A fasírthoz:
50 dkg darált marhahús
fél doboz konzerv kukorica
1 nagy lilahagyma
1 tojás
3 ek. zsemlemorzsa
só
bors
a sütéshez kevés olaj

A csípős paradicsomszószhoz:
40 dkg hámozott, konzerv paradicsom
fél sárga paprika
1 chili
1 ek. Worcestershire-szósz
1 ek. citromlé
kevés fahéj
kevés őrölt római kömény
só
bors

minipiták

A Zuram gyakran mellém ül, amikor késő este a Masterchefet nézem hétköznapokon. Elbambulja a kajákat, időnként sóhajtozik ("milyen régen ettünk nyársas húst"), amitől a falra mászom :), és néha annyira beakad neki egy-egy kép - bár arra nem figyel, hogy pontosan milyen ételről is van szó :) -, hogy kéri, csináljak valami olyat. Nem érdekes, mi van benne, csak úgy nézzen ki :)). Legutóbb egy indiai kislány húspogácsái tetszettek meg neki, de miután a selejtezők receptjeit nem rakják fel a BBC oldalára, így a saját megoldás maradt. Indiaira most nem vágytam - ez nyilván a marhahúsból ki is derült :) -, de valami egyszerű fűszeresre azért igen.

A fasírthoz a hagymát apróra vágom, a többi hozzávalóval együtt alaposan összegyúrom. Elkészítem a szószt: a paradicsomot a belekockázott paprikával felteszem főni. A chiliből a magokat kikapargatom, apróra vágom, hozzáadom a szószhoz a fűszerekkel, citromlével, Worcestershire-szósszal együtt, és úgy húsz perc múlva elkészül. A fasírtokat egy kevés olajon barnára sütöm, szószt kanalazok mellé és minipitát melegítek. Úgy nézett ki; kaptam vállveregetést és dicséretet is :).

A húshoz: 
60 dkg bárányhús
3 nagy gerezd fokhagyma
1 kk. szárított zsálya
1 kk. Worcestershire szósz
4 ek. extra szűz olívaolaj
bors

A parmezánfelfújthoz:
2 tojás
1 ek. liszt
8 dkg reszelt parmezán
3 dkg vaj
2 ek. tejszín
1 dl tej
szerecsendió

A paradicsomhoz: 
8 szem közepes paradicsom száron
2 ek. extra szűz olívaolaj
bors

Tanulmányaim közül az egyik legmaradandóbb élményt a jelnyelv jelentette. Hihetetlen sok mindent megtanultam, amiért hálás vagyok. Az első órán a tanárunk leszögezte: a siketség nem betegség, hanem állapot. És ez egy nagyon fontos különbségtétel, még ha a mindennapokba nem is egyszerű átültetni, hogy az ember ne legyen túl segítőkész, túl tapintatos, ne artikulálja túl a szavakat és ne legyen túl lassú, meg egyáltalán a viselkedésében se legyen feszélyezett, csak azért, mert nem tudja, mi a jó megoldás egy-egy helyzetben. Sok segítséget kaptunk tőle, például elmondta, hogy ha az órán nem felénk fordul és kérdésünk lenne, ne csápoljunk eszeveszetten a levegőben, mert attól mindkét fél hülyén érzi magát (ráadásul ettől továbbra sem fog felénk fordulni, ha nem kapja el a mozgást a szeme sarkából), hanem doboljunk a földön a lábunkkal, mert megérzi a rezgéseket. A siketek és a hallók világa közötti kommunikációs különbségre is nagyon plasztikusan rávilágított; megkért minket, hogy próbáljuk meg saját kútfőből eljelelni a pezsgőt. Volt mindenféle béna kísérlet, ujjpattintás és társai, mire mosolyogva megrázta a fejét és azt mondta: az alapvető megközelítésben van a hiba. Mi a pukkanást próbáltuk valahogy eljelelni, mint a pezsgő jellemzőjét - amit ők nyilvánvalóan nem hallanak. Nekik a pezsgőt az jelzi, ahogy a dugó elszáll a palackból. Nem egyszerű ám egy jelentősen a hallásra épült napi kommunikációból átváltani egy vizuális alapú kommunikációra, ahol tényleg folyamatosan képekben kell gondolkodni. A jelelésnél pedig ráadásul a közlés 40-60%-a is elveszhet, nem könnyű jól csinálni. Régebben figyeltem a parlamenti jeltolmácsokat a képernyő sarkában, hogy mennyire más-más stílusban jelelnek (mert persze a jelnyelvben is vannak regionális kifejezések, valamint a magyar és a nemzetközi jelnyelv sem azonos), és egyébként kutya kemény dolguk van, borzasztó lehet azokat a szövegeket, a túlcifrázott, nyakatekert körmondatokat fordítani. És végül még egy gondolat: a jelnyelv nagyon szép, pont a vizualitása miatt, ahogy megfogják a dolgok lényegét, olyan finomságokat hordoz, amelyek mély nyomot hagynak az emberben - például a kisgyerek jele a fejsimogatás mímelése alacsony magasságban. (Ha valakit esetleg érdekel a dolog, a SINOSZ rendszeresen szervez jelnyelvi tanfolyamokat.)

