|
Eper- és csokoládémousse torta
A tésztához: A csokimousse-hoz: Az epermousse-hoz: Nem gondoltam volna, hogy a Segítsüti után ennyivel csokoládéhoz nyúlok, horribile dictu, tortát sütök :). Az átadások szerencsésen és konyhai balesetek nélkül lezajlottak, amikor ötödszörre készült a konyakmeggy torta, már a könnyed rutin vezette a kezemet :). Úgyhogy amikor most egy csíkos mousse tortát vízionáltam, a tésztának egyszerűen nem jutott már más eszembe, mint az elmúlt hónapokban tucatnyi megsütött lap receptje :). Most egy kakaómentes változattal próbálkoztam a csokimousse miatt, és azt kell mondjam, ismét üzembiztosan bevált. A tésztához valókat összekeverem, kivajazott, sütőpapírral kibélelt aljú, 26 cm-es tortaformában 180 fokra előmelegített sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütöm (tűpróba). Amíg hűl, készülhet a csokimousse. A csokoládét és a vajat vízfürdő fölött összeolvasztom és félreteszem hűlni. A gyöngyöző víz fölé a helyükre teszem a tojássárgákat 3 ek. porcukorral, majd folyamatosan addig verem, amíg a krém meleg nem lesz. Leveszem a vízfürdőről és verem még tovább, sápadt-habosra. Hozzákeverem az olvasztott csokihoz. Felverem egy tálban a tojásfehérjéket a maradék evőkanál porcukorral, óvatosan a csokikrémhez forgatom, majd jöhet a tejszín is, ezt is felverve a krémbe forgatom. A kihűlt tortalapra simítom és 2 órára hűtőbe kerül. Az epreket megpucolom, 8-10 darabot díszítéshez félreteszek, a többit feldarabolom, a cukorral és a vízzel felforralom. A zselatinlapokat hideg vízbe áztatom. Ha forr az eperszósz, botmixerrel simára turmixolom, majd hozzáadom a vízből kiemelt zselatinlapokat, és egy perc múlva lekapcsolom alatta a gázt. Hagyom kihűlni, felverem a tejszínt, hozzáforgatom és a csokimousse rétegre simítom. Amikor kezd már dermedni, a tetejét kirakom a vékony szeletekre vágott eperrel. Kell neki még legalább 4 óra, és utána is nagyon könnyű, krémes marad, de tálalható szilárdságú. A tészta Nigella módosított változat, a csokimousse Szakácsok könyve.
Konyakmeggy torta recept - Segítsüti 2011
A Segítsüti kicsit magába szippantott :), nem volt időm még közzétenni a 102.102 Ft-ért gazdára talált (köszönjük, csilli81!) konyakmeggy torta receptjét, de most már nem várat magára tovább.
A három tortalaphoz: A két réteg fehércsokis ganache-hoz: A két réteg + borítás étcsokis ganache-hoz: A konyakmeggyhez: A tetejére: A meggyet hagyjuk kiolvadni, majd a felfogott levéhez adjuk a cukrot és felfőzzük. A cukros levet a meggyre öntjük, majd hozzáadjuk a konyakot, és 1-4 hétig hagyjuk lefedve a hűtőben állni. A három tortalaphoz (akár előző nap) a hozzávalókat robotgéppel összekeverjük, kivajazott, sütőpapírral kibélelt, 26 cm-es tortaformába simítva 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt (tűpróba) készre sütjük. A formában hagyjuk 10 percet állni, majd rácson kihűtjük. Az első lapot visszatesszük a tortaformába, a fehér csoki lencsére (vagy aprított fehércsokira) ráöntjük a felforralt tejszínt, simára keverjük, és ha kihűlt, a lapra simítjuk. A lecsöpögtetett meggy felével kirakjuk, majd rásimítjuk a 200 g étcsokiból és 100 ml felforralt tejszínből készített krémet. Kis időre hűtőbe tesszük, majd beborítjuk a következő tortalappal és megismételjük az eljárást. A tortát a harmadik adag étcsokis ganache-sal borítjuk be, amibe 1 teáskanálnyi vajat is keverünk. Ha kihűlt, kirakjuk a bonbonokkal és a fehércsoki cseppekkel. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni - főleg, miután két tesztpéldányt (=9 kg) a tortából nagyrészt hárman fogyasztottunk el három héten belül... -, hogy ez egy keményen tömör torta, ha nem nagy a család és/vagy átlagos étvágyú, két tortalapos változatot csinálnék belőle. A csokilencsék természetesen helyettesíthetők apróra vágott étcsokival, ki lehet próbálni alacsonyabb kakaótartalmú csokival is, az alkoholmentes változathoz pedig a konyakmeggy helyett egyszerű lecsöpögtetett meggybefőttet lehet használni. Minden létező változatban nagyon finom.
A tortalap receptje Nigelláé (Feast), a ganache és konyakmeggy Anának köszönhető, akinek nem győzöm eléggé megköszönni segítségét, a luxus kivitelű konyakmeggy bonbonok szintén tőle beszerezhetők. Bár a sütilicit már végetért, akik még szeretnének hozzájárulni a Down Egyesületnek nyújtott támogatáshoz, azok számára még kaphatók Segítsütis ajándéktárgyak és már megvásárolható a 27 édesség receptjét tartalmazó Segítfüzet is!
Aszalt szilvás csokitorta
25 dkg aszalt szilva Még mindig téli üzemmódban nyomjuk, az elfekvő aszalt szilva csomaghoz kerestem egy receptet, és felfedeztem ezt a gasztroblogokon népszerű BBC Good Food receptet. Nem véletlenül csinálták meg sokan, tényleg egyszerű és isteni finom, valamint pusztítja az elfekvő tojásfehérjéket is a mélyhűtőből. A szilvákat félbevágom és rájuk locsolom a konyakot, kicsit mikróban megmelegítem és hagyom őket állni negyedórát. A kakaót, a csokit, a vajat és 14 dkg porcukrot a forró vízzel felöntöm és kis lángon addig melegítem, amíg minden össze nem olvad. A szobahőmérsékletű tojásfehérjéket kemény habbá verem, félidőnél hozzáadom a maradék 4 dkg cukrot. Hozzáforgatom a fahéjjal elkevert lisztet, majd a csokis keveréket. A tésztát kivajazott, 20 centis tortaformába öntöm, kirakom az aszalt szilvákkal és a tetejére öntöm a megmaradt konyakot. 190 fokra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt készre sül. A BBC Good Food 101 csábító desszert receptje
Marcipánleves
7 dkg marcipán Ehhe, március, mi? Csizma, nagykabát, sál, torokgyulladás, mínuszok. Úgyhogy test- és lélekmelengető leves kell. Ezt a Paul Rankin alkotást valamikor a Ready, Steady, Cook-ban láttam, bekattant, most pedig eljött az ideje. Vetekszik egy forró csokival :), és baromi egyszerű. A tejbe darabolom a marcipánt, hozzáöntöm a vaníliakivonatot, beleszórom a fahéjat, és lassú tűzön addig melegítem, amíg a marcipán fel nem olvad. A kesudiót feldarabolom, száraz serpenyőben megpirítom és a levesbe szórom. A tetejére étcsokit forgácsolok. Egyszemélyes adag. Paul Rankin receptje.
