12 db 10x10 cm-es mirelit levelestészta
4 dkg kakaó
2 tojás
8 dkg porcukor
3 dkg vaj
12 ek. aszalt vörösáfonya

Villámédesség az éhező férfiszekciónak: a kakaót, a tojásokat és a porcukrot alaposan elkeverem. A tésztalapokat felengedem, megpöttyözöm az olvasztott vajjal, rákenem a kakaós krémet, megszórom az aszalt vörösáfonyával és szorosan feltekerem. Úgy tapasztaltam, hogy ha még hideg a tészta, akkor jobban össze fog tapadni a tekercs. Centi vastag csigákra vágom, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem és 200 fokra előmelegített sütőben 10-12 perc alatt készre (aranybarnára) sütöm.

4 db 10x10-es levelestészta lap

1 kicsi tojás

1 kk. mustár

2 kk. görög joghurt vagy tejföl

2 kisebb lilahagyma

4 kisebb paradicsom

4 dkg kecskesajt

kisebb marék rukkola

só

bors

Térjünk vissza a normális ügymenethez :). A tésztalapokat négybe vágom, megkenem a felvert tojás-mustár-joghurt-só-bors keverékkel, rákupacolok arányos adagokat a csíkokra vágott hagymából és a rukkolából, morzsolok rá kecskesajtot, végül teszek rá egy karika paradicsomot. 200 fokos sütőben úgy 15 perc kell nekik. Kétszemélyes adag.

2 szelet konzerv ananász

10 dkg marcipán

2 lap 10x10-es mirelit levelestészta

A tésztákat hagyom felolvadni, és az ananásznál kicsit nagyobb köröket vágok ki belőlük. A marcipánt kinyújtom kb. ugyanúgy 1 mm vastagra, mint a tésztát, ugyanakkora kört vágok ki belőle. Tésztára marcipán, marcipánra alaposan lecsöpögtetett ananász. 180 fokos sütőbe megy 15 percre. Két személyes adag, a Zuram szerint nagyon tömény édes lett, a marcipán sok volt neki, nekem ízlett így.

Stahl Judit csinálta csak tésztával és ananásszal az eredetit.

  

25 dkg mirelit levelestészta

10 dkg feta 

1 tojás

1 ek. tej

A világ egyik legegyszerűbb és leggyorsabb vendégvárója. A felengedett és kinyújtott leveles tésztát csíkokra/rombuszokra vágja az ember, megkeni a felvert tojás-tej keverékkel és jó alaposan megszórja reszelt fetával. 180 fokos sütőben kb. 10 perc alatt megsül. Ipari mennyiségre lehet a fentieket sokszorozni :).

Azt hiszem, Gabitól tanultam, vagy neki meséltem? :)

kb. 20 dkg mirelit levelestészta

4 tojássárgája

1 tojás

0,5 l tej

2 kk. vaníliaesszencia

10 dkg cukor

2 ek. liszt

diónyi vaj

Az, hogy ez első látásra receptnek tűnik, ne tévesszen meg senkit. Ez kérem elrettentő példa lesz :), tanmese a javából. Elöljáróban magyarországi látogatóimat megkérném, adjanak hálát az otthoni cukrászdákért és eszükbe ne jusson kipróbálni, amit most fognak olvasni. A nem magyarországi sorstársakat pedig arra kérném, adjanak hálát az otthoni cukrászdákért és eszükbe ne jusson kipróbálni, amit most fognak olvasni. Viszont ők együttérzően bólogathatnak mellé, ha hasonló hiányérzetük van :). Hát szóval krémes. Elsőként leszögezném: nem az én hibám :). Nem kizárólag :). Házi Éhenkórászom kitalálta, hogy hétvégén lehetne-e "sütis süti", amit a későbbiekben krémesre pontosított. Tehát ő kezdte :). Másodszor: ha befogadó országunknak a) lennének tisztességes cukrászdái, b) ha már nem, legalább nagyobb méretű mirelit leveles tésztái, akkor most nem gépelnék. Legalábbis nem ezt. Harmadszor: drága unokanővérem a következő vétkes, akitől a vonatkozó szakácskönyvet kaptam, amely tartalmaz egy krémes receptet "ne próbálja ki otthon!" felirat nélkül. De hát előbb-utóbb bele kell nézni a tükörbe és azt mondani: leányom, ehun a határ a háziasszony és a profi cukrász között.