Lealina nem siket, hanem hallássérült. Nem jelel, nem olvas szájról, hanem hallókészüléket használ és "rendesen" beszél. Amikor rátaláltam a blogjára, együltő helyemben végigolvastam (nem hosszú, ajánlom ezt mindenkinek). Teljes őszinteséggel leírja, hogy miként éli meg a nagyothallását, mit jelent ez a mindennapokban, mik okoznak neki problémát, hogy járta ki az iskoláit, hogyan dolgozik, milyen túlélőkészletet épített ki különböző helyzetekre, és anyukája is beszámol arról, ők miként vették észre a károsodást. Nagyon megkapó dolog valakinek az életébe így belelátni, aki ezt fontosnak tartja megosztani másokkal, hogy egyrészt a hallókat segítse a hallássérültek megértésében, másrészt a hallássérülteknek is támaszt, megerősítést, biztatást, tanácsot nyújtson. Nekem fontossá vált ez a blog, egyrészt sok emléket visszahozott a korábbi tanulmányokból, másrészt jó volt olvasni, hogy ennek a lánynak minden nehézség ellenére ilyen szép az élete. Szerettem volna viszonozni a kapott ajándékot - mert ez az volt, még ha nem is személy szerint nekem szóló -, úgyhogy úgy gondoltam, főzök valamit, amit Lealinának főznék, ha ismerném személyesen is :). Ha vegetáriánus, akkor csúnyán bebuktam :), de azt tudom, hogy a sajtot szereti, úgyhogy remélem legalább ez a része bejön :).

A négy szeletbe vágott bárányt az olaj, áttört fokhagyma, zsálya, bors, Worcestershire szósz (köszi, Lealina :) ) keverékébe forgatom és éjszakára a hűtőbe teszem. 180 fokra előmelegített sütőbe teszem a borsozott, olajjal megpöttyözött paradicsomokat, száron hagyva őket. 20 perccel később nekilátok a felfújtnak: a vajat alacsony lángon felolvasztom, hozzászórom a lisztet. 2-3 perc múlva fokozatosan elkezdem felönteni a tejjel, szerecsendióval ízesítem és felforrás után alacsony lángon úgy 10 percig főzöm állandó kavarás mellett. A tűzről levéve belekeverem a reszelt parmezánt, a tojássárgákat és a tejszínt. A fehérjéket csipet sóval kemény habbá verem, majd szintén a parmezános masszához forgatom. Két kivajazott, úgy 3-4 decis formába öntöm a masszát (nem lesz tele) és beteszem őket a paradicsom mellé 15-20 percre, amíg meg nem kel és aranybarna nem lesz a teteje. A bárányokat pedig grillserpenyőben mindkét oldalukon pirosra sütöm. Kétszemélyes adag.

