, később kiderült, hogy felveszi simán a lisztet, nem kellett volna kapkodni :) ), amit nedves konyharuhával letakarva 30 percig pihentetek. Közben elkészítem a paradicsomszószt: a konzerv paradicsomot, az apróra vágott fokhagymával és cukorral, sóval elkeverve lefedve, alacsony lángon 30 percig főzöm, majd belekeverem az olajat és a kakukkfüvet, kap még öt percet és készen is van. Nem lesz sok, nem fognak szószban úszni a raviolik. A tésztát tésztagéppel több részletben szépen kinyújtom. Ilyenkor az ember (főleg, ha nincs kellő rutinja még a géppel) legszívesebben növesztene még két kezet :), ennek hiányában hálásan fogadtam a Segítséget, aki erős kézzel még a tésztát is utángyúrta :). Hetes skálán a hármas fokozatig tekertük át, szóval nem a legvékonyabbig. A töltelékhez valókat összedolgoztam, majd a fele tésztacsíkokra kupacoltam, megfelelő helyet hagyva körülöttük, ezt a helyet a tojásfehérjével megkentem, ráhajtottam a másik fele tésztát. Belülről kifelé haladva nyomkodtam össze, több-kevesebb sikerrel igyekezvén légmentes egységeket létrehozni. Derelyevágóval négyzetekre vágtam, és lobogó vízbe dobtam egyszerre 7-8 darabot, a felszínre jöttüktől számított tíz percig főttek. A tányérokra kevés szószt kanalazok, ráteszem a lecsöpögtetett raviolikat és megszórom reszelt parmezánnal. Négyszemélyes adag.

A recept innen: The Silver Spoon.

2 minitortilla

2 ek. chilis hummusz (kb. 10 dkg hummuszba kevert 1 ek. chilikrém)

7 dkg konzerv kukorica

1 gömb mozzarella

A tortillákat enyhén megnedvesítem és mikróban kissé megmelegítem. Megkenem őket a hummusszal, megszórom a kukoricával és közepükre helyezem arányosan elosztva a felkarikázott mozzarellát (igen, úgy néz ki, a bivalytejből készült visszamászott az étlapra :) ). Két oldalról felhajtom, fogpiszkálóval megtűzöm és egy percre a mikróba teszem. Egyszemélyes adag.

1 közepes cukkini

12 mini mozzarellagolyó

12 szelet vékony szalonna

1 ek. olívaolaj

A paradicsomszószhoz:

1 dl paradicsomszósz

2 ek. balzsamecet

0,5 dl vörösbor

0,5 dl víz

kis marék bazsalilom 

só

A cukkinit kettévágom, és a két részt hat-hat csíkra vágom hosszában. Grillserpenyőt megkenek egy pici olajjal és oldalanként három-négy perc alatt megsütöm rajta a cukkiniszeleteket. a mozzarellagolyókat körbetekerem a szalonnacsíkokkal, a cukkiniszeletek közepére teszem, és koktélpálcikával a csücsköknél áttűzöm úgy, hogy középen a mozzarellagolyón is átmenjen a pálcika, így helyes kis csónakokat kapok. A paradicsomszószhoz valókat összekeverem és közepes lángon úgy tíz perc alatt sűrűre forralom. 200 fokra előmelegített grill alá teszem a csónakokat öt percre, hogy megpiruljon a szalonna és megolvadjon a mozzarella benne. Tálalásnál a tányérra kanalazom a paradicsomszószt (ez lesz a Vörös-tenger :) ), és ráteszem a meleg csónakokat. Kétszemélyes adag.

Elsőként melegítsük elő a sütőt 250 fokra... Oké, oké, csak vicceltem, hallom ám a virtuális halálhörgéseket otthonról! Ahogy figyeltem az időjárásjelentést, nézegettem az erősen pirosba hajló mutatókat, éreztem, hogy most már minimális főzési/sütési idő sem jöhet szóba, különben a kedves olvasók maradandó károsodást okoznak a számítógépekben. A gyümölcsöt veszélytelennek ítéltem a rekordmelegben is, a sajt meg hűtött, úgyhogy azt is kipipáltuk.

