5 dkg kuszkusz
20 dkg 65%-os étcsoki
5 tojás
18 dkg porcukor
11,5 dkg mandula, kesudió és törökmogyoró
7,5 dkg liszt
11,5 dkg meggybefőtt
a tetejére porcukor

Szeptember óta tervezzük kábé az újszülött látogatását, ami csak nem akart összejönni, pedig már az ajándékruhát is beszereztük karácsony előtt (előrelátóan egy számmal nagyobbat a jelzettnél). De végre senki nem mondta le előző nap különböző okok miatt, és úgy éreztem, hogy ha komplett vacsorát ütnek össze nekünk az öthónapos mellett, legalább egy kis desszerttel járuljunk hozzá a kajához.

Ciki, de tagadhatatlan tény, hogy mostanság a sütésekre mérsékelten készülök rá bevásárlásilag. Gondoltam, van itthon csoki, liszt, tojás, egy jó kis csokitortát csak megoldok félkézzel is. A megfelelő szakácskönyvet lapozgatva meg is akadt a szemem egy egyszerű (=ébrenléti állapotban lévő leánygyermek mellett elkészíthető) kevert tortán, kezdem a lista alján: 11,5 dkg koktélcseresznye, áhá, van itt még a hűtőben maradék meggybefőtt a kicsi Vú-féle alkotásból. Kimérem: koccra 11,5 dkg. Isteni jel, köszönjük, Emese, akkor ezt csinálom.

Ugrás a lista elejére: polenta. Anyád. Aki nyilván nem tart otthon polentakészleteket. Lázas keresgélés (nem polenta, hanem helyettesítő lehetőségek iránt) eredményeként diadalittasan előkaptam a kuszkuszos dobozt. Csoki pipa, tojás pipa, porcukros dobozt kiporolom, necces, de megvan a kívánt mennyiség, úgyhogy pipa, hogyaszondja: mandula. Anyád. Hova tűnt a csomag dióm?, kezdem a héttörpézést. Tökmag van, de ezt azért ne. Pucolt szotyi van, de ezt azért ne. Nem hiszem el, hogy majd minden itt áll glédába, kivéve egy adag nyomorult csonthéjast?!? Majd bevillan, hogy kaptunk karácsonyra fél kiló diákcsemegét. Amiben tadam, boldog vigyor: ott figyel a mandula! De van-e belőle elég? A zacskó átguberálása után a felsőbb erőhatalmak 7 dekánál röhögve felmutatták középső ujjukat. Kesudióval kiegészítve már 10 deka, mókuskáim! Na még egy kis törökmogyorót neki! Ippeg összejött a kívánt mennyiség, és ennek örömére már csak össze kellett ütni, ami már sokkal kevesebb izgalommal járt.

A kuszkuszra annyi forró vizet öntök, hogy ellepje, és lefedve hagyom állni, amíg fel nem szívja a vizet. 26 centis tortaformát kivajazok, kibélelem az alját sütőpapírral. A csokit megolvasztom vízfürdő felett. A tojássárgákat habosra verem a porcukorral, majd belekeverem az olvasztott csokit szintén a kézimixerrel. Utána hozzákeverem a kuszkuszt, a megdarált mandula-kesudió-törökmogyoró keveréket és a lisztet. A tojásfehérjékből csipet sóval kemény habot verek, és a csokis tésztakeverékhez forgatom. Végül a felezett meggyeket is beleteszem, a formába öntöm és kb. 45 percig sütöm 190 fokra előmelegített sütőben. Amikor kihűlt, a baba nevét kiraktam rá sütikiszúróból és megszitáltam porcukorral. Nem egy nagyon édes torta, de  tartalmas, és a csoki nagyon markáns benne, meggyből viszont simán többszörös mennyiséget is elbír.

A Chocolate&Coffee receptjét formáltam a spájzhoz :).

A tésztához:
12 dkg vaj
5 dkg porcukor
3 dkg kakaó
csipet só
1 kk. mandulaaroma
15 dkg liszt

A lekváros réteghez:
15 dkg meggylekvár
1 ek. kirsch (cseresznyepálinka)
10 dkg csokilencse

A mandulás habhoz:
4 tojásfehérje
18 dkg darált mandula
csipet só
20 dkg porcukor
1 ek. mandulaaroma
5 dkg szeletelt mandula

Megpróbálok az utazáshegyek és az ismételt, szeptemberi munkakezdés nyűgössége után visszamászni a fedélzetre, és ismét rendszeresebben írni. Ez nem könnyű mostanság, mert kis Birodalmi Lépegetőnk nem sok szabadidőt hagy, főzni általában este 8 után tudok, amikor kidől, többnyire akkor is csak valami egytálételt (pl. chili con carne-t) másnapi ebédnek - jelenleg ennyi a konyhai alkotásaim netovábbja. Sütés? Az mi? :) De az édességhiány nagy úr, Egyesek végül a délutáni műszakból is bevállaltak annyit, amennyi idő alatt összedobtam ezt a gazdag, laktató, tojásfehérjegyilkos süteményt. 