Kuszkuszos-meggyes csokitorta
5 dkg kuszkusz Szeptember óta tervezzük kábé az újszülött látogatását, ami csak nem akart összejönni, pedig már az ajándékruhát is beszereztük karácsony előtt (előrelátóan egy számmal nagyobbat a jelzettnél). De végre senki nem mondta le előző nap különböző okok miatt, és úgy éreztem, hogy ha komplett vacsorát ütnek össze nekünk az öthónapos mellett, legalább egy kis desszerttel járuljunk hozzá a kajához. Ciki, de tagadhatatlan tény, hogy mostanság a sütésekre mérsékelten készülök rá bevásárlásilag. Gondoltam, van itthon csoki, liszt, tojás, egy jó kis csokitortát csak megoldok félkézzel is. A megfelelő szakácskönyvet lapozgatva meg is akadt a szemem egy egyszerű (=ébrenléti állapotban lévő leánygyermek mellett elkészíthető) kevert tortán, kezdem a lista alján: 11,5 dkg koktélcseresznye, áhá, van itt még a hűtőben maradék meggybefőtt a kicsi Vú-féle alkotásból. Kimérem: koccra 11,5 dkg. Isteni jel, köszönjük, Emese, akkor ezt csinálom. Ugrás a lista elejére: polenta. Anyád. Aki nyilván nem tart otthon polentakészleteket. Lázas keresgélés (nem polenta, hanem helyettesítő lehetőségek iránt) eredményeként diadalittasan előkaptam a kuszkuszos dobozt. Csoki pipa, tojás pipa, porcukros dobozt kiporolom, necces, de megvan a kívánt mennyiség, úgyhogy pipa, hogyaszondja: mandula. Anyád. Hova tűnt a csomag dióm?, kezdem a héttörpézést. Tökmag van, de ezt azért ne. Pucolt szotyi van, de ezt azért ne. Nem hiszem el, hogy majd minden itt áll glédába, kivéve egy adag nyomorult csonthéjast?!? Majd bevillan, hogy kaptunk karácsonyra fél kiló diákcsemegét. Amiben tadam, boldog vigyor: ott figyel a mandula! De van-e belőle elég? A zacskó átguberálása után a felsőbb erőhatalmak 7 dekánál röhögve felmutatták középső ujjukat. Kesudióval kiegészítve már 10 deka, mókuskáim! Na még egy kis törökmogyorót neki! Ippeg összejött a kívánt mennyiség, és ennek örömére már csak össze kellett ütni, ami már sokkal kevesebb izgalommal járt. A kuszkuszra annyi forró vizet öntök, hogy ellepje, és lefedve hagyom állni, amíg fel nem szívja a vizet. 26 centis tortaformát kivajazok, kibélelem az alját sütőpapírral. A csokit megolvasztom vízfürdő felett. A tojássárgákat habosra verem a porcukorral, majd belekeverem az olvasztott csokit szintén a kézimixerrel. Utána hozzákeverem a kuszkuszt, a megdarált mandula-kesudió-törökmogyoró keveréket és a lisztet. A tojásfehérjékből csipet sóval kemény habot verek, és a csokis tésztakeverékhez forgatom. Végül a felezett meggyeket is beleteszem, a formába öntöm és kb. 45 percig sütöm 190 fokra előmelegített sütőben. Amikor kihűlt, a baba nevét kiraktam rá sütikiszúróból és megszitáltam porcukorral. Nem egy nagyon édes torta, de tartalmas, és a csoki nagyon markáns benne, meggyből viszont simán többszörös mennyiséget is elbír. A Chocolate&Coffee receptjét formáltam a spájzhoz :).
Csokispagettis-diós banánkenyér
16 dkg dió formához vaj + liszt A karácsonyi hazaútból visszatérve a fagyasztóból négy darab banán nézett velem szembe, mikor inspektáltam az új évi készleteinket. A pillanatnyi döbbenet után eszembe jutott, hogy indulás előtt úgy félórával dobtuk be szegénykéket oda, hátha lehet majd velük valamit kezdeni később, elvitelre esély nem volt (talán a fülünkre akaszthattuk volna őket). Rögtön a banánkenyér ugrott be, csokival turbózva, úgyhogy ennek megfelelően kezdtem el receptet keresni. Még volt a Líviától tavasszal kapott csokispagetti-készletből is, arra gondoltam, viccesen nézne ki a banánkenyér, ha vékony csokicsíkok mintáznál. S lőn. A banánokat villával összezúztam, a diós durvára vagdostam és száraz serpenyőben megpirítottam. A rizsliszt úgy került a képbe, hogy nyilván úgy áll neki az ember sütit sütni, hogy van otthon megfelelő mennyiségű liszt, kivéve, amikor nem :) - ilyenkor jönnek a vészmegoldások... Másszóval ki lehet lőni sima liszttel. A csokispagetti kivételével mindent összekevertem, majd nagyon óvatosan ezt is beleforgattam, majd a tetejét megszórtam nádcukorral. Kivajazott, kilisztezett hosszúkás kenyérformába kanalaztam a masszát, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 55 percig (tűpróbáig) sütöttem. Finom, morzsálódós tömör gyönyör, hideg télre ideális. A spájz tartalma fényében a Joy of Baking receptje változott át.