Nagyon szeretem a különböző sajt-gyümölcs párosításokat, folyamatosan kísérletezem újabb és újabb kombinációkkal, szerencsére a lehetőségek száma meglehetősen nagy, a tévedés lényegében kizárva. Általában csak a fehérszőlő a legismertebb, amely a sajtokhoz illik, de én úgy tapasztaltam, lényegében mindenféle gyümölcshöz passzol legalább egy sajt és fordítva (talán a banán a kivétel). Alább csak néhányat mutatok fel az én próbálkozásaim közül, akár ezeken belül is fel lehet cserélni a szereplőket. Kísérőként kekszet, pirítóst és tésztakosárkát szoktam kipróbálni.

1) Eper és kecskesajt

Ez maga az addikció. Korábban már próbáltam keményebb kecskesajttal, most a lágy, fiatal sajt került sorra, amelyet lényegében kenni kell az eperre. Az édes eper és a krémes, sós sajt kombinációja egyszerűen ötcsillagos, én 8-10 deka sajtot simán elpusztítok negyedkiló eperrel reggelire.

2) Feketeszeder és mozzarella

A mozzarellát sok ember nem szereti "nyersen", csak ha rásül valamilyen ételre, mert gumiszerű állagát, semleges ízét önmagában nem kedvelik. A caprese rajongóit persze nem lehet eltántorítani ettől a remek kis sajttól natúr formájában, de nem csak nekik ajánlom a feketeszederrel való kombinációt. A savanykás gyümölcs és a hűs, semleges sajt kettőse hihetetlenül üdítő párost alkot, mozzarellából az e célra könnyebben kezelhető mini változatot választottam és az aljukat egy picit levágtam, hogy megálljanak a tányéron a feketeszederrel összetűzve.

3) Áfonya és diós sajt

A szintén savanykás áfonya áldás a melegben, valami olyan sajtot kerestem mellé, ami ezt a savanykásságot kellemesen ellenpontozza. A lágy, diós sajtot a kekszre vágtam és a tetejébe nyomtam egy-egy szem áfonyát - remek kis falatok születtek.

4) Málna és Gruyére

A Gruyére egy tömörebb, svájci sajt, amelyből egy érettebb, erőteljesebb ízű változatot választottam az édes málna mellé. Miután keményebb fajta, ezért meg lehetett vele azt csinálni, hogy vékonyabb csíkokat szeltem belőle, a málnát a sajtpálcikák tetejébe tűztem és egy kis pohárba állítottam. Ha nincs olyan meleg, hogy megolvadjon a sajt (tudom, most nem ez a helyzet), vendégváróként is kiváló.

5) Sárgabarack és fokhagymás-zöldfűszeres krémsajt

Fontos, hogy a barack érett legyen, hogy édessége kellemesen passzoljon a szöges ellentétes ízvilágú krémsajttal. Félbevágom, magja helyébe pedig a krémsajtot kenem. Szezonon kívül érdemes egy hasonló változatot is kipróbálni aszalt sárgabarackból.

6) Cseresznye és portóis Stilton

A Stilton sajt és a portói régi két jó barát, nemrég dibbuk írt kapcsolatukról és összeillőségükről részletesen. A sajtkészítők is ismerik ezt a klasszikus párost és megteremtették a portóis Stilton, amikor is a nemes nedűt a sajthoz keverik. Hát ezt az érdekes kék penészes sajtot töltöttem a cseresznyemag helyére és tettem vékony tésztakosárkákba.

7) Alma és Gouda

Almából kicsit édesebbet, nyárit kerestem és ezt soroztam koktélpálcikára felváltva a felkockázott Goudával. A sajtból, amely az egy hónapnyi érlelésűtől akár két évig "öregítettig" rengeteg változatot felmutat, a lágyabb ízű, fiatalabbat passzítottam a roppanós, friss alma mellé.