Lealinának ajálom, kívánva neki és minden kedves olvasómnak nagyon boldog karácsonyt, jó pihenést és enyhe lefolyású bejglimérgezést az ünnepek alatt :).

A parmezánfelfújthoz a receptet a Konyhamestertől akasztottam.

2x17 dkg cápaharcsa filé
3 dkg vaj
1 kk. Worcestershire szósz
1 kk. őrölt szecsuáni bors
2 nagy fej vöröshagyma
só
ecet
olaj
főtt rizs

A hagymát karikákra vágom és besózom, ideális esetben egy pár órát hagyom állni. Kinyomkodom és egy kis ecettel meghintem. A vajat megolvasztom és elkeverem a Worcestershire-szósszal és a szecsuáni borssal, s a halszeletek mindkét oldalát megkenem vele. Vékonyan kiolajozott, felforrósított grillserpenyőben oldalanként olyan 3-4 perc alatt kisütöm őket. Kétszemélyes adag.

A Catfish Recipes oldalról.

20 dkg csirkeszív

1 nagy vöröshagyma

2 ek. olívaolaj

1 ek. Tabasco szósz

1 ek. Worcestershire szósz

2 ek. fehérbor

só

bors

2 tortilla

1 nagy paradicsom

saláta

Szív, máj, zúza, vér - a gyengéim :). A családi ebédeknél extra adagokat szoktam ezekből kihalászni, bármilyen formában kerülnek az asztalra. Borzadó férj mellett felcsillanó szemmel fedeztem fel ma egy csinos adag csirkeszívet az újonnan felderített boltban, nem volt kérdés, hogy jön velünk haza. Az olajat felhevítem, megfuttatom rajta a hagymát, majd hozzáadom a szíveket. Ha szépen megbarnultak minden oldalon, sózom, borsozom őket, majd rájuk öntöm a szószokat és a fehérbort, úgy 7-8 perc alatt kész is lesz az egész. A tortillát megmelegítem a mikróban, majd salátát pakolok rá, pár karika paradicsomot és rápúpozom a szíveket. Két személyes kannibál adag :), csak nekem.

A húshoz: 

45 dkg sertéslapocka (két nagy szelet)

1 ek. Worcestershire-szósz

só

bors

olaj

30 dkg paradicsom

50 dkg apróbb szemű krumpli

Emberem húsra vágyott, megígértem neki, hogy nagyjából megpróbálom reprodukálni a John Bullban evett kajáját (mondjuk nem hátszínből :) ). A krumplit megmosom, héjastul, egészben olajozott tepsibe teszem, egy félóra múlva mellépakolom a félbevágott paradicsomokat, vágott felükkel felfelé, amelyeket megsóztam és borsoztam, még negyedórát, húsz percet kapnak együtt. A hússzeleteket megkenem a Worcestershire-szósszal, sózom, borsozom mindkét felüket és olajban pirosra sütöm. Egyszerű, férfias :) és laktató. Elvileg két személyes adag, gyakorlatilag döbbenten néztem, ahogy Egyesek az egészet befalták :).

A John Bull Pub étlapjáról vettem az ötletet.