Csokoládés-pisztáciás békatorta - Segítsüti 2010
A huszonhetedik te magad légy! - mondá a költő, vagy valami ilyesmi :). Miután tavaly ügyesen kizártam magam a segítsütizők köréből a magyarországi lakóhely kitétellel, ezt követően kéztördelve a partvonalról figyelhettem, hogy miként alakul a licit, izgulhattam végig az egészet. Na, ezt még egyszer képtelenség lenne kibírni :), úgyhogy idén bekunyeráltam magam a csapatba és anyósom konyhájába :) (köszönöm!), szóval a 2010-es Segítsütire én is sütök. A külföld miatt én egy kicsivel később, május elején tudom átadni a nyertesemnek a tortát. Az ötlet, hogy a koraszülötteket támogatjuk, elég korán jött, lényegében már tavaly a közös sütizés után említettem egy-két embernek. Személyesen nem vagyok érintett, Rózsaszín masszív sztahanovista volt, elég hosszasan túlórázott a gyárban :), de nagyon sok helyen szembefutottam velük a neten: például luciánál, Südvénél, Ruhafalvánál, és nagyon meglepett, milyen nagy az arányuk (8-10%) az újszülöttek körében. Úgyhogy idén két koraszülött osztálynak megy majd a támogatás, a budapesti Péterfy és a miskolci megyei kórházban. És akkor már csak a sütit kellett kitalálni. Egy biztos pont volt: a csokibékák, "alájuk" kerestem valami finomságot, és sikerült is.
A tortához: Először megpucolom a pisztáciát a kemény héjától, majd leöntöm a magokat forrásban lévő vízzel. Egy perc után leöntöm a vizet róluk, és megtisztítom őket a belső héjuktól is. Papírtörlőre kiterítve hagyom őket megszáradni, majd apróra vágom. A sütőt előmelegítem 180 fokra. Kivajazok egy 26 cm-es tortaformát, az oldalát kilisztezem, és az aljára sütőpapírt teszek. Összekeverem a lisztet, sütőport, sót. Forrásban lévő víz felett egy tálban összeolvasztom a kétféle csokit és a vajat (a tál alja ne érjen a vízbe). Belekeverem a cukrot, a vaníliakivonatot, a tojásokat, a tejfölt és egy maréknyi kivételével a pisztáciát, végül a lisztes keveréket. A formába öntöm a tésztát, elegyengetem, és kb. 50 percig sütöm, amíg egy fogpiszkáló kicsit morzsásan jön ki. Hagyom a formában 5 percet hűlni, majd a rácson kihűlni teljesen. A mázhoz a tejszínt forrásig főzöm, majd beletördelem a csokit. Hagyom 5 percig állni, majd sima krémmé keverem. Ha kihűlt, a tortára kenem. Amikor kezd kissé dermedni, a közepére szórom a pisztáciát, és a szélére sorakoztatom a csokibéka-hadsereget. Martha Stewart receptjét módosítottam. A receptre itt lehet licitálni 2010. április 2-án éjfélig, 1000 Ft a kikiáltási ára. A torta mellé a kedves nyertes kap egy doboz csokibékát is, hogy ha megjött hozzá a kedve, ő is meg tudja sütni a sütit. Segítsétek a korababákat, és licitáljatok erre vagy a többi 26 remek süteményre!
Holle anyó sérelmére elkövetett marcipános csokikenyér
18 dkg marcipán Most már valaki mutassa meg a naptárat az időjárásfelelősnek. Hideg van, hideg van, hideg van, én pedig meleget szeretnék, friss, piros gyümölcsöket, napsütést, tengerparti kirándulást, virágszőnyeget az utcákra, nyári gumit a kocsira, és egyáltalán. Addig is, amíg mindez bekövetkezik, valamivel pofán kell csapni Holle anyót (részemről egyébként a dead opció mellett tenném le a voksomat :) ), beizzítani a sütőt és lélekmelengető édességet tolni fázó gyomrunkba. Mindennek előkészítésére körülbelül 15 perc állt rendelkezésre és a spájz meglévő tartalma, amíg a Bevásárló Babakocsis Egység elment beszerzőútra. A vajat és a cukrokat (nem volt itthon elég nádcukor, lásd beszerzőút szükségessége, ezért a kényszerű porcukorhasználat) habosra keverem, hozzáütöm a tojásokat, mehet bele a liszt, a sütőpor, a kakaó és alaposan eldolgozom. A marcipánt nagyobb, a csokit kisebb darabokra vágom, és egy maréknyi kivételével a masszához keverem. Sütőpapírral bélelt kenyérformába lapátolom (elég tömör tészta), elegyengetem és a tetejére szórom a maradék marcipán- és csokikockákat. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 35-40 perc alatt készre sül (megemelkedik, a tetején a marcipán aranybarna lesz). Legfinomabb és a legpuhább még frissen, langyosan, másnapra kissé kiszáradt a maradék, hiába takartuk le. Holle anyó meg BIK :). A Chocolate&Coffee receptjét módosítottam.
Csúsztatott palacsinta
7 dkg nádcukor A palacsinta valamiért nekem mindig a klasszik tekerős megoldással volt egyenlő, és ez a csúsztatott változat gyanús volt, hogy kvázi félig nyers marad. Úgyhogy életemben először futottam neki, de végül úgy döntöttem, megmaradhat a menün. A tojássárgákat kikevertem a cukorral, ment hozzá a vaj, a liszt, a tej, és a fehérjékből felvert kemény hab. Kicsit furcsa állagú lett a tészta, legközelebb lehet, hogy inkább a hagyományossal próbálom meg, mert a sok cukor miatt még teflonban és az olaj ellenére is hajlott a letapadásra. Kevés forró olajon egyik oldalát pirosra sütöm, majd mehet a tálra, megszórom a darált dió egy részével. Következő palacsintot ugyanígy kisütöm, rácsúsztatom, megszórom a csokireszelék egy részével. A harmadik réteg hígabb fajta szőlőlekvárt kap (anyukám műve), és így tovább, amíg el nem fogy a tészta és a töltelék. 200 fokra előmelegített sütőbe megy 15 percre, porcukorral megszórva tálalom. A kép nem tudom, mennyire csalóka, ennyi anyagból nem lesz egy hű de nagy palacsintatorta, inkább kétszemélyesnek mondanám. Pelle Józsefné: Minerva Nagy Szakácskönyve receptje.