8) Nektarin és parmezán

És végül, de nem utolsósorban az érett nektarinszeleteket csíkokra vágott rozskenyérre helyeztem és megszórtam reszelt sajttal. Figyelem: nem előre reszelt, zacskós bolti porral, hanem rendes (védjegyes) parmezánnal. A puha, édes barackhoz szerintem remekül passzol a száraz, sós olasz remekmű, amely a reszelésnek köszönhetően nem fogja agyonütni markáns ízével a gyümölcsöt, hanem kellemesen kiegészíti.

A sort még hosszasan lehetne folytatni: ribizli, vörösáfonya, sárgadinnye, görögdinnye, meggy kukucskál felénk, ősszel jön a szilva, a körte, a szőlő, a birsalma, télen (igen, nemsokára majd jönnek a mínuszok is!) a narancs, a mandarin. Sajtra és gyümölcsre fel!

50 dkg pulykamell filé

1 doboz hámozott paradicsomkonzerv

1 padlizsán

10 dkg tagliatelle tészta

12,5 dkg mini mozzarella 

1 dl vörösbor

1 fej vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

4 ág kakukkfű

2 ek. olívaolaj 

5 dkg parmezán 

só

bors

A padlizsánt vékony csíkokra vágom és besózom. Félóra múlva lemosom, megszárogatom. A forró olajon megfuttatom az apróra vágott hagymát, majd hozzáadom a felkockázott pulykamellet és fehéredésig sütöm. Ekkor megy mellé az áttört fokhagyma és a padlizsán, majd felöntöm a vörösborral és a hámozott paradicsomkonzervvel, sózom, borsozom. Jó 15-20 percig hagyom rotyogni, közben megfőzöm a tésztát (al dente) és előmelegítem 200 fokra a sütőt. A tésztát leszűröm és a pulykaraguhoz keverem, beleszórom a lemorzsolt kakukkfüvet is. Sütőedénybe borítom a tésztát, beledugdosom elszórva a mini mozzarella golyókat és megszórom a tetejét parmezánnal. 15 percre megy a sütőbe, plusz 5 percre a grill alá. Öt személyes adag.

12 IKEA kosárka

12 mini mozzarella

12 kk. pisztácia pestó (hiányában hagyományos) 

3 szelet vékonyka bacon

1 nagy paradicsom

1 ek. olaj

1 kk. citromlé

só

bors

Egészen kollégistának érzem magam két napja - későn esek haza, nincs időm bevásárolni, kaja semmi, kong a hűtő, viszont sör meg bor még van :) (hála az én Drágaságomnak, aki az olyan alapvető túlélőegységeket, mint az alkoholkészlet és a kedvenc fagyim, jó érzékkel biztosította távollétére). Ma reggel szinte könnybe lábadt szemmel konstatáltam, hogy a tegnapi dátumú tej még jó, reggelire pedig egy szem alma jutott, ami azért a szokásos gyümölcsadaghoz képest is karcsú. Éreztem, hogy ez a mélypont, el kell innen rugaszkodni, de túl nagy ugrásra a mai nap sem teremtett lehetőséget, megint viszonylag későn értem haza, viszont még sikerült elcsípni a boltot nyitott állapotjában. Úgyhogy a szokásos életmentő kosárkáimhoz folyamodtam, egyedül úgyis praktikusak. Az olajon az apróra vágott bacont egy percig sütöm, majd hozzáadom a szintén apróra vágott paradicsomot. Kapnak együtt vagy két percet, rájuk öntöm a citromlevet, sózom, borsozom, lekapcsolom. A kosárkák aljába töltöm, kanalazok rá némi pestót és mozzarellát nyomok a tetejükbe. Viszonylag gyorsan kell enni, mert hamar eláztatja a szaftja a kosárkákat, viszont lecsöpögtetni emberiség ellen való vétek lenne :). Egy személyes szalmaözvegy vacsora.

12 dkg mini mozzarella

9 kis koktélparadicsom

pár levél bazsalikom

3 ek. extra szűz olívaolaj

1 ek. balzsamecet

só

bors

Nyársakra felváltva feltűzködöm a mozzarella golyócskákat, a paradicsomokat, bazsalikomleveleket, amíg elférnek nekem három sikeredett. Só, bors megy rájuk, olaj és - a capresenél kommentező kedves emberek hatására :) - balzsamecet. 200 fokos sütőben nyolc percet üdülnek, amint a sajtgolyók elkezdenek megolvadni, ki kell kapni. Kenyérkével a szaftot ki kell tunkolni, vétek lenne otthagyni! Egy személyes adag. Hasonló konstrukció moesnál: caprese melegen.