Az egész úgy indult, hogy hamar felmértem az írott szöveg, a háztartási eszközök és a leveles tészta méretei közötti diszkrepanciát, vagyis hogy nincs elég magas falú formám és nincs elég nagyméretű levelestészta, csak 12x12 centis kockák, úgy 1 mm vastagságban. A feltételezett megoldásra a svéd ördög, IKEA barátom vezetett rá: van négy olyan poharunk, amelyek oldalai nem bővülnek kifelé vagy szűkülnek befelé, teljesen sima falú hengerek. Ha a tésztalapokat kivágom megfelelő körméretűre (8 darabot), megsütöm, pohár aljába egy kör, krém rá, másik a tetejére, akkor lesz nekünk négy körkrémesünk vagy geometriailag korrekten hengerkrémesünk :), ami szerintem egészen forradalmi műfajnak tekinthető, tányérra kifordítjuk és felfaljuk kétpofára. Az ötlet nem tűnt akkora hülyeségnek :) és ha sikerül, istenkirályság, de legalábbis süti. Nos, a kivágott, megfelelő körméretű lapok köptek az ötletemre és a sütés során oválissá torzultak, megnőttek három centissé és így elég reménytelennek tűnt a poharakba tuszkolásuk. Megfutottam a második kört, miszerint a 12x12 centis lapokat kisütöm úgy, ahogy vannak és utána vágom ki a köröket belőle. Amikor sütés közben (180 fokos sütő, kb. 10-12 perc) nagyon megnőttek, óvatosan megszurkáltam őket, szépen lejjebb is jöttek. És még melegen ki is vágtam a köröket. Majd szembesültem azzal a problémával, hogy ami gaz skandináv pohár kívülről úgy látszik, hogy nem szűkül, nem bővül, az bizony belülről alsó hangon keskenyebb, mint fentebb. Nem baj, nem baj, a csonka kúp-krémes is krémes :), így hát négy kört kicsit kisebbre nyírtam, a poharak falát kibéleltem sütőpapírral (kúppalást... mik jutnak eszembe! :) ), egy kört sikerült beletuszkolni mindegyik pohár aljába. A krémhez valókat összekevertem és pár perc nagy láng után mérsékelt tűzön sűrűre főztem. Amikor kihűlt, szétosztottam a poharakba és rányomtam a tetejükre a másik négy kört. Ezután még becsaptam őket a hűtőbe is, "dermedj, galád, dermedj" mantra kíséretében. S jött a pillanat, az igazság pillanata: pár óra után a papírt óvatosan eltávolítottam, a pohárra tányért tettem és megfordítottam. A teljesen krémesnek látszó izé szolidan, de üzembiztosan megkezdte szétterülését a tányéron... Férfiember jó érzékkel már csak egy kanalat kért a pohárhoz :), ráadásul a röhögését sem sikerült maradéktalanul elnyomnia :). Isteni finom krémes íze van a cuccnak, csak hát valamiért a krém nem lett elég sűrű. Ha egyszer lesz hozzá lelkierőm (muhaha!), hogy megismételjem a kísérletet, vagy némi zselatinerősítést kapna, vagy több lisztet, vagy kevesebb tejet. De azt hiszem, ha legközelebb megjelenik az ilyentén társadalmi igény kis családunkban, fellapozom a naptárat és megmutatom az én drágaságomnak a legközelebbi időpontot, amikor eljutunk egy magyar cukrászdába. :)

Horváth Boldizsár: Hagyományos magyar sütemények c. könyve próbált infarktusközeli állapotba juttatni :).

2 lilahagyma (nekem már csak egy volt itthon, úgyhogy a másik vörös lett)

18 dkg lágy kecskesajt

10-15 dkg mirelit levelestészta

1 gerezd fokhagyma

2 ek. olaj

A mirelit tésztát hagyom felengedni. Az olajon az apróra vágott hagymát üvegesre pirítom, ha már szép, akkor mehet hozzá az áttört fokhagyma, és lényegében azonnal le is kapcsolom a gázt. Két 12 darabos mini muffinsütő formát előveszek, szépen elosztom a mélyedésekben a hagymát, majd rá a sajtot. A levelestésztát (ha kell) vékonyra nyújtom, akkora köröket szúrok ki belőle, hogy beleférjen a likakba. Jól rányomkodom. A sütőt 200 fokra előmelegítem, vagy 10 percig sütöm benne őket, amíg szép aranybarna színt nem kapnak a tésztakörök. Még 5 percet hagyom állni és akkor fordítom ki őket a formából. Ezt az adagot konkrétan ketten semmi perc alatt felzabáltuk :).

Gordon Ramsay Makes it easy.