Mandulás-meggyes-csokis szelet
A tésztához:
A lekváros réteghez:
A mandulás habhoz: Megpróbálok az utazáshegyek és az ismételt, szeptemberi munkakezdés nyűgössége után visszamászni a fedélzetre, és ismét rendszeresebben írni. Ez nem könnyű mostanság, mert kis Birodalmi Lépegetőnk nem sok szabadidőt hagy, főzni általában este 8 után tudok, amikor kidől, többnyire akkor is csak valami egytálételt (pl. chili con carne-t) másnapi ebédnek - jelenleg ennyi a konyhai alkotásaim netovábbja. Sütés? Az mi? :) De az édességhiány nagy úr, Egyesek végül a délutáni műszakból is bevállaltak annyit, amennyi idő alatt összedobtam ezt a gazdag, laktató, tojásfehérjegyilkos süteményt. Elektromos habverővel összeverem a tésztához valókat, amíg morzsás állagot nem kapok. Ezt egy kivajazott alufóliával bélelt, 20x30-as tepsibe nyomkodom, megszurkálom villával, és 160 fokra előmelegített sütőben 20 percig sütöm. Kiszedem, 190 fokra tekerem a sütőt, a tésztán szétkenem a pálinkával elkevert lekvárt (lehet savanykásabb is, pl. ribizli, talán az jobban ellenpontozza a tészta és a hab édességét), és megszórom a csokilencsével. A fehérjéket a csipet sóval elkezdem verni, beleszórom a darált mandulát, a cukrot és a mandulaaromát, addig verem, amíg jól el nem keveredik és habos nem lesz (nem habcsók keménységűre van szükség, sokkal lágyabbra). A habot a lekváros-csokis rétegre öntöm, és megszórom a szeletelt mandulával. Újabb 20-25 percre visszakerül a sütőbe, amíg szép aranybarna nem lesz a teteje. Kihűlés után szeletekre vágva tálalható, gyermek háta megett sutyiban befalandó :). The Ultimate Cookie Book receptje az eredeti.
Gyereknapi Down-süti
Teljesen átlagos terhességet sikerült lábon kihordanom, azt hiszem, a mélypontot az jelentette, amikor a Windsor-kastély kellős közepén hirtelen iszonyúan rámtört az éhség, és Egyesek nem engedték, hogy titokban bekapjak egy falatot a szendvicsünkből a selyemtapétába fordulva, így aztán ott ültem a St. George's Hall közepén, potyogtak a könnyeim, és egy esetleges válóperen töprengtem :). A projekt végeredménye tekintetében pedig valahogy végig evidensnek tűnt, hogy minden rendben lesz, a gyerek egészségesen fog előbújni; szerencsére így is lett - nem is gondolkodtam el azon, hogy másképp is történhetne. Minden 600-800. terhességnél azonban nem így van - Down-szindrómás baba születik, és nagyon sokukat a kórházban hagyják. Nem sokat tudtam erről a rendellenességről, sem a családban, sem a baráti körben nincs ilyen gyerek vagy felnőtt. Nem tudtam, hogy mennyire jól lehet őket fejleszteni, ha korán segítséget kapnak, milyen helyesek, ügyesek és aranyosak lesznek. Aztán rátaláltam Szirka babára, és végigolvastam az elmúlt három életévének történetét (amit mindenkinek nagyon ajánlok), és azóta is rendszeresen látogatom. Néha bekukkantok Hangáliába is, vagy megnézem, mit ügyködnek az erdőben a Pomogácsok. Jó látni, milyen nagy szeretetben nőnek, olvasni a kisebb-nagyobb küzdelmekkel tarkított hétköznapjaikról. Gyereknapra szeretném egy kis virtuális sütivel megköszönni nekik, hogy bár kívülállóként, de nagyon élvezem a humorukat, az életszemléletüket, és a családjaik szeretetét. Valami kis aranyos, minimuffinos formában elkészíthető sütit akartam csinálni nekik, tudom, hogy például Szirka mindenféle mentes ételt ehet, ezért ez tényleg csak jelzésértékű "ajándék" lehet. Chilii&csoki mákos-csokis sütijét megjelenése óta "hordozom" fejben, úgy döntöttem, ezt adaptálom, mert olyan jelképesnek érzem: egy fekete és egy fehér réteg között ott van a mákos...
A tésztához:
A mákos réteghez:
A csokis mázhoz: A tésztához valókat gyorsan összedolgoztam először morzsás állagúvá, majd tésztává, és ment egy órára a hűtőbe. Nem volt itthon elég darált mák, úgyhogy marcipánnal pótoltam a mennyiség egy részét, amit hozzáreszeltem, eldolgoztam a cukoorral, a tejföllel, a tojásokkal és a citromlével. A két minimuffin tálca minden mélyedését félig megtöltöttem a tésztával, plusz még két nagyobb felfújtformába is jutott. Megböködtem villával és 180 fokra előmelegített sütőbe ment 10 percre, majd ráöntöttem a mákos réteget, és sültek még vagy 30 percig. Amíg hűltek, megcsináltam a mázt: a tejszínbe daraboltam a csokit, összeolvasztottam, a végén beledobtam a vajat, majd egy-egy kiskanálnyit a minimuffinokra csorgattam (lehetett volna csinosabbra is csinálni, de a Kiskorú ezen a ponton már aktívan megpróbált beleszólni az elkészítési folyamatokba :), így aztán túlélő üzemmódba kapcsoltam). Hűtőbe csaptam, amíg a csoki rádermedt, és kész. Virtuálisan a kis DS-manók egészségére!
Az Ínyenc receptje chilii&csokin keresztül jutott el hozzám. És aki szeretne Down-szindrómás gyerekeken segíteni, júniusban még hívhatja az 1788-as számot (a T-Com birodalom vezetékes vagy mobil telefonszámairól), amelyre minden hívás 100 Ft-tal támogatja a Kelet-Magyarországon hiánypótló jelleggel megépülő, a babák életét, későbbi önállóságát, fejlettségét jelentősen segítő korai fejlesztő központot. Vagy élhet a Down Egyesület által ajánlott más segítési lehetőségekkel, amelyek közül nekem a webboltban megvásárolható, Down-szindrómások által készített tárgyak a legszimpatikusabbak - ezek ugyanis munkát adnak nekik, ami ritka kincs. Boldog gyereknapot kívánok Szirkának, Hangának, Adélnak és kis társaiknak!