Bridget Jones: Party food and appetizers az ötlet forrása.

1,5 dl pesto

20 dkg spagetti

1 gömb mozzarella

A pestót egy kicsit kevesebb olajjal és több parmezánnal készítem, hogy sűrűbb legyen. Kifőzöm a spagettit, beleforgatom a pestóba két sütőformába lerakom, kis mélyedést nyomok a közepükbe és a félbevágott mozzarellát a vágott felével felfelé beleteszem. 200 fokra előmelegített sütőben kap 15 percet. Két személyes adag.

In English 

12 dkg mozzarella (egy zacskónyi)

15 dkg paradicsom

kis kupac bazsalikom

olívaolaj 

só

bors

Hihetetlenül jó, érett paradicsomot találtam így február közepén, hirtelen felindulásból tettem mellé egy csomag mozzarellát és itthon percek alatt összeraktam belőle a salátát. A sajtot és a paradicsomot kb. egyforma vastag szeletekre vágom, felváltva lerakom, a bazsalikomot rátépkedem, sózom, frissen őrölt borssal megszórom és olívaolajjal meglocsolom. Egy személyes adag.

The Silver Spoon-ban ellenőriztem, hogy úgy van-e, ahogy gondolom.

30 dkg gomba

3,5 dl paradicsomszósz

1 nagy fej lilahagyma

6-7 gerezd fokhagyma

1 dl vörösbor

maréknyi bazsalikom

só

bors

30 dkg mini mozzarella 

spagettitészta

2+1 ek. olaj

A két evőkanál olajon megfuttatom az apróra vágott hagymát és az átpréselt fokhagymákat, ha már üveges a hagyma, hozzáadom a kicsire felkockázott gombát. Amikor a gomba felére összeesik, öntöm a vörösbort, majd a paradicsomszószt. Elrotyogtatom vagy egy negyedórán át, ekkor megkapja a bazsalikomot, a sót és a borsot. Kifőzöm a spagettitésztát, belekeverem a szószba, jól összeforgatom. Kiolajozok egy sütőedényt és tekercsekben lerakom a tésztát, ha lecsúszik ról a szósz, jól rálocsolom. A tekercsek közepére egy-egy mini mozzarellát teszek, 200 fokos sütőben kap 20 percet. Három személyes adag.

In English 

A paradicsomszószhoz: 

1 kisebb fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 szárított chilipaprika 

40 dkg konzerv hámozott paradicsomkocka

1 ek. olívaolaj

1 csomag bazsalikom

1 ek. vörösbor 

kis víz 

só

bors

30 dkg farfalle

2x12,5 dkg mozzarella

5 dkg reszelt parmezán 

1 ek. olaj

Régen ettünk tésztát és van itthon egy rahedli farfalle, úgyhogy elkezdtem receptek után turkálni, célirányosan olasz tematikájú szakácskönyvekben. Az első háromban nem akart előkerülni semmi, végül Jamie-é tetszett meg, bár eredetileg orecchiettével készül, de ez engem nem zavar :). A hagymát felkockázom, a chilit felaprítom és evőkanál olajra mehetnek az áttört gerezd fokhagymákkal együtt. Alacsony lángon sülhet 10 percet, majd hozzáöntöm a paradicsomot, a konzervdobozba kb. egy ujjnyi magasságban vizet töltök, hogy a maradék paradicsomlevet is megmentsem és ezt is hozzáöntöm. Rotyoghat 20 percig. Közben felteszem főni a tésztavizet, forrásban beleöntöm a farfallét, valamint előmelegítem a sütőt 200 fokra és kiolajozok egy sütőformát. Ha letelt a húsz perce a szósznak, botmixerrel átdolgozom, majd mehet hozzá a bor, só, bors ízlés szerint és a darabokra tépkedett bazsalikom. A tésztát leszűröm és a szószhoz keverem, majd lerakom a sütőedénybe. A mozzarellákat centi vastag csíkokra vágom és a tészta közé csúsztatom arányosan elosztva. A reszelt parmezánnal megszórom és mehet a sütőbe 15 percre. Két személyes adag.