10 dkg sonka

15-20 dkg szárzeller

20 dkg mélyhűtött leveles tészta

5 dkg reszelt sajt

1 dl tejföl

1 tojássárgája

1 tk. mustár

só

bors

A szárzeller rudakat kettévágom, hogy kb. 8 centi hosszú darabokat kapjak és lobogó sós vízben úgy 5 percig főzöm őket. A tésztát kiolvasztom és ha kell, kinyújtom 2 mm-es lapokra (az enyémek szétszedhetők). Feldarabolom olyan 3x10 centis darabokra és lerakom őket sütőpapírral bélelt tepsire. A sonkát apró darabokra vagdosom, hozzáadom a reszelt sajtot, a tejfölt, a tojássárgáját, a mustárt, sót, borsot és a masszát rákenem a tésztacsíkokra. A tetejére mehetnek a szárzeller darabkák. 220 fokra előmelegített sütőben úgy 20 perc kell nekik. Három személyes adag. Parti nyimnyamnak lehet, hogy inkább feleekkora kockákra vagdosnám, az könnyebben kezelhető.

A Mindmegette receptje.

8 db 12x12 cm-es mirelit levelestészta lap

35 dkg sertéshús

16 dkg lágy kecskesajt

3 tk. magos mustár

2 ek. olaj

1 tojás

1 ek. tej

só

Előző napi tevékenység: a húst kisebb kockákra vágom, a mustár és 1 ek. olaj keverékével alaposan bekenem és szép álmokat kívánok neki a hűtőben :).

Aznapi tevékenység: a húskockákat 1 ek. olajon megpirítom, minden oldala szépen kifehéredjen, itt-ott meg is barnulhat, kap egy adag sót is. Találtam olyan leveles tészta csomagot, amelyben 10 fentebb leírt lap van jól elválasztva egymástól, ha otthon nincs ilyen, akkor ki kell nyújtani a nagyobb adagot kb. 1 mm-re és felvagdosni. A lapokat egyesével előveszem, a közepükre teszek kb. 2 dkg kecskesajtot és 5-6-7 darab húskockát (az a lényeg, hogy kb. kétcentis csík maradjon szabadon körülötte minden oldalon). A lapok csücskét középre behajtom és összenyomkodom, különös tekintettel a sarkokra és sütőpapírral (frissen feltöltött készletek :) ) bélelt tepsibe teszem úgy, hogy az összehajtásos része kerüljön alulra. Megkenem a csomagokat a felvert tojás és a tej keverékével, majd benyomom a 200 C-ra előmelegített sütőbe. Úgy 20 percig szolizhat, amíg a tészta szép aranybarna nem lesz. Négy személynek elegendő, valami könnyű kis salátát lehet mellé rittyenteni, nekünk elég volt magában.

A Good Housekeeping Cookery Book 2004-ben csaptam le a recept eredetijére.

A csirkemellhez:

40 dkg csirkemell

12 dkg konzerv gomba

10 dkg konzerv gyöngyhagyma

5 dkg sonka

0,5 l húsleves

7 dkg vaj

1,5 dl tejszín

0,4 dl gin

1 babérlevél

kakukkfű

só

A leveles tésztához

30 dkg mirelit levelestészta

1 tojás

1 ek. víz

A fél lityi húslevest felforralom és beleteszem a kockára vágott csirkemellet, a babérlevelet és teatojásban a kakukkfüvet. Fő vagy 5 percet, aztán lekapcsolom, hagyom állni pár percet, kiszedem belőle a babérlevelet és a teatojást, leszűröm a kockákat, a leves félreteszem. Nagyobb serpenyőben megolvasztom a vajat, ha habzik már, akkor mehet bele a gomba. Pár perc múlva követi a gyöngyhagyma és a sonka, kavarok rajta egyet-kettőt és rálöttyintem a gint. Ha már némileg elpárolgott, felöntöm a húslevessel az egészet és addig forralom, amíg a folyadék fele el nem fő. Ekkor mehet hozzá a tejszín, ha annak is elfő a harmada, a csirkekockák is belevetik magukat a tömegbe kakukkfű barátaik kíséretében :). Éppen csak átmelegítem őket és készen is vannak, szükség esetén még só kerülhet bele. FYI: a lé nem lesz túl sűrű. A leveles tésztát vékonyra (1 mm) kinyújtom, ráérős estén elszórakozok extrémebb formákkal, kevésbé ráérős estén, mint a mai teljesen jók a négyzetek, ízlés szerinti méretben, sütőpapírra pakolom őket, ha szenilis napom van és elfelejtettem, hogy hétvégén elfogyott a sütőpapír, akkor marad a régi jó vajazott-lisztezett tepsi. Az evőkanál vízzel felvert tojással megkenem a tetejüket és mehetnek úgy 12-15 percre a 180 fokra előmelegített sütőbe, amíg szépen meg nem emelkednek és csinos színük nem lesz. Fogyasztásnál a húsos cucc tetejére kerül a tészta. Kétszemélyes adag.

Gordon Ramsay (Secrets) a recept atyja, csak én itt-ott átkereszteltem :).