Sütőtökös csokiskeksz
20 dkg nádcukor A baba-mama klub (ahova összesen vagy kétszer jutottam el) egyetlen igazán pozitív hozadéka számomra stílszerűen a gasztronómiai vonalon jelentkezett, amikor a kanadai csaj sütőtökös csokiskekszet hozott egyik alkalommal. Világéletemben imádtam a sülő sütőtök illatát, és a tetején azt a vékony, megbarnult réteget, de ezen túlmenően egy falatot se belőle :). Vagy tíz éve biztosan nem ettem még ennyit se. Mindenesetre a süti ízlett, a receptet elfelejtettem elkérni, de a Gugli a barátom, úgyhogy kerestem egyet. Ez némileg sütőtökösebb ízűre sikeredett, mint anyukakollegináé, de nagyon bejött, ráadásul elég egyszerű. A sütőtököt megsütöm, a húsát villával összetöröm, és hozzákeverek minden más hozzávalót (tekintélyes mennyiség lesz). Kicsivú tapasztalatai nyomán jelezném, hogy nagyon lágy lesz a tészta, és a keksz is puha, nem ropogós. Sütőpapírral bélelt tepsibe kupacolok evőkanálnyi adagokat tisztes távolságra egymástól (kilapul), és 180 fokos sütőben kb. 12 percig sütöm. És csak sütöm, és csak sütöm, és csak sütöm, irgalmatlan mennyiség lesz, de szépen el is fogy :). A Cooks.com receptje az eredeti.
Francia csokoládétorta
25 dkg étcsoki Egy egyszerű, de izgalmas torta készült a vendégeknek, tömény kalória, tömény élvezet. A csokit, a vajat és a cukrot alacsony láng felett összeolvasztom, ha kissé kihűlt, hozzákeverem a likőrt. A tojásokat alaposan felverem, beleszórom a lisztet, majd hozzáöntöm a kihűlt csokis keveréket. Egy 18 centis kapcsos tortaformát (az eredeti recept szerint 23-ast) kivajazok, az alját kibélelem sütőpapírral, beleöntöm a tésztát, majd kívülről körbebugyolálom alufóliával és tepisbe teszem, amit kb. 2 cm magasan feltöltök vízzel. 190 fokra előmelegített sütőben sült 35 percet, amíg a széle már megszilárdult, de a közepe még lágy volt. Az alufóliából kibontva rácson hagytam kihűlni, állítólag hajlamos berepedni, középen megsüllyedni, de az enyém szép maradt :). Leszedtem a tortaformát (berepedezett-megsüllyedtnél fejre lehet állítani, a sütőpapírt lehúzni róla és akkor az egyenletes alja lehet a teteje), porcukorral mintát hintettem rá. Semmi perc alatt elfogyott :). A Chocolate & Coffe receptje.
Citromos süti chilis csokis szederöntettel
A tésztához:
Az öntethez: Rengeteg gasztroblogot olvasok, felszínesen vagy alaposabban, mikor mire van időm, és a kollégáktól, kollegináktól megmaradnak a fejemben képek, receptek, amiket a "majd én is kipróbálom" skatulyába tuszkolok. Ha erre kellő gyorsasággal időt kerítek, az szerencsés, de van olyan is, amit hosszabb ideig hurcolok magammal, míg valahogy el nem jön az ideje. Kicsi Vú citromos süteményéhez másfél év kellett :), pedig ez egyike volt azon recepteknek, amit névvel, képpel és a recepthez bloggerrel együtt sikerült élesen elraktározni, nem igényelt masszívabb kutatómunkát halvány emlékek alapján. Vendég jött és ígértem neki sütit; olyasmire volt szükségem, ami nem igényel hosszas konyhai tartózkodást. A kommentelők javaslatait fontolóra vettem - hogy esetleg csokidarabokat vagy gyümölcsöt szórnék a tésztába -, de aztán inkább egy saját fejlesztésű öntet mellett tettem le a voksomat.
A sütemény elkészítésben nemigen változtattam, a cukor lett csak nádcukor, amit a tojássárgákkal fehéredésig vertem, majd hozzákevertem minden mást, végül a fehérjékből csipet sóval felvert habot is óvatosan beleforgattam. Kivajazott, kilisztezett húskenyérformába öntöttem, 180 fokos sütőben nálam 25 perc kellett neki. Hagytam kihűlni. Az öntethez a szedret, a cukrot és a vizet összeöntöm, felforralom, addig főzöm, amíg a gyümölcs meg nem puhul, a felét villával szétnyomkodom, majd elzárom a gázt és beletördelem a csokit, addig kavarom, amíg el nem olvad. Úgy finom, hogy a hideg sütire kanalazom a már nem forró, de még meleg, pikáns öntetet. Kicsi Vúnál találtam a könnyű citromos süteményt.
Deák-torta
A tortához:
A bevonathoz: Bár a 46 fagyasztott tojásfehérjével szerintem Ízbolygó toronymagasan vezet a gasztrobloggerek között :), azért egy olyan 12-15 nálam is simán felgyűlik a mélyhűtőben. Amikor Egyesek elkezdenek morogni, hogy ajtónyitásnál gyanús kis csomagok potyognak mindenhonnan az ő fagyija körül, és kezdhetnék már végre valamit ezekkel, akkor lázasan elkezdek tojásfehérje gyilkos recepteket vadászni. Deák nemcsak a haza bölcse volt ezzel a tortával, hanem a mai háziasszonyok megmentője is :) (bár nyilván nem az övé a recept, de csak adta hozzá a nevét :) ), amikor megláttam, hogy kilenc kis csomag is eltűnhet, azonnal lecsaptam rá. Eredetileg kávés-diókrémes torta, amiben az általam talált recept a krémet lekvárral lövi ki, ezzel jelentősen gyorsítva és egyszerűsítve az elkészítés módját. Miután kávét csak én iszok kis családunkban, hajlottam ebbe az irányba, a diót viszont jobbnak láttam visszacsempészni. A puha vajat habosra keverem 10 dkg porcukorral és a vaníliás cukorral, majd mehet mellé a darált mandula, a tej és felváltva a liszt, valamint a másik fél adag cukorral kemény habbá vert tojásfehérje-rengeteg. Kivajazott, 26 centis tortaformába simítom a tésztát, 180 fokra előmelegített sütőben úgy 40 percig hagyom sülni. Kicsit hagyom hűlni, de még melegen félbevágom (kicsivel jobb kézügyességgel akár tényleg a felénél is sikerülhet elvágni a tésztát :) ), majd megkenem a kockástól kapott isteni házi kökénylekvárral (hiányában valami másik savanykást próbálnék ki), és megszórom a dióval, majd lefedem a másik tésztakoronggal. A csokit és a vajat gőz fölött összeolvasztom, a végén belekeverem a tejszínt és a krémmel bevonom a tortát. Tekintélyes adag, mindazonáltal szükség volt némi győzködésre, hogy kollegináknak is tudjak vinni egy-két szelettel :). Gabula-Halmos-Korpádi-Patyi: Nagy süteménykönyv c. opuszból adaptálva.