Elektromos habverővel összeverem a tésztához valókat, amíg morzsás állagot nem kapok. Ezt egy kivajazott alufóliával bélelt, 20x30-as tepsibe nyomkodom, megszurkálom villával, és 160 fokra előmelegített sütőben 20 percig sütöm. Kiszedem, 190 fokra tekerem a sütőt, a tésztán szétkenem a pálinkával elkevert lekvárt (lehet savanykásabb is, pl. ribizli, talán az jobban ellenpontozza a tészta és a hab édességét), és megszórom a csokilencsével. A fehérjéket a csipet sóval elkezdem verni, beleszórom a darált mandulát, a cukrot és a mandulaaromát, addig verem, amíg jól el nem keveredik és habos nem lesz (nem habcsók keménységűre van szükség, sokkal lágyabbra). A habot a lekváros-csokis rétegre öntöm, és megszórom a szeletelt mandulával. Újabb 20-25 percre visszakerül a sütőbe, amíg szép aranybarna nem lesz a teteje. Kihűlés után szeletekre vágva tálalható, gyermek háta megett sutyiban befalandó :). 

The Ultimate Cookie Book receptje az eredeti.  

50 dkg cukkini
5 dkg szeletelt mandula
2 közepes lilahagyma
maréknyi oregánó
1 ek. olaj
6 tojás
1 kk. liszt
1 ek. tej
1 chili
1 kk. dukkah fűszerkeverék
só
bors
reszelt parmezán a tetejére

Az én drága Fakanálkám hosszas 4 napos távollét (házassági évforduló Svédiában, bah) után visszatért körömbe :), ennek örömére egy remek kis átdolgozott recept következik tőle. Az a helyzet, hogy a blogokban olvasott remekművek receptjét általában úgy szoktam használni, hogy leülök a gép elé, magam elé veszek egy reciklált, kb 5x10 cm-es papírlapot, és az üres oldalára gyorsan kiírom a lényeget. Namost a lustaság általában győz, ezért akármilyen receptről van szó, annak rá kell férnie egy ilyen fecnire :), úgyhogy néha csak a hozzávalókra fussa, meg önbizalomra, hogy a többit megjegyzem :). Ez időnként csúnya buktát jelent, plusz a túlzott gyorsaság is, szóval van, hogy csak ennyi az oka egy-egy recept átalakításának, nem a kreativitás :)).

A cukkinit nagyon vékonyra felkarikáztam, a mandulát száraz serpenyőben megpirítottam, majd az olajon az apróra felkockázott lilahagymát megfuttattam. A tojásokat felvertem, ment hozzájuk a liszt, só, bors, apróra vagdalt oregánó, a dukkah fűszerkeverék, a tej, az apróra vágott chili, a hagyma, a cukkini és a mandula. 23 cm-es átmérőjű, fodros szélű, kivajazott piteformába öntöttem az egész masszát, megszórtam a reszelt parmezánnal, és ment a 200 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt szépen megsült. Kétszemélyes adagnak bizonyult, a villámgyorsan elfogyós fajtából. 

Fakanál receptje volt az eredeti, csókolom érte, hamarosan személyesen is :).   

A tortához:
9 tojásfehérje
15 dkg vaj
20 dkg porcukor
15 dkg darált mandula
0,5 dl tej
1 csomag vaníliás cukor
15 dkg liszt
1 kis üveg kökénylekvár
8 dkg durvára darabolt dió

A bevonathoz:
15 dkg étcsoki
1 ek. vaj
2 ek. tejszín

Bár a 46 fagyasztott tojásfehérjével szerintem Ízbolygó toronymagasan vezet a gasztrobloggerek között :), azért egy olyan 12-15 nálam is simán felgyűlik a mélyhűtőben. Amikor Egyesek elkezdenek morogni, hogy ajtónyitásnál gyanús kis csomagok potyognak mindenhonnan az ő fagyija körül, és kezdhetnék már végre valamit ezekkel, akkor lázasan elkezdek tojásfehérje gyilkos recepteket vadászni. Deák nemcsak a haza bölcse volt ezzel a tortával, hanem a mai háziasszonyok megmentője is :) (bár nyilván nem az övé a recept, de csak adta hozzá a nevét :) ), amikor megláttam, hogy kilenc kis csomag is eltűnhet, azonnal lecsaptam rá. Eredetileg kávés-diókrémes torta, amiben az általam talált recept a krémet lekvárral lövi ki, ezzel jelentősen gyorsítva és egyszerűsítve az elkészítés módját. Miután kávét csak én iszok kis családunkban, hajlottam ebbe az irányba, a diót viszont jobbnak láttam visszacsempészni.

