15 dkg áfonya

2 ek. porcukor

1 ek. víz

1 ek. Cassis de Dijon (elhagyható vagy más gyümölcslikőrrel helyettesíthető)

2 nagy szelet toastkenyér

Ha valami gyorsra vágyom, gyakran Nigel Slater azon könyveit veszem elő, amelyek 30 percen belül elkészíthető recepteket vagy még inkább csak ötleteket kínálnak a dolgozó népnek. Külön áldásnak tartom a villámdesszerteket tartalmazó Real Fast Puddings című művét, amely négy évszak gyümölcsei szerint bontva rendezi el a félórás finomságokat, ezek alkotják minden édesség alapját, hiszen nyilvánvalóan ennyi idő alatt nem lehet többemeletes csokitortákat alkotni. Ahogy írja, a könyvnek nincs más célja, mint hogy megmutassa, milyen csodálatos módokon lehet befejezni egy étkezést, méghozzá rövid előkészítési idővel. A gyorsaság nem megy a minőség rovására, nem hagy teret instant poroknak, előre elkészített krémeknek, megmarad a frissen összedobott desszerteknél. Hármat variáltam át némileg a nyári szekcióból, hogy még egy kicsit élvezzük augusztus utolsó napjaiban ezeket a gyümölcsöket.

Puding alatt nem a mi megszokott főzött krémünket értem, hanem az angolok nagy kedvencét, amelynek fő alkotórészei a kenyér és a gyümölcsök. Tisztességesen legalább fél napot kell állnia, valami súllyal lenyomatva, hogy a gyümölcslevek puhára áztassák a kenyeret, de nyilván ebben a formában nem szerepelne a könyvben, úgyhogy Nigel gyorsít a folyamaton. Az áfonyát, a porcukrot, a vizet és a Cassis de Dijont egy kis lábasba teszem és közepes lángon úgy öt percig főzöm, amíg a gyümölcsök puha pépessé szét nem esnek. A kenyérszeletek beléből kivágok egy-egy akkora kört, amely majd lefedi a kis formáimat, a maradék kenyérbéllel kibélelem a két kis forma alját, majd rákanalazom a gyümölcspép nagyrészét, úgy, hogy lehetőleg a levéből és ne annyira a gyümölcsökből négy evőkanálnyi megmaradjon. A pépes rétegre helyezem a kenyérköröket és elosztom rajtuk a megmaradt levet. Alaposan megnyomkodom egy kanál hátuljával, hogy jól átitatódjon a kenyér, és hagyom állni 15 percet. A formákból kell tálalni, elbír egy kis natúr joghurtot, édesebb szájúaknál egy kis tejszínhabot. Kétszemélyes adag.

Nigel Slater: Real Fast Puddings

Eredetileg a Borsán.

12 Ikea kosárka

3 púpozott ek. mascaspone

3 ek. tejszín

3 ek. créme de cassis

12 makadámia dió

csokireszelék

Igen, igen, a kosárkák az én muffinjaim :), de a kedves olvasókat megnyugtatom, hogy ez volt egy időre az utolsó adag. Mostanság mindenféle történések voltak esténként, nincs normális sütésre vagy főzésre időm, úgyhogy kosárkákba menekülök :). A mascarponét simára keverem a tejszínnel és a créme de cassissal, megtöltöm velük a kosárkákat, beléjük nyomok egy-egy szem makadámia diót és megszórom őket csokireszelékkel. Sokat segített volna az összhatásban, ha vietnámi magárus barátom elárulja, hogy az ő makadámia diói suttyomban sózottak, és erre nem akkor jövök rá, amikor a tejszínes krémmel befalom őket :). Egy személyes adag, gyorsan kell enni, mert ezek hamar eláztatják a kosárkákat.

1 dl frissen facsart mandarinlé

1 ek. citromlé

2 ek. rum

3 ek. créme de cassis

1 jégkocka

Fentieket jól összekeverjük, a mandarinlét érdemes a nagyobb típusúból facsarni és nem kis mini darabokkal tökölni. Egy személyes adag.

The bartender's guide-ból módosítottam.

In English 

2 ek. Créme de Cassis de Dijon (feketeribizli likőr)

1 dl száraz v. félszáraz fehér pezsgő

Nincs is annál szebb, mikor az Európai Bíróság egyik leghíresebb ügye elevenedik meg az ember poharában :). A likőrt szépen felöntjük a pezsgővel, majd elnyalogatjuk, közben szépeket gondolunk az áruk szabad mozgásáról :). A sima Kir ugyanez, pezsgő helyett fehérborral. Egy személyes adag.

The Bartender's Guide.