VKF! XVI. - Piknik a kisszobában
Anyáddal szórakozz, te szemét - morogtam kómásan, amikor hajnali 4-kor arra ébredtem, hogy dörög, villámlik, zuhog az eső, mivel tegnap két órán át előkészültem a mai piknikre. Embernek két hete sulykolom, hogy ez a hétvégi program (muszáj, szívem, gourmandula ezt írta ki :) ), fejben puzzléztam a menüt már napok óta, és persze megvolt a kinézett helyszín is:
1) Málnás limonádé
30 dkg málna A málnát a porcukorra és a citrom levével, héjával összeturmixolom, és hagyom állni egy órát. Öntök rá 1,5 dl forrásban lévő vizet, majd ha kihűlt, éjszakára a hűtőbe teszem. Másnap mehet rá 1,5 liter hideg víz, jól összerázom és leszűröm (a málnamagoktól és a citromhéjtól kell megszabadulni), indulásig (haha...) a hűtőben tartom egy ásványvizes flakonban. Álomszép színű, savanykás-málnás finom ital lesz a végeredmény.
Ennek az ötletét a kedvenc sajtboltunkból csórtam, legutóbbi vásárlásunkkor megakadt a szemem a tapenadés tálkáikon és vettünk is egy dobozkával, ezt próbáltam reprodukálni.
8 dkg fekete olívabogyó A paradicsomot bemetszem, forró vízbe dobom 20 másodpercre, majd elhúzom a héját. Robotgépre bízom a többi hozzávalóval együtt, és készen is van a kence. Tegnap este megcsináltam, mert miért ne, de semmi perc alatt megvan. Nem árt a hűtőben tartani, de nem túl kényes még a sajt miatt sem, elég kemény, bírni fogja a gyűrődést. Kis kerek kekszeket vettem hozzá, ezekre kenegettük. A sajtboltunk ötlete alapján :).
Saláta muszáj, mert finom és egyszerű, gyorsan össze lehet dobni.
2 pirospaprika 1 alma 2 marék rukkola 1 ek. extra szűz olívaolaj 1 ek. citromlé A paprikákat grillen körben megpirítom, majd zacskóba zárom 15 percre, lehúzom a héjukat és csíkokra vágom, összekeverem az olívaolajjal. Mehet hozzá a kukorica, a rukkola és a meghámozott, kockára vágott, citromlével meghintett alma. Összeforgatom és máris útra kész.
1 avokádó Robotgépre bízom az egészet. Hűtőtáskás cucc (lett volna), de nem olyan kényes, mint egy majonézes öntet. Jó sok lesz, a salátához akár fele mennyiség is elég lehet, de finom :), kárba nem fog menni. 4) Csípős csirkével és ementálival töltött minibriósok Valami húsos kellett embernek, ez egyértelmű volt :), ami nem igényel különleges szállítási körülményeket, de adott esetben kihűlve is jól esik még és jól összeillik a salátával.
45 dkg liszt A csirkét apró (centis, félcentis) kockákra vágom és a chiliszósz-mustár-citromlé-olívaolaj keverékébe pácolom éjszakára. A tésztához a lisztet, az élesztőt, a sót elkeverem, majd fokozatosan hozzáadom a 2 tojásból, tojássárgából, tejből, olvasztott vajból és reszelt grana padanóból készített keveréket. Alaposan eldolgozom, ruganyos tésztát kapok, amit kiolajozott tálba teszek és a tetejét is megkenem olajjal. Melegben, frissen 1 órát kéne neki állnia, én betettem éjszakára a hűtőbe. Délelőtt kevés olívaolajon megsütöttem a csirkekockákat. Amíg hűltek, apró kockákra vágtam az ementálit, a tésztát pedig lisztezett deszkán átgyúrtam, négy részre, majd mindegyik részt 12 kisebb részre vágtam. A részekből korongot lapítottam, mindegyikbe tettem egy csirkekockát és két sajtkockát, majd diónyi golyóvá gyúrtam össze. Kivajazott minimuffinsütőbe pakolgattam a golyókat, a jó matekosok a fentiekből már tudják, hogy 48 darab lesz a végeredmény :), tehát két sütési körrel két minimuffinsütőnyi, a tetejüket megkentem a maradék tojás és egy kevés tej keverékével. 200 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt gyönyörűen megsültek. A Parti food and appetizers c. kedvencem egyik receptjét módosítottam.
Na a desszert volt a nagy kihívás. Mostanság olyan szinten zabálom a cseresznyét, hogy a zöldséges bácsi reggelente szinte már zacskóval a kezében vár :), de ez azért túl egyszerű lett volna, meg ott volt tömör piros gyönyörnek a málnás limonádé, nem akartam csak gyümölcsöt. Azon járt a fejem egy hete, miként lehetne a it becsempészni a piknikre sütés nélkül, akár harmincon fokokban is - persze ekkor még nem gondoltam, hogy Thor bekavar a programba :). És kiötlöttem, most pedig bevallom: erre a művemre büszke vagyok (márpedig ez ritka).
4 érett, de viszonylag kemény húsú nektarin A tejszínt, a tejet, a porcukrot és a vaníliakivonatot összekeverem, alacsony lángon forráspontig főzöm, majd leveszem a tűzről. A zselatint hideg vízbe áztatom, ha megpuhult, a még forró tejszínes keverékhez teszem. Hűlés közben is kevergetem, közben a it apró kockákra vágom. Csak akkor teszem bele, ha annyira kihűlt, hogy biztosan nem olvasztja meg. A nektarinokat a héten tökéletesített és alaposan begyakorolt :) felezési technikával kezelésbe veszem: késsel hosszában körbevágom, a két felet óvatosan ellentétes irányba forgatom ide-oda, míg el nem válnak egymástól. A magot késsel körbevágom és ezt is óvatosan forgatom a barackféllel ellentétes irányba. Dinnyevájóval a mélyedésre rásegítek, hogy kb. félcentis gyümölcshús maradjon, majd megtöltöm vízszintig a is-tejszínes keverékkel és mehet a hűtőbe. Legalább 3-4 óra hűtési idő kell neki, én tegnap este elkészítettem, békésen elvolt éjszaka a hűtőben. A zseniálisnak képzelt csomagolástechnika gyakorlati kipróbálása elmaradt, de úgy gondoltam, a feleket szépen fóliával betekerem, majd "összerakom" megint a barackot és alufóliával körbe, plusz hűtőtáska - mindenesetre próbaképp fejreállítottam őket és remekül vizsgáztak :). És még finomak is! Hát ez lett a záróakkordja a kisszobai piknikünknek - meg a mosogatás :).