A puha vajat habosra keverem 10 dkg porcukorral és a vaníliás cukorral, majd mehet mellé a darált mandula, a tej és felváltva a liszt, valamint a másik fél adag cukorral kemény habbá vert tojásfehérje-rengeteg. Kivajazott, 26 centis tortaformába simítom a tésztát, 180 fokra előmelegített sütőben úgy 40 percig hagyom sülni. Kicsit hagyom hűlni, de még melegen félbevágom (kicsivel jobb kézügyességgel akár tényleg a felénél is sikerülhet elvágni a tésztát :) ), majd megkenem a kockástól kapott isteni házi kökénylekvárral (hiányában valami másik savanykást próbálnék ki), és megszórom a dióval, majd lefedem a másik tésztakoronggal. A csokit és a vajat gőz fölött összeolvasztom, a végén belekeverem a tejszínt és a krémmel bevonom a tortát. Tekintélyes adag, mindazonáltal szükség volt némi győzködésre, hogy kollegináknak is tudjak vinni egy-két szelettel :).

Gabula-Halmos-Korpádi-Patyi: Nagy süteménykönyv c. opuszból adaptálva.

3 nektarin
10 dkg liszt
1 tk. sütőpor
7,5 dkg vaj + a kenéshez
2,5 dkg darált mandula
5 dkg szeletelt mandula
7,5 dkg porcukor
mascarpone

Cseresznyefüggésemet csak nektarinkúrával tudom enyhíteni mostanság és fordítva :). Egyiket sem szeretem annyira nagyon sütögetni vagy főzni, igazából mindkettőt a legjobb magában (negyed-félkilónként...) betolni az arcunkba :), szerencsére emberem folyamatosan felügyeli az utánpótlást, úgyhogy általában üzembiztosan van itthon belőlük, amíg csak szezonjuk van. Megkívántam azonban a sütit és külön valami másikfajta gyümölcsért nem vándoroltam el a boltba, úgyhogy hosszas mérlegelés után azt mondtam: süljön hősi halált a nektarin :).

A barackokat cikkelyekre vágom és egy kivajazott, 20x30-as sütőedényt három sorban kirakok velük. A lisztet, a sütőport és a darált mandulát elkeverem, majd hozzámorzsálom a vajat, végül mehet bele a cukor és a szeletelt mandula is. A morzsát egyenletesen a nektarinokra szórom.

Nigella Lawson: Forever Summer c. könyvéből

A rebarbarás részhez:
20 dkg rebarbara
6 ek. porcukor
2 ek. meggybefőttlé
1 ek. Kirsch

A mascarponés részhez:
25 dkg mascarpone
2 ek. görög joghurt
2 ek. tejszín
2 ek. víz

A mandulás grillázshoz:
10 dkg finomítatlan nádcukor
7 dkg szeletelt mandula
2 ek. víz

Ismerős a cím? :) Nem véletlen; amikor a rebarbarát megláttam a boltban, lelki szemeim előtt azonnal felködlött Ízbolygó receptje, amint a vérnarancsot ezzel a másik savanykás csudával lövöm ki. Aztán persze baromira nem lett olyan, egyrészt azért, mert a számítógépet lusta voltam bekapcsolni megnézni az övét :), csak az összhatás emlékéből dolgoztam, másrészt meg azért, mert úgyse én lennék, ha nem variálnék rajta valamit :).

A rebarbarát meghámozom, centis darabokra vágom, a cukorral, a Kirsch-sel és a meggybefőttlével addig főzöm, amíg teljesen szét nem esik. Ha kihűlt, a poharakba kanalazom. A mascarponét elkeverem a joghurttal, a tejszínnel és a vízzel, hogy kanalazhatóan krémes legyen (szükség esetén még egy kis víz mehet hozzá), így mehet a rebarbarát réteg tetejére. Az egyensúlyt valahogy úgy kell kialakítani, hogy a rebarbara ne legyen túlságosan savanyú, de maradjon kellemesen savanykás, a mascarpone meg ne legyen túláradóan édes, de maradjon édes-hűs-krémes. A tetejére meg elkészítem a grillázst: a cukorból és a vízből közepes lángon karamellt készítek (nádcukorral vigyázni, a színe miatt én is sötétebbre készítettem egy kicsit, mint kellett volna), majd beleforgatom a mandulát, kiöntöm, ha kihűlt, darabokra tördelem és a krém tetejére teszem, ami eddig a hűtőben üdült. Négyszemélyes adag.

Ízbolygó receptje után.

28 dkg liszt

1 kk. szódabikarbóna 

9 dkg porcukor

1 tojás

125 ml créme fraiche (vagy tejföl)

1 ek. tej 

1 kk. mandulakivonat

1 kk. vaníliakivonat

csipet só 

kb. 4 dkg szeletelt mandula

A Zuram kekszet kívánt. Pontosabban "péksüteményt", de aztán tisztáztam, hogy kekszet ért ezalatt :) (az elképzeléseit általában nem egyszerű dekódolni, lásd még a "zöld leves" időnként felbukkanó rejtvénye). Aszonta: keverjek össze egy kis lisztet, egy kis cukrot, egy kis vizet és kész is van. Aha... Meglepődnél a végeredményen, szívem :). Mindenesetre ez a kis mandulás-vaníliás orosz/lengyel származású teasütemény nem sokkal bonyolultabb az ő "receptjénél". A liszt, a cukor összekeverése stimmel, a víz helyett szódabikarbóna, tej, créme fraiche, csipet só és a kétféle mandulakivonat kerül bele, a tojássárgája és a két teáskanálnyi híjján a fehérje is. Könnyű, ruganyos tésztát gyúrunk belőle. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A tésztát lisztezett gyúródeszkán kb. félcentis vastagra kigyúrjuk, hat centis átmérőjú formával köröket szúrunk ki belőle, amelyeket sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. A pici vízzel kissé felvert tojásfehérjével megkenjük a tetejüket és a szeletelt mandulával megszórjuk. 32 darab, két tepsi lesz belőle, 10 percig sütjük, vagy amíg aranybarna nem lesz, rácson hagyjuk kihűlni.