Jamie's Italy a forrás.

70 dkg szeletelt pulykamellfilé

1 mozzarella

20 dkg brie sajt

10 dkg sonka

3 ek. magos mustár

2 paradicsom 

só

bors 

olaj a sütéshez

krumplipüré

Két sablonhegesztés közt megpihenve megint egy recept :). Ritka, hogy ilyen szép pulykamellet tegyenek ki a boltban, pláne szépen felszeletelve tenyérnyi (ujjak nélkül mérve :) ) darabokra úgyhogy le is csaptam rájuk. A szeletkéket két réteg fólia közt óvatosan kiklopfolom, sózom, borsozom és oldalanként kb. 3 perc alatt olajban kisütöm. Sütőpapírral bélelt sütőlapra kerülnek, a felére paradicsomot és mozzarellát karikázok, a másik felét megkenem a magos mustárral, teszek rá az élvezeti érték maximalizálása végett duplán hajtott sonkát és brie sajt szeleteket. A még meleg krumplipürét zacskóba kanalazom, levágom a zacsek csücskét és kis kupacokat kunkorítok-nyomok egy olajjal kikent sütőedénybe. Mindkettő mehet egymás alá a 200 fokra melegített sütőbe, úgy 20-25 percre. Három személyes adag.

Antony Worrall Thompsontól lestem a felét, ő paradicsomos-brie sajtos csirkemellet csinált, a másik fele saját ötlet :).

8 szelet félbarna toastkenyér

1 mozzarella (12,5 dkg)

kb. 4 ek. magos mustár

1,5 dl tej

2 kis tojás

5-6 púpozott ek. liszt

só

bors

olaj a sütéshez

A kenyereket kettesével összerakom és levágom a héjukat. A mozzarelláról leöntöm a levet és vékony csíkokra vágom. A kenyérszeleteket megkenem a magos mustárral, az egyik közepére teszek mozzarellát úgy, hogy kb. egy centi maradjon szabadon minden oldalon a szélétől. Ráteszem a másik szeletet (mustáros résszel befelé natürlich), jól összenyomkodom körben. Három tálat veszek elő (hohó, van panírozós lapos triászom :) ), elsőbe megy a tej, másodikba a liszt, harmadikba a felvert tojások + só, bors. Olaj a serpenyőbe, gáz bekapcs és kezdődik a Villámkéz Hadművelet. Kenyerek először a tejbe, de éppen beleér az első oldala, már fordítani is kell a másikra és azonnal kikapni. Két tenyerem közt egy kicsit ki is nyomkodom belőle, mert ha nagyon elázik, ennek annyi. Aztán lisztbe forgatom, szépen érje mindenhol, majd a tojásokba és mehet is fürödni az olajba. Mindkét oldalát aranybarnára sütöm. A következő szendvicset csak akkor készítem, ha az előtte lévőt már kiszedtem az olajból. Két embernek elég vacsorára.

Nigella (Nigella Bites) receptjéhez ment egy kis mustár :).

2 szelet sonka

4 koktélparadicsom

fél mozzarella

1 tojás

2 ek. tejföl

vaj

kakukkfű

bors

só

A kis (kb. 10 centis átmérőjű) formát kivajazom, beleaprítom az aljába a sonkát, mehet rá a négybe vágott paradicsom, só, bors, 2 ek. tejföl. Rászeletelem a sajtot és arra ráütöm a tojást. Miután egyszemélyes adag lesz, így nem szórakozom azzal, hogy vízzel teli edénybe rakva 10-15 percig süssem sütőben, marad a mikró, kb. 2-3 perc erejéig. A mozzarella ereszt némi levet, ezt leöntöm róla, akit zavar, szárazabb sajttal helyettesítse, amúgy nagyon finom. Enyémvacsora.

Chocolate & Zucchinitől.