Tripla, fűszeres csokihab
5 dkg étcsoki pasztilla A pofám leszakad, de csak saját bénázásomnak köszönhető, hogy szépen lekéstem Melange csokis kiírásáról, immár az eredmény is megszületett. Pedig begyűjtöttem szépen a zsákmányt a Keserédesben, beszélgettem Melange anyósával, aki nagyon helyes asszony, bevásároltam a bonbonokból ajándékba, egy másik körben a Zuramat itattam meg ugyanott forrócsokival, satöbbi, satöbbi, majd a saját pakkomat két alkalommal is gondosan otthon (=jó messze) felejtettem. A kipróbálásra kapott epres pasztillák még mindig sok-sok kilométerre várják üzembiztosan bekövetkező végzetüket, addig is egy másik receptet kerítettem sorra társaikhoz. Fakanálkától kaptam még ajándékba a Különleges receptek c. szakácskönyvet, amiből a tripla csokihab tetszett a legjobban első blikkre is, csak ott alkohollal variálnak, én pedig a fűszerekre szavaztam (és kevesebb cukorra). A receptet tekinthetjük akár a következő VKF!-re való bemelegítésnek is :). A tojássárgákat három ek. porcukorral kézi habverővel habosra verem. Csipet sóval másik tálban jöhetnek a fehérjék is, félpályánál hozzákeverek két ek. porcukrot, mehet a hűtőbe. Végül a maradék ek. porcukorral felverem a tejszínt is, ez is a hidegen köt ki. Következik a zsonglőrmutatvány: első körben az étcsokis pasztillákat olvasztom fel gőz felett, párhuzamosan felmelegítem a fél deci vízzel elkevert zselatint. Lekapom a gőzről a csokit, hagyom egy picit hűlni, közben már teszem a tejcsokis tálkát a helyébe. Az olvadt étcsokihoz keverem a pirospaprikát - a csípősségétől függően annyit kell bele tenni, hogy éppen csak egy picit bizseregjen majd az ember nyelve tőle, amolyan chilis csoki effektusként -, a zselatin harmadát, majd a cukros tojássárgája harmadát, a tejszín és végül a tojáshab harmadát. Üvegpoharakba kanalazom, amiket a hűtőbe teszek. A felolvadt tejcsokis pasztillákkal ugyanezt a mókát játszom el, csak gyömbért keverek bele, miközben már a fehércsokisat olvasztom, végül a harmadik réteget is elkészítem az őrölt kardamom hozzákeverésével. Két órát hagyom hűlni. Háromszemélyes, finom fűszeres csokirétegek születnek végeredményként, amik remélem kis kárpótlást jelentenek a megkésett írásért, amiért ezúton is elnézést kérek. A Különleges receptekből módosítva.
Régimódi csokoládétorta
A tortához: 20 dkg liszt 20 dkg porcukor 1,5 kk. szódabikarbóna 4 dkg jó minőségű kakaó (bár a tesztek láttán csak reménykedem, hogy más fajtákat is lehet otthon kapni) 17,5 dkg vaj 2 nagy tojás 2 kk. vaníliakivonat 1,5 dl görög joghurt vagy tejföl
A krémhez: 30 dkg porcukor 7,5 dkg vaj 18 dkg jó minőségű étcsoki (=60-70%-os kakaótartalmú, és itt tényleg nem lehet elspórolni) 1 ek. golden szirup 1,3 dl görög joghurt vagy tejföl 1 kk. vaníliakivonat a tetejére háromféle csokival bevont tésztagolyók, színes cukor, marcipán, bármi Csokitortára érkezett rendelés, rohantam is rögtön a könyvespolchoz Nigella Lawson: Feast c. könyvéért, amelyben külön fejezetet képez a "Csokitorták dicsőségfala", ahol káprázatos és kalóriadús csokiköltemények sorakoznak szépen egymás után. Az Istennőt azért kedvelem nagyon - amellett, ahogy főz -, hogy nem rebegi el sehol pálcikavékony szupermodellként szemlesütve, hogy ő aztán naponta teletömi magát kajával, de mit ad isten, alkatilag nem látszik rajta. Tényleg bármit megeszik, mint azt a könyveiben és tévésorozataiban látni lehet, viszont ez kellemesen gömbölyded idomokat eredményez (a könyv borítóján a bájos edények szerintem hűen tükrözik a formáit), s így nem okoz frusztrációt az olvasóban/tévénézőben. Ki is néztem egy klasszikus tortát tőle, elég egyszerűnek tűnt. Kételyeim akkor támadtak, amikor azt olvastam, hogy végtelenül csokis, de nem gazdag, nehéz édesség lesz a végeredmény - majd szívemhez kaptam a hozzávalóktól. Könnyű - fél kiló porcukorral?!? Még szerencse, hogy nem diétásnak mondja... Összeráncolt homlokkal bár, de belevágtam, mert Nigella még nem hagyott cserben, és reméltem, hogy ezen jó szokásával nem most hagy fel. A tortához valókat robotgéppel rendelkezők pár mozdulattal összedobják, egyéb földi halandók a száraz anyagokat először a puha vajjal, majd az összekevert többi nedves anyaggal eldolgozzák (minden legyen szobahőmérsékletű). Ezután két kivajazott, 20 centis kapcsos tortaforma között arányosan elosztva kellett volna kisütni a tésztát 180 fokra előmelegített sütőben, gyakorlatilag egy kapcsos formám van és az is 23 centis, így két körben, egymás után sütöttem ki. Miután nagyobb volt a forma, jobban szétterült benne a tészta, laposabb lett, emiatt az eredeti 35 perces sütési idő helyett 25 is elég volt neki. A sütőből való kivétel után 10 percet még a formában pihent, majd utána szabadítottam ki és tettem rácsra kihűlni. A második kör sütése közben elkészült a krém is. A vajat és a csokit víz fölött összeolvasztottam, hozzákevertem a szirupot, a joghurtot és a vaníliakivonatot. A porcukrot át kell szitálni, ez azért fontos, hogy ne maradjon benne csomó, szép legyen a krém. A porcukrot és a krémet csak akkor kevertem össze, amikor már összeállítottam a tortát. Bevallom, először megpróbáltam csak 20 dekányi cukrot beletenni, de a magas kakaótartalmú csoki miatt be kellett ismernem, hogy tényleg mind a 30 deka szükséges hozzá. A tálcát, amire a torta került, négy sütőpapírcsíkkal szegélyeztem, hogy a krém ne kenje majd össze, és ráhelyeztem az egyik tortalapot. A krém harmadával megkentem, rákerült a másik lap is és a maradék krémmel körben és felül alaposan bevontam (megfelelő spatula hiányában simán késsel, emiatt jó rusztikus lett). A tortát megszórtam háromféle csokival bevont tésztagolyócskákkal, de lehet színes cukrot, csokiforgácsot, marcipánt vagy bármi más díszítőelemet rátenni. Opcionálisan maradhat "pucér" is. Amikor megdermedt a krém, a papírcsíkokat óvatosan kihúztam alóla. Tálaltam, férfi célszemélyről lévén szó, nem vártam feleslegesen arra, hogy magától minősítse, inkább rákérdeztem. És meglepetés: az első jelző, ami elhangzott, a "könnyű" volt (követte a "finom" is), állítólag kinézetre valami súlyosabb, gyomorterhelőbb élményt várt. Az Istennő marad Istennő. Nigella Lawson: Feast c. könyvéből jött a csokihenger.