The Complete Guide to Traditional Jewish Cooking receptje.

7 tésztakosárka

negyed körte

3 dkg kecskesajt

2 ek. szeletelt mandula

1 dl málnaecet

A Zuram már emlegette, hogy régen főztem valami "tisztességeset", sajnos most ez egy ilyen időszak. Maradnak hű barátaim, a kosárkák, most éppen találtam másfélét is, úgyhogy velük kísérletezek. A körtét felkockázom apróra, összekeverem a mandulával, a kosárkákba kupacolom és rászelem a kecskesajtot. A málnaecetet közepes lángon harmadára beforralom, mindegyik kecskesajtra egy kiskanálnyit teszek. Egyszemélyes adag.

15 dkg ribizli

2 ek. finomítatlan nádcukor

3 dkg vékonyra szeletelt mandula

3 dkg amaretti, babapiskóta vagy más keksz

4 ek. tejszín

A ribizlit villával leszemelem és a cukorral lábasban úgy három percig főzöm, amíg levet nem ereszt. Belekeverem a szeletelt mandulát és beleroppantom a kekszet. Az amaretti a mandulás ízvonalat erősíti, én ezzel csináltam, babapiskótával vagy más semlegesebb keksszel ez nem lesz olyan markáns. Pohárba kanalazom és ha kihűlt, a hűtőbe teszem kábé tíz percre. A tetejére elosztom a tejszínt. Kétszemélyes adag.

Nigel Slater: Real Fast Puddings

Eredetileg a Borsán.

A tortához:

15 dkg étcsoki

12,5 dkg vaj

12,5 dkg porcukor

5 tojás

1 kk. vaníliakivonat

1 kk. szódabikarbóna vagy sütőpor

5 dkg keményítő

5 dkg liszt

5 dkg darált mandula

csipet só

A bevonathoz:

20 dkg sárgabarack lekvár

2 ek. víz

20 dkg étcsoki

1 ek. vaj

A szülői házban szerintem még elfekvőben megvan valahol egy könyv a Sacher-tortáról, már nem emlékszem, miként került a birtokomba vagy kitől, de a történet tizenéves szemmel is lenyűgöző volt. Úgyhogy amikor isolde mintegy fél évvel ezelőtt elhintette, hogy hozzájutott suematra titkos Sacher-torta receptjéhez, azonnal lecsaptam rá, pláne, hogy "nagyon, nagyon jó" minősítést kapott :). Nem feltételeztem, hogy a Coca-Cola összetételéhez hasonlóan hét lakat alatt őrzött eredetire tette volna rá a kezét a kedves sztárbloggerina :), de ettől még nagyon izgalmasan hangzott az egész: ha suematra meg titok bonyolítja tovább a híres bécsi édesség amúgy is kalandos történetét, azt nekem ki kell próbálnom :). Most vettem elő a receptet, mert hétvégére tortát ígértem a Zuramnak. Előzetesen lecsekkoltam, hogy kitagadja-e a família suematrát, ha közzéteszem a receptúrát, illetve suematra agyonveri-e isoldét, amiért átpasszolta a top secret elkészítési módot :), de aztán kiderült, hogy egyik sem, nem lesz Celebrity Deathmatch :), vagy családi excommunicatio :), a titok publikálható és a recept eredetileg egy Dr. Oetker szakácskönyvből van. Egyébként nem az eredeti Sacher-tortát próbálja reprodukálni, hanem a Demel-félét; a kettő közötti különbség annyi, hogy az eredetiben a baracklekvár réteg a torta félbevágott két lapja között van, míg az utóbbiban közvetlenül a fedő csokiréteg alatt. Akár így, akár úgy csináljuk, a végeredmény isteni.

A 15 deka csokit és a vajat víz felett összeolvasztottam. A mandulát, a keményítőt, a lisztet és a szódabikarbónát összekevertem. A tojássárgákat alaposan eldolgoztam a porcukorral, valamint a vaníliakivonattal, a megolvadt és kissé kihűlt csokikrémet kevertem hozzá először, majd a száraz hozzávalókat és a csipet sóval habbá vert tojásfehérjéket felváltva. A masszát 24 centis, kivajazott, kilisztezett kapcsos tortaformába öntöttem és 180 fokra előmelegített sütőben 45 percig sütöttem, majd még 15 percig hagytam állni a lekapcsolt sütőben.

