A gombóchoz:
50 dkg túró
4 dkg vaj
3 tojás
2 ek. nádcukor
12 dkg darált háztartási keksz
2 csipet só

A morzsához:
5 dkg vaj
10 dkg zsemlemorzsa

Az öntethez:
1 barack
1 ek. eper-málna szörp
1 ek. cukor
1 kk. citromlé
1 dl víz

Miután gondosan elzarándokoltam a lengyel boltba, ahol nem volt túró szállítás utáni napon (grrr), majd átvándoroltam a szlovákba, ahol szerencsére leltem, egyértelmű volt, hogy laza kis túrógombóc ebéd következik. A további bevásárlásnál persze csak egy dolgot felejtettem el: darát venni (mert a múltkori darafelfújtas kezdet után egy császármorzsával eltakarítottam a meglévő készleteket). Győzött a lustaság: akkor daramentes receptet kell keresni :). S lőn, ráleltem Mammáéra, ami egy-két apróságtól eltekintve szimpatikusnak tűnt. Az egy-két apróság:

1) Kétszersüüült? Egy darab sincs itthon. Kenyérrel szórakozzak? Mint már említettem, lusta vagyok :). Úgyhogy bevágtam 12 dkg háztartási kekszet a darálóba, "jó lesz az" felkiáltással.

2) Mandula a morzsába? Szemernyi se. "Jó lesz az anélkül is."

3) Mák? Csak darálatlan. Mákdaráló nyista. Szerintem mákmentes lesz az öntet :).

4) 3 dl tejföl? Kettőt hoztam a Zuramnak, mert ő azzal eszi a túrógombócot, teljességgel kizárt, hogy hozzányúlhatok :).

5) Szilva? Nyilván kilószám áll - másnál. Három barack, két alma, némi banán a készlet.

6) Vörösbor? Most bontsak fel egy üveggel a túrógombóchoz?

7) Szegfűszeg? Á, hol van még a téli forraltborozás ideje? :)

Hát kábé így kezdődött - meglehet, célszerűbb lett volna visszamenni a boltba daráért :). De aztán mozgósítottam lecsupaszított konyhámat, és ami végül sikerült, az finom lett.

Először célszerű az öntetet megcsinálni, mert úgy kellemes, ha az hideg, míg a gombóc meleg. A barackot úgy fél percre leforráztam, a héját lehúztam, a húsát felkockáztam. Hozzáöntöttem a szörpöt (hogy legyen egy kicsit élénkebb színe) és minden mást, majd felforraltam, puhára főztem, villával szétnyomkodtam, mert rusztikusan jobb (és mert nem akartam elővenni a botmixert :) ) és hagytam kicsit besűrűsödni.

A gombóchoz valókat - a tojások fehérjét és a sót kivéve - összedolgoztam villával, a fehérjéket a sóval keményre vertem, és hozzákevertem a túrós masszához. Megcsináltam a morzsát: a vajon megpirítottam a zsemlemorzsát. Lobogó sós vízben kifőztem a vizes kézzel formált kicsi gombócokat (tényleg ne legyenek túl nagyok), és a morzsában meghempergettem. Négyszemélyes adag.

Mamma lustasággal módosított receptje alapján :) 

A tésztához:
2 tojás
8 dkg vaj
8 dkg nádcukor
15 dkg liszt
fél csomag sütőpor
6 ek. tej

A túrós réteghez:
50 dkg túró
2 dl natúrjoghurt
1 csomag vaníliáscukor
10 dkg porcukor
1 citrom leve és reszelt héja
10 g zselatinpor

A tetejére:
1 alma
1 nagy üveg őszibarack befőtt
2 dl almalé
1 csomag tortazselépor

A tésztához a tojásokat a cukorral habosra keverem, majd minden más hozzávalót hozzáadom. Kivajazott, kilisztezett, 26 cm átmérőjű kapcsos tortaformába öntöm, és 180 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt készre sütöm, majd kihűtöm. A túrót áttöröm szitán, mehet hozzá a joghurt, a cukor, a citromlé és -héj, valamint a kevés langyos vízben feloldott zselatinpor.  A túrókrémet egyenletesen elkenem a tésztaalapra. Kirakom a lecsepegtetett barack-kockákkal és a cikkelyekre vágott almával, majd a 2 dl almalevet és 1 dl felfogott befőttlevet összeöntöm, beleszórom a tortazseléport, felmelegítem, majd ha lehűlt, a torta tetejére kanalazom. Kellemes klasszikus.

A Nagy Süteményeskönyv receptje volt az alap.