25 dkg liszt
fél csomag sütőpor
15 dkg nádcukor
12 dkg vaj
1 ek. Grand Marnier
1 tojás
2 tojássárgája
díszítőcukor, dió, birssajt

Anyósom még karácsonytájt küldött egy doboz sütit (is) nekünk, szegény, messzibe szakadt éhező népeknek :). Másfél nappal később Egyesek felhúzott szemöldökkel behozták az üresen tátongó dobozt, hogy mi történt a tartalmával. Nem sikerült hitelesen előadnom, hogy a) az egereink voltak, b) ha ők nem, Rózsaszín önhatalmúlag biztos ezzel kezdte meg a hozzátáplálást :). Úgyhogy gyorsan elkértem a receptet, és megsütöttem, már nem is egyszer.

Az elkészítése egyszerű: a díszítő cuccok kivételével mindent össze kell gyúrni, vékonyra kinyújtani, formákkal kiszúrni, megszórni díszítőcukorral (karácsonykor nagyon jópofa volt a színes cukorral megszórt fenyő!), dióval, apróra vágott birssajttal, satöbbi. Viszont nem véletlenül így neveztem el: már nyers tészta formájában olyan finom, hogy erősen csapkodni kellett a kezemre, hogy ne csipegessem el az egészet :). 180 fokra előmelegített sütőben addig kell sütni, amíg el nem kezd a szegélye aranybarnulni (elég gyorsan megvan, kb. 12 perc, sütőtől függően), ebből a mennyiségből nekem négy tepsi lett. Bár mire a negyedik kisült, az első eltűnt... Hiába, ezek az egerek! :)

Anyósomtól kaptam a receptet, ami eredetileg dr. Oetker.  

25 dkg étcsoki
22,5 dkg vaj + a kenéshez
9 dkg cukor
1 ek. liszt
2 ek. Grand Marnier
5 tojás
porcukor

Egy egyszerű, de izgalmas torta készült a vendégeknek, tömény kalória, tömény élvezet. A csokit, a vajat és a cukrot alacsony láng felett összeolvasztom, ha kissé kihűlt, hozzákeverem a likőrt. A tojásokat alaposan felverem, beleszórom a lisztet, majd hozzáöntöm a kihűlt csokis keveréket. Egy 18 centis kapcsos tortaformát (az eredeti recept szerint 23-ast) kivajazok, az alját kibélelem sütőpapírral, beleöntöm a tésztát, majd kívülről körbebugyolálom alufóliával és tepisbe teszem, amit kb. 2 cm magasan feltöltök vízzel. 190 fokra előmelegített sütőben sült 35 percet, amíg a széle már megszilárdult, de a közepe még lágy volt. Az alufóliából kibontva rácson hagytam kihűlni, állítólag hajlamos berepedni, középen megsüllyedni, de az enyém szép maradt :). Leszedtem a tortaformát (berepedezett-megsüllyedtnél fejre lehet állítani, a sütőpapírt lehúzni róla és akkor az egyenletes alja lehet a teteje), porcukorral mintát hintettem rá. Semmi perc alatt elfogyott :).

A Chocolate & Coffe receptje. 

50 dkg rebarbara
50 dkg eper
0,5 l frissen facsart narancslé
4 ek. finomítatlan nádcukor
3 ek. Grand Marnier
1 rúd fahéj + a tálaláshoz poharanként egy
1 csillagánizs

Nem szerencsések ezek az utóbbi VKF-fordulós napok, nem sok kellett hozzá, hogy ezt is kihagyjam. De már megvettem mindent, amit meg akartam venni, úgyhogy végül figyelemelterelésnek jó volt a főzés. Beatbull kiírása kreativitásra, valami hagyományos étel megváltoztatására kért. Túl gyakran túl sok hagyományosat nem főzök, de a gyümölcsleves gyakran visszatérő motívum, bár ezt sem egyféleképpen csináltam eddig se. Most egy teljesen víz nélküli változatot próbáltam, új tálalási formában. Lényegében átváltozik előétellé (itallá), ebben a formában összejöveteleken is meg lehet vele lepni a vendégeket, ha nincs hely leültetni őket egy klasszikus kanalazós leveshez.

A rebarbarát kb. kétcentis darabokra vágom, az epret negyedelem, felöntöm a narancslével, beleteszem a fahéjat és a csillagánizst, majd felforralom. Addig főzöm közepes lángon, amíg a rebarbara szét nem esik (kb. 12 perc). Kiemelem a fahéjat és a csillagánizst, beleszórom a cukrot (ízlés szerint lehet többet is, de ne legyen kifejezetten édes, őrizze meg a narancslé és a rebarbara savanykásságát). Főzöm még egy kicsit, majd leturmixolom. Szitán átpasszírozom (a megmaradt gyümölcspüréhez fél deci tejszínt kanalazok, eldolgozom és bevágom a fagyasztóba - remek parfé lesz belőle), és hozzákeverem a Grand Marniert. Ha kihűlt, a hűtőben alaposan behűtöm, majd röviditalos poharakba merem és mindegyikbe teszek egy vékony rúd fahéjat. Isteni könnyű (nyáreleji) hűsítő.