Ezután a baracklekvárt - amelyből elvileg nem darabos kellene, gyakorlatilag négy tonna, kábé tizenötféle lekvár van éppen itthon, elsődlegesen anyám áldozatos keze munkájának hála, na pont nem darabos baracklekvár nincs köztük; vállvonás, továbblépés - a vízzel elkeverve felforrósítom, és folyamatosan addig kenegetem vele a torta tetejét és oldalát, amíg magába nem szívja az egészet. A rostok kicsit nehezítik ezt a munkát, de a nagyobb fennakadt darabokat leszedem, a többivel többé-kevésbé megbirkózik a süti.

Ha szépen rádermedt, akkor már nem marad más hátra, mint két pofára felfalni az egészet, osztrákék tejszínhabot nyomnak mellé. Hálás köszönet és kézcsók a sztriptíztáncosnő kollegináknak úgy a közvetítésért, mint a receptért. Gasztrobloggerék háza táján egy "konkurens" receptet találtam sebtiben: kicsi Vú Sacher-tortája itt található.

Suematra most már nem annyira titkos :), Dr. Oetker eredetű receptje, isolde közvetítésével.

3 tojásfehérje

10 dkg porcukor

10 dkg darált mandula

1 ek. keményítő

1/4 kk. őrölt fahéj

5 dkg étcsoki

3 dkg marcipán

vaj

csipet só

A mélyhűtőből tekintélyes mennyiségű tojásfehérje nézett velem szembe, úgy döntöttem, felveszem velük a harcot :). Csipet sóval felverem őket, majd apránként hozzájuk keverem a porcukrot, a fahéjat, a keményítőt és a mandulát. 160 fokra előmelegítem a sütőt. A csokit és a marcipánt kis kockákra vágom és óvatosan a masszába keverem. Sütőpapírral kibélelem a tepsit és ki is vajazom (első körben ezt elmulasztottam és jóval nehezebb volt felszedni őket), kilenc evőkanálnyi kupacot rakok rá tisztes távban egymásról és 20 perc alatt kisütöm. A sütőből kivéve még szilárdul. Még egy tepsi kijön belőle, összesen 18 falatka készült, szerintem az elmúlt egy óra alatt a háromnegyede már el is tűnt :).

A recept eredetije a Desszertvarázslatban található.

A gyümölcsös részhez: 

45 dkg rebarbara

25 dkg eper

10 dkg porcukor

1 ek. vaníliakivonat 

A morzsához:

12 dkg liszt

5 dkg nádcukor

5 dkg vaj

5 dkg szeletelt mandula

Merő egy ámulattal olvastam t3v3d3s fegyelmezett bevásárlási szokásairól, hát tőlem ez fényévekre van :). Eléggé spontán szoktam vásárolni, néha bevillan menet közben egy recept vagy több, aztán így kerülnek cuccok a kosárba teljes össze-visszaságban. A zöldséges ráadásul külön történet, ha a Zuram rámcsörög, hogy nem kapott nekem reggelire szép gyümölcsöt a boltban, akkor mindig útba ejtem. És miután annyira élvezem, hogy velük már nem kell angolul beszélnem, és megértenek, meg én is megértem őket (mondanom se kell, ezek a párbeszédek döbbenetesen magas színvonalon zajlanak :) ), ezért el szokott velem szaladni a ló, mert amikor felteszik az "és még valamit?" kérdést, akkor büszkén tudok mindenfélét válaszolni :). Legtöbbször mondjuk azt, hogy "igen, lesz még...". Szóval ha megyek eperért, akkor az epren túl befigyel paradicsom, paprika, uborka, cukkini, aszalt sárgabarack, krumpli, és mondjuk rebarbara. A rebarbara egy régi misztikus képződmény az én fejemben :). Szerintem nagyon szép, titokzatos neve van, de még sose dolgoztam vele, csak olvastam Nigellánál, néztem a kis rózsaszín darabkákat, amint zselé lesz belőlük. Aztán amikor láttam, hogy kicsi Vú is túlélte a harmadik típusú találkozást, gondoltam, ideje rászánnom magam. Azzal mondjuk nem számoltam, hogy miután óvatosságból csak fél kilót vettem belőle, ez gondot jelent majd, mert a receptek többsége 80 dkg-nál, egy kilónál kezdődik, de végül Gordon Ramsay bácsi kisegített.