New York-i tojáskrém
4 ek. csokiszirup 1 dl tej 1,5 dl szóda (hiányában szénsavas ásványvíz) kakaó Az elnevezés megtévesztő, mert nem krém, hanem ital, és még csak véletlenül sincs benne tojás, számos elképzelés van arra, miért ez lett a neve (pl. az "echt" - igazi, eredeti - német/héber szót torzították "egg"-re). Legalább a New York stimmel, az ital Brooklynból származik, állítólagos első készítője egy Louis Auster névre hallgató cukorkabolt tulajdonos. A pohár aljába kanalazom a csokiszirupot, ráöntöm a hideg tejet, végül óvatosan felöntöm a szódával/ásványvízzel. A tetejére kakaóport lehet szitálni és ha kicsit várunk, a buborékok helyesen felpúposítják a kakaóréteggel borított sima felszínt. A három réteget össze kell keverni és már készen is van. Egy személyes adag. The Complete Guide to Traditional Jewis Cooking, valamint a wikipedia segített.
Suematra titkos Sacher-tortája
A tortához: 15 dkg étcsoki 12,5 dkg vaj 12,5 dkg porcukor 5 tojás 1 kk. vaníliakivonat 1 kk. szódabikarbóna vagy sütőpor 5 dkg keményítő 5 dkg liszt 5 dkg darált mandula csipet só
A bevonathoz: 20 dkg sárgabarack lekvár 2 ek. víz 20 dkg étcsoki 1 ek. vaj A szülői házban szerintem még elfekvőben megvan valahol egy könyv a Sacher-tortáról, már nem emlékszem, miként került a birtokomba vagy kitől, de a történet tizenéves szemmel is lenyűgöző volt. Úgyhogy amikor isolde mintegy fél évvel ezelőtt elhintette, hogy hozzájutott suematra titkos Sacher-torta receptjéhez, azonnal lecsaptam rá, pláne, hogy "nagyon, nagyon jó" minősítést kapott :). Nem feltételeztem, hogy a Coca-Cola összetételéhez hasonlóan hét lakat alatt őrzött eredetire tette volna rá a kezét a kedves sztárbloggerina :), de ettől még nagyon izgalmasan hangzott az egész: ha suematra meg titok bonyolítja tovább a híres bécsi édesség amúgy is kalandos történetét, azt nekem ki kell próbálnom :). Most vettem elő a receptet, mert hétvégére tortát ígértem a Zuramnak. Előzetesen lecsekkoltam, hogy kitagadja-e a família suematrát, ha közzéteszem a receptúrát, illetve suematra agyonveri-e isoldét, amiért átpasszolta a top secret elkészítési módot :), de aztán kiderült, hogy egyik sem, nem lesz Celebrity Deathmatch :), vagy családi excommunicatio :), a titok publikálható és a recept eredetileg egy Dr. Oetker szakácskönyvből van. Egyébként nem az eredeti Sacher-tortát próbálja reprodukálni, hanem a Demel-félét; a kettő közötti különbség annyi, hogy az eredetiben a baracklekvár réteg a torta félbevágott két lapja között van, míg az utóbbiban közvetlenül a fedő csokiréteg alatt. Akár így, akár úgy csináljuk, a végeredmény isteni. A 15 deka csokit és a vajat víz felett összeolvasztottam. A mandulát, a keményítőt, a lisztet és a szódabikarbónát összekevertem. A tojássárgákat alaposan eldolgoztam a porcukorral, valamint a vaníliakivonattal, a megolvadt és kissé kihűlt csokikrémet kevertem hozzá először, majd a száraz hozzávalókat és a csipet sóval habbá vert tojásfehérjéket felváltva. A masszát 24 centis, kivajazott, kilisztezett kapcsos tortaformába öntöttem és 180 fokra előmelegített sütőben 45 percig sütöttem, majd még 15 percig hagytam állni a lekapcsolt sütőben.
Ezután a baracklekvárt - amelyből elvileg nem darabos kellene, gyakorlatilag négy tonna, kábé tizenötféle lekvár van éppen itthon, elsődlegesen anyám áldozatos keze munkájának hála, na pont nem darabos baracklekvár nincs köztük; vállvonás, továbblépés - a vízzel elkeverve felforrósítom, és folyamatosan addig kenegetem vele a torta tetejét és oldalát, amíg magába nem szívja az egészet. A rostok kicsit nehezítik ezt a munkát, de a nagyobb fennakadt darabokat leszedem, a többivel többé-kevésbé megbirkózik a süti.
Ha szépen rádermedt, akkor már nem marad más hátra, mint két pofára felfalni az egészet, osztrákék tejszínhabot nyomnak mellé. Hálás köszönet és kézcsók a sztriptíztáncosnő kollegináknak úgy a közvetítésért, mint a receptért. Gasztrobloggerék háza táján egy "konkurens" receptet találtam sebtiben: kicsi Vú Sacher-tortája itt található. Suematra most már nem annyira titkos :), Dr. Oetker eredetű receptje, isolde közvetítésével.
|