A recept eredetije innen.

A gyümölcsös részhez:
30 dkg tőzegáfonya
10 dkg finomítatlan nádcukor
6 dkg dió

A tésztához:
15 dkg liszt
20 dkg finomítatlan nádcukor
15 dkg olvasztott vaj
2 tojás
1 narancs héja
1 kk. Grand Marnier (vagy más narancsos likőr)
csipetnyi só
a tetejére porcukor

A tőzegáfonyás zacskók megjelenésével pecsételődik meg nálam az ősz véglegessége, egyben ez jelenti a karácsonyhoz vezető időszak kezdetét is. A vörös áfonyának - amellyel én a mai napig gondosan összekevertem - kicsit nagyobb szemű rokona ez, antioxidánsokban, C-vitaminban gazdag, önmagában szinte ehetetlenül savanyú, de nagyon kellemes ellenpontot alkot süteményekben. A dió, a nádcukor és a narancs már ünnepillatú egyvelegével együtt szépen feldobja az óraátállítás után korán sötétedő napokat, ráadásul végtelenül egyszerű, elronthatatlan. A gyümölcsöt kivajazott, 25 centis, kapcsos tortaformába terítem egy rétegben, rászórom az apróra vágott diót és a nádcukrot. A tésztához a lisztet, a cukrot és a sót összekeverem, majd eldolgozom a kissé felvert tojással, az olvasztott vajjal, a narancshéjjal és a likőrrel. Az illatos masszát a tőzegáfonyára kanalazom, majd a formát sütőlapra helyezve 180 fokra előmelegített sütőben 40 percig sütöm. Rácsra téve hagyom kihűlni, és csak ezután szedem le róla az oldalrészt. Az alsó, gyümölcsösebb rész puha lesz, míg felül a tészta a magas cukortartalomnak köszönhetően roppanós. Porcukorral megszitálva lehet tálalni.

A Cranberry Recipes oldalon leltem a receptre.

Eredetileg a Borsán.

1 dl kávé

1 ek. Grand Marnier

1 gerezd narancs

tejszínhab

narancshéj díszítésnek

A frissen főzött kávét szépen elkeverjük az alkohollal, sok embernek érdemes felverni frissen tejszínhabot hozzá, egynek mezei bóti tejszínhab is elég, nem éri meg felverni fél decit :). Tetejébe gerezd narancs, héjjal lehet díszíteni. Egy személyes adag. További forró italötletek Chili&Vaniliától.

750 cocktails.

3 mandarin

1 dl Grand Marnier

2 dl víz

7 dkg finomítatlan nádcukor 

2 szem szegfűszeg

1 szem borókabogyó vagy 1 kis darab fahéj

Néha nem árt rendet tenni az irodában :). Különös tekintettel karácsony után, amely időszakban mindenféle szupertitkos és kollegina nevére rendelt ajándékokat rejtegettem odabenn. Na meg a mellékesen magamnak rendelteket :), amelyeket nem lehetett hazavinni, hiszen akkor a rendelés ténye lebukik és még a végén mindenféle következtetésekre és/vagy találgatásokra ad okot :). Ma délelőtt egy befőzéses szakácskönyv került elő legnagyobb meglepetésemre :)) (na EZ a szupertitkos, amikor én se tudok róla :)) ). Gyorsan átlapoztam, aztán vertem a fejem a falba, hogy ez egy hónapig elfekvőben hevert :); ezt a receptet kaptam ki belőle, enyhébb hangolásban csináltam meg, mint az eredetit. Hazafelé beugrottam a boltba szegfűszegért, de abban a - téves - hitben voltam, hogy egész fahéj van itthon. Miután nem leltem, egy szem borókabogyót tettem a szegfűszegek és a cukor mellé, s a vízzel sziruppá főztem úgy 5 perc alatt. A mandarinokat alaposan megpucoltam, megfosztottam a fehér szálaktól és a szirupba tettem a Grand Marnier-vel. 15 perc főzés után lekapcsolom, a gyümölcsöket tiszta üvegbe pakolom és felöntöm a lével. Azt mondja az írás, hogy a hűtőben egy hónapig eláll, felbontás után egy hetet bír. Egy kis üveg lesz belőle.

Joanna Farrow: Preserves (Good Housekeeping sorozat) a mai kincsleletem.