A rebarbarákat megpucolom (ez a befelé ívelt részüknél nem egyszerű), a végüket levágom és úgy centi-másfél centi vastag darabokra vágom. Az eprekből nagyok voltak, ezeket megfeleztem. Rájuk öntöm a vaníliakivonatot, majd a porcukrot. Egy vastagabb aljú serpenyőt szárazon felforrósítok, majd beleöntöm a cukros gyümölcsöket. Pár perc kell nekik egyik oldalon, majd átforgatom őket, a másik oldalon is. Meg kell próbálni eltalálni azt a pillanatot, amikor még nem esnek össze szottyosra, és itt nyilván a rebarbarákat kell figyelni, mert az epernek ehhez nem kell sok. Lekapcsolom a gázt, 20 centis fodros szélű tortaformába kanalazom a gyümölcsöket a lével együtt. A hideg, felkockázott vajat elmorzsolom a liszttel, majd hozzáadom a cukrot és a mandulaszeleteket. A durva morzsa állagú durva morzsát :) egyenletesen rászórom a gyümölcsökre. 190 fokos sütőbe mennek 25 percre. 10 percet hagyom még állni és utána lehet tálalni. A Zuram azt mondta - és igaza volt -, hogy kicsit több morzsa nem ártott volna rá, legközelebb másfélszer ennyivel próbálkozom, de így meg nagyon gyümölcsös, nyárias lett. Rebarbarát megtartjuk :). Négy személyes adag. Zsófi összeszedett néhány receptet, ha valaki még rebarbarázna.

Gordon Ramsay: Just desserts c. könyvéből alakítottam át.

70 dkg sárgarépa

5 dkg vaj

1 nagy narancs

1,2 l húsleves

szárított koriander

szerecsendió 

só

bors

szeletelt mandula a tetejére

A répákat megpucolom, felkarikázom, a vajon úgy 10-12 perc alatt puhára párolom, felöntöm a felforrósított levessel, a narancs levével és reszelt héjával dúsítom, fűszerezem, főzöm még vagy 12-15 percig, botmixer barátommal krémesre dolgozom, mandulával tálalásnál meghintem. Négy személyes adag.

Az eredeti kiindulópont.

A tésztához:

12,5 dkg vaj

8 dkg nádcukor

2 vaníliarúd

2 kicsi tojás

25 dkg liszt

csipet só

A töltelékhez:

30 dkg Golden szirup

8,5 dkg kenyérbél

6 dkg őrölt mandula

2 kicsi tojás

1,5 dl tejszín

2 ek. eperdzsem

2 ek. eperlikőr (ha nincs, akkor 3 ek. dzsem + 1 ek. víz)

Az ember próbáljon meg felkészülni váratlan eseményekre. Például ha Putyinnal találkoznánk egy nap, milyen ciki lenne, ha csak az energiapolitika vagy a csecsen helyzet jut eszünkbe beszédtémaként. Na de ha elmeséljük, hogy megcsináltuk mi magunk is azt az édességet, amit Ramsay bácsi alkotott neki pár éve, mindjárt oldottabb stílusban indulhat a társalgás :). Ezek a tortácskák azóta vonzották a szememet, amióta megvettem a könyvet. Hát egy nyugodt hétvégén már ideje volt nekikállni. Először a tölteléket készítettem el, miután egy napot kell állnia a hűtőben. A hozzávalókat jó alaposan eldolgozom kézimixerrel, amíg homogén massza nem lesz belőle. Másnap jöhet a tészta: a vajat és a cukrot szintén géppel addig keverem, amíg sima nem lesz az állaga. Hozzáadom a vaníliarudakból kikapart szemcséket és a felvert tojásokat. A sót és a lisztet már kézzel dolgoztam hozzá, szép selymes cipóvá gyúrom egy-két perc alatt. Kettéválasztom, fóliába csomagolom és legalább 30 percre a hűtőbe teszem. Ha ez letelt, mindkét adagot kinyújtom, kb. egy milliméter vastagra és két 12-es minimuffinsütőre terítem a téglalapokat. 15-20 percet várok, hogy a tészta belehorpadjon a mélyedésekbe, majd miután erre nagyívben tett, egy kis gombóc tésztával óvatosan belenyomkodom, lehetőleg ne szakadjon el. A felesleges tésztarész rajta marad a sütőkön. A dzsemet és a likőrt vagy a dzsemet és a vizet mikróban 30 mp. alatt összemelegítem, elkeverem és a mélyedésekbe egy picit teszek belőle. Rákanalazom a hűtőből elővett tölteléket nem teljesen a mélyedések tetejéig, majd 180 fokra előmelegített sütőbe teszem. 10 perc sütés után leveszem 150 fokra, így is sül 10 percet. Kiveszem a sütőket és kb. akkora vagy kicsit nagyobb pogácsaszaggatóval körbeszaggatva a tortácskákat leválasztom őket a felesleges tésztáról , majd egy késsel szépen leszedem ezt a felesleget. Még 10-15 percre visszamennek a sütőbe, amíg szép színűek nem lesznek. A formákban kell őket hagyni utána még 5-10 percig. Azt kell mondjam, amennyire melós volt, annyira nem voltam tőle elájulva. Mondjuk nem is úgy néznek ki, mint a könyvben a képen, de hát nem Ramsay a vezetéknevem :). Finom, de nem nőtte ki magát családi kedvenccé, valahogy többet vártam. Asszem a továbbiakban eltekintünk Putyin étrendjétől :).

Gordon Ramsay: Just desserts

A tésztakosárkákhoz:

9 dkg őrölt mandula

5 dkg vaj

5 dkg cukor

1 ek. tej

1 csapott ek. liszt

15 dkg mascarpone

3-4 ek. natúr joghurt

szirupos mandarin

160 fokra előmelegítem a sütőt. A kosárkák hozzávalóit alaposan elkeverem és alacsony láng felett addig főzöm, amíg össze nem áll. Sütőpapírral bélel tepsibe lapos, 6-7 centis átmérőjű köröket simítok a masszából úgy, hogy 4-5 centis távolság legyen köztük (szétterülős fajták). A sütőben úgy 10 percig sül, amíg egyenletesen aranybarna nem lesz. Nem kell megijedni, meglehetősen vajas lesz még ekkor is. Sütőből ki, a tepsiben marad úgy egy percig, ezalatt szétvágom alatta a sütőpapírt, hogy körönként külön legyen. Eldöntött üvegre, sodrófára helyezem papírostul a korongokat, óvatosan rájuk simítom és hagyom, hogy teljesen kihűljenek. A mascarponet elkeverem a joghurttal, habzsákba töltöm és a kosárkákba nyomom. A tetejére szirupos mandarint teszek. 8-10 korong lesz a végeredmény.

Kosárka recept innen.

In English 

50 dkg liszt

17 dkg vaj

8 dkg + 1 ek. porcukor

5 dkg élesztő

2 dl tej

1 ek. citromlé

csipet só 

10 dkg mandula

15 dkg kandírozott mangó

10 dkg aszalt szilva

3x15 dkg marcipánmassza (de lehet kevesebb is)

5 dkg vaj a kenéshez

porcukor a tetejére

Hát akkor térjünk vissza a mennyekből a földre :), a dolgos hétköznapokba. Drága kajaboltban járunk még a múlt héten Andival, karácsonyi beszerzéseket bonyolítottunk le. Egy tenyérnyi stollenen akadt meg a szeme, de az árcédulától hátratántorodott. Felajánlottam, hogy sütök neki, erősen felháborodva a kérdésen, hogy tudok-e :). Persze, hogy tudok (bár még soha nem csináltam), csak keríteni kell hozzá egy receptet. És mit ad isten, a Konyha-trükkökbe ki gépelte be az egyetlen marcipánost nagyjából két évvel ezelőtt? :) Hát most beérett, hogy meg is valósítsam :). A tejet az evőkanál porcukorral mikróban megmelegítem (kb. 1 perc) és belemorzsolom az élesztőt. Amíg felfut, elkeverem a lisztet, a csipet sót, a porcukrot, hozzáöntöm a citromlevet és belegyurmázom a vajat. Jöhet az élesztős tej, szép sima tésztát gyúrok belőle. Úgy 45 percig kelesztem, közben összedarabolom a mandulát, a mangót és a szilvát. Lehet más kandírozott és aszalt gyümölcsöt vagy mazsolát is használni, én utóbbit annyira nem kedvelem. Ha megkelt a tészta, hozzáadom a felaprított cuccot. Jól összegyúrom és három részre osztom. A részeket egyenként kb. 20x40 centis téglalapra nyújtom ki. Nem sajnáltam az import marcipánt, az eredeti recept összesen 20 dekát ír :). Részenként egy 15 dekás tömbből 40 centis kígyót hengergetek és a kinyújtott tészta közepére teszem. Ráhajtom kétfelől a tésztát, megfordítom és mehet a sütőpapírral bélelt sütőlapra. Ugyanezt még kétszer megcsinálom, három szép "veknit" kapok. Még egy 30 percig kelesztem, közben 160 fokra előmelegítem a sütőt. Olyan 40 perc alatt fognak készre sülni. Ha kihűltek, az olvasztott vajjal megkenem őket és jó alaposan megszórom mindhármat porcukorral. Kettővel két irodai emelet lakott jól :).  Legnagyobb elismerést német kolléganőmtől kaptam, akinek drezdai szülei vannak. Azt mondta, majdnem olyan, mint az eredeti és elkérte a receptet :).

Valami konyhamagazinból gépeltem én ezt be anno, tippem szerint a Kiskegyed Konyhája lehetett, de két év távlatából már nem emlékszem.

In English 

A habcsóklapokhoz: 

4 tojásfehérje

18 dkg porcukor

1 kk. keményítő

1 ek. mák

1 dkg szeletelt mandula

A tejszínes csokikrémhez:

3 dl tejszín

2 ek. porcukor

1 kk. vaníliaesszencia

10 dkg étcsoki

A tojásfehérjéket a porcukor felével felverem, majd ha kezd már szilárdulni némileg, hozzáadom a másik felét és a keményítőt is. Egy kartonnégyzetből kivágok egy 8 centis kört, és a lyukas négyzetet sablonként használva sütőpapírral borított tepsibe kilenc habcsóklapot simítok. A tetejüket megszórom mákkal és mandulával, és mehet a 100 fokra előmelegített sütőbe egy órára. Ha kész, kiveszem, hagyom a tepsiben kihűlni, majd óvatosan leválasztom a sütőpapírról őket. Új sütőpapír, újabb kilenc kör alakú habcsóklap, ezúttal nincs mák és mandula, 100 fok, egy óra, hűlés, leválasztás. A jól behűtött tejszínt a porcukorral és a vaníliaesszenciával felverem, de nem teljesen keményre. Az étcsokit vízfürdő felett megolvasztom, egy picit hagyom hűlni, majd óvatosan a tejszínhez keverem. Csillagfejjel ellátott habnyomózsákba kanalazom, majd a máktalan-mandulátlan :) lapokra csigavonalban rányomom, és egy mákos-mandulás habcsóklapot teszek kalapként rá :). Teve van egypupú, vagy kétpupú, vagy négypupú, sőt több :). Ennek megfelelően lehet egyemeletest csinálni:

Kétemeletest:

Sőt, többet is, de az már BigMac-i magaslatot jelent :). Pár percre érdemes a hűtőbe tenni a tejszínkrém miatt és nagyjából azonnal befalni, mert később a krém megpuhítja a habcsóklapokat.

Michel Roux: Desserts

2 kivi

15 dkg natúr krémsajt

3 ek. citromlé

2 dkg mandula

"manósapkák" (nacho, de bármilyen chips megteszi)

Vegyünk meg egy zacskó nacho-t. Másnap észleljük azt a parajelenséget, hogy elfogyott az utolsó szálig anélkül, hogy hozzányúltunk volna :). Várjunk meg, amíg a Zufó sebtiben még aznap megveszi az utánpótlás zacskót. Kövessük el azt a hibát, hogy nem használjuk fel azonnal a sapkákat. Másnap észleljük azt a parajelenséget, hogy elfogyott az utolsó szálig anélkül, hogy hozzányúltunk volna :). Enkezünkkel vegyünk két zacskó nacho-t, kerítsük őket körbe szögesdróttal, szereljünk rájuk riasztót és egy-két németjuhász sem árt :). A szobahőmérsékletű natúr krémsajtot keverjük el alaposan a citromlével és a darált mandulával. Hámozzuk meg a kiviket és szeleteljük fel őket. A krémet vagy simán púpozzuk a kivikre, vagy szép kis spirálban nyomjuk rá. A tetejükre mehet egy-egy manósapkácska. A maradék másfél zacskót hagyjuk szublimálni az elkövetkező pár órán belül :)).

17 dkg vaj

14 dkg darált mandula

5 tojásfehérje

1 citrom héja

28 dkg porcukor (félve írom már le :) )

5 ek. liszt

15 dkg áfonya

Hohó, egy igazi tojásfehérje pusztító recept jött velem szembe! És meglehetősen egyszerűnek látszott. A vajat felolvasztom. A mandulát, a reszelt citromhéjat, a cukrot és a lisztet összekeverem, majd hozzáadom a tojásfehérjéket, végül az olvasztott vajat. Szép lágy massza lesz belőle. Kivajazott formákba öntöm, utóbb azt mondom, alacsonyat kell választani, vagy keveset (kb. 2 centiig) tenni magasabba, különben túl lágy marad a belseje. Az áfonyát (amit enkezemmel vettem és amiről egyébként kiderült, hogy lehet, hogy múltkor volt a boltban, csak Hős Bevásárló kék színű naspolyát keresett valami rejtélyes oknál fogva :)) ) meg szépen rászórjuk a tetejükre. 200 fokra előmelegített sütőben sül az írás szerint 15 percig, nekem 25 volt, de lehet, hogy a nagyobb formák miatt. Úgy négyszemélyes adag.

Tamasin's Kitchen Bible a forrás.

In English 

15 dkg vaj

12 dkg porcukor

1 tojássárgája

5 ml mandulaaroma

9 dkg darált mandula

18 dkg liszt

10 dkg etcsoki

Céges BBQ, tematikus kajával: mediterrán vonal, különös tekintettel az olasz és a francia konyhára. Nekem az édesség szekció jutott, egy olasz (piedmonti) aprósütit és egy francia tortát képzeltem el. Eta aprósüti. A vajat hagyom megpuhulni, vagy behajintom 30 másodpercre a mikróba, ha türelmetlen vagyok (márpedig :) ). A cukrot hozzáadom és elektromos habverővel addig keverem, amíg könnyű, habos nem lesz. Mehet bele a tojássárgája, a mandulaaroma és a mandula is. Mixer kikapcs, a lisztet már fakanállal keverem hozzá. Két órát pihen a hűtőben. A sütőt 160 fokra előmelegítem. A tésztából másfél centis kis golyókat formázok, nekem 30 darab lett, legközelebb talán kisebbekre gyártanám őket. Tisztes távba pakolgatom őket egymástól a sütőpapírral bélelt tepsiben, ki fognak lapulni. 20 percig sülnek, vagy amíg aranybarnák nem lesznek. Sütőrácsra kiszedem őket papírostul, ott hűlnek ki. A csokit mikróban egy perc alatt felolvasztom és megkenve a félgömbök felét, kettesével összeragasztom őket.

The Ultimate Cookie Book receptje.