A halhoz: 

18 dkg vágócsík vagy más fehér húsú hal

1 ek. olívaolaj

1 ek. citromlé

1 ek. szárított zsálya

3 ek. fehérbor

só

A körtéhez:

2 körte

3 ek. vaj

1 csapott ek. őrölt szerecsendió

A roquefortos öntethez:

2 dkg roquefort

4 ek. natúrjoghurt

1 ek. majonéz

1 kk. Worcestershire szósz

1 kk. cukor

bors

Halra jelentkezett társadalmi igény, hát mentem nézni. Nini, de fura nevűt találtam, tengerfarkas szó szerinti fordításban, jól néz ki, hazaviszem, úgyis a Zuram bőrére kísérletezek :). Itthon kiszótáraztam, hogy mi is ez a vadállat, aszondja: vágócsík. De hülye név (a tengerfarkas mennyivel impozánsabb, nemde? :) ), és ráadásul valami kisharangot meg is csengetett az agyam nagyon hátsó raktárában, úgyhogy elővettem Google barátomat. És az eredmények láttán már nagyon röhögtem, beugrott rögtön a SZTAKI szótárnál Balázs küzdelme a halnév székely változatával :), amely azóta szépen elhíresült :). Túlzottan vizuális típusú olvasóim kedvéért maradjunk a vágócsík elnevezésnél :))), bár a másik név begépelésével valószínűleg jelentős látogatottság növelést lehetne elérni, mondjuk nem annyira a főzni vágyók körében :). A celebriti állatot evőkanálnyi olívaolajjal kikent alufóliadarabra helyezem, meghintem a citromlével, ráöntöm a bort, picit sózom és szárított zsályával megszórom, majd rázárom a fóliát. A körtét felaprítom, szintén fóliára teszem, a vajat megolvasztom, majd elkeverem benne a szerecsendiót és a körtére öntöm, fólia rázár. 180 fokra előmelegített sütőbe mehet mindkettő 20 percre. Közben az öntethez valókat szépen elkeverem. Egy személyes adag.

In English 

1,5 dl paradicsomlé

7 cl vodka (asszem ennyi lehetett, meglódult a kezem :) )

1 ek. Worcestershire-szósz

1 ek. citromlé

1 kk. Tabasco-szósz

csipet só

bors

Fentieket pitty-putty összekeverjük és sitty-sutty lehúzzuk :). Egyszemélyes Vérmari ((c) Fable) :).

8 szelet sertéshús

só

bors

olaj a sütéshez

A fűszervajhoz:

5 dkg lágy kéksajt

5 dkg vaj

1 kicsi fej vöröshagyma

A salátához:

8 dkg salátakeverék

3 kis körte

5 dkg fenyőmag

A salátaöntethez:

1 ek. magos mustár

3 ek. olívaolaj

1 ek. balzsamecet

1 ek. barnacukor

1 tk. Worcestershire-szósz

A salátaöntethez valókat összerázom. A fenyőmagokat száraz serpenyőben megpirítom. A kéksajtot és a puha vajat elkeverem, hozzáadom a nagyon finomra vágott hagymát és mehet a hűtőbe. A húsokat kiklopfolom, sózom, borsozom mindkét oldalukat és oldalanként 5-6 perc alatt kisütöm őket. A második oldal sülése közben összeállítom a salátát: a salátakeverékhez adom a megpucolt, felszeletelt körtét és a fenyőmagokat. Tálalásnál villámkéz: a húsokra fűszervajat kanalazni, mellé a saláta plusz az öntet. Négy személyes adag.

The Australian Women's Weekly - Best Food Mains.

10 dkg ribizli 

1,4 kg sertéshús felgöngyölve, kötözve (szerintem csont nélküli karaj lehetett, de így vettem a hentesnél és csak azt írták ki rá: rolád :) )

1 ek. olaj

A páchoz:

12 dkg finomítatlan nádcukor

3 ek. ketchup

3 ek. rum

3 ek. szójaszósz

3 ek. Worcestershire-szósz

bors

A krumplihoz:

1 kg krumpli

4 ek. olaj

1 ek. friss kakukkfű

bors

só

Egy kiló hús nálam az a lélektani határ, ahol először Váncsához nyúlok :) - eddig még nem bántam meg. A páchoz valókat összekeverem, a húst zacskóba teszem, bele a pác és így a hűtőbe teszem pár órára, időnként megforgatom, masszírozgatom a malackába. Duplán hajtott alufóliát kiolajozok, mehet rá a rolád és a szósz nagyrésze, szépen becsomagolom és 1 óra 20 percre mehet a 200 fokra előmelegített sütőbe. A krumplit nyolcadokra vágom, hideg vízbe teszem, 12 percig főzöm, vizet leöntöm róla, megszárogatom a krumplonyákat. Tepsibe öntöm az olajat és a kakukkfüvet, a krumplik mehetnek bele, jól összerázogatom, sózom, borsozom. Úgy teszem a hús mellé a sütőbe, hogy 30 percet süljön és együtt legyenek kész. A húst kibontom a fóliából, hagyom 5 percet állni, mielőtt felszeletelem. Pici ribizli a savanyúság mellette. Négy személyes adag.

A húshoz Váncsa a forrás, a krumplihoz a Parti food and apperizers receptjét variáltam meg.

A húshoz: 

4 csirkemell

12 szelet szalonna

12 ágacska kakukkfű

bors

A krumplihoz:

50 dkg krumpli

1 dkg szezámmag

3 nagyobb szelet gouda sajt

só

2 ek olaj

A salátához:

10 dkg koktélparadicsom

1 közepes fej lilahagyma

1 ek. balzsamecet

2 ek. olívaolaj

1 tk. Worcestershire-szósz

A krumplikat 10 percre langyos vízbe áztatom. A sütőt 200 fokra előmelegítem. Kiolajozok egy sütőlapot, a krumplikat megszárogatom, félbevágom, megsózom őket és vágott felükkel lefelé a lapra teszem. 20 percet sülnek, közben előkészítem a csirkéket. A csirkemellek szívrészét leválasztom és nekiállok a csomagoknak. A nagy mellrészekhez hozzáfogok nagyobb kakukkfű ágat, megborsozom őket és két szelet szalonnával körbetekerem. A kis szívrészekkel ugyanez, csak egy szelet szalonna jut rájuk. A 20 perc letelte után mehetnek a krumplik mellé, amelyeket megfordítok, megszórok szezámmaggal és a szelet sajtokat széttépkedve rájuk teszem. Még úgy 15 perc kell nekik, ezalatt a krumpli is jó lesz és a csirek is. A paradicsomokat négybe vágom, a hagymát cikkelyekre, az ecettel, olajjal, szósszal jól összeforgatom, hagyom állni vagy negyedórát. Két személyes adag.

A krumplit a legfrissebb Nők Lapjában olvastam, ha minden igaz.

7 szelet (kb. 1 kiló) csontos sertéskaraj

mirelit hasábkrumpli

sok olaj a sütéshez

A páchoz:

1 dl olívaolaj

1 ek. Worcestershire szósz

1 kk. balzsamecet

1 ek. szárított chili

2 nagyobb gerezd fokhagyma

Eljött Mr. Hústkrumplival napja :). Tisztázandó: ebben az esetben "hús" alatt szigorúan nem "szószos husit" értünk (ez most éppen tiltólistán is van :) ), hanem "szelet husit" :). A páchoz valókat összekeverem (chilit elmorzsolva, fokhagymákat zúzva) és az óvatosan kiklopfolt hússzeletekbe masszírozom. Hűtőben úgy 6 órát pácolódott a cucc, volt most rá idő, de feltételezem, hogy minimálisan egy órával is beérik. Aztán következett az Úsztassuk Olajban a Konyhát hadművelet :), párhuzamosan sütöttem két serpenyőben a krumplit és a húsokat. Utóbbiaknak egy fordítással annyi kell, hogy egyik oldal is aranybarna legyen, majd a másik is. Jó étvágyú férfiembernek kell két vagy három szelet, asszonyállatok :)) beérik eggyel is.

6 szelet toastkenyér

10 dkg vaj

2 ek. majonéz

1 kk. mustár

3-4 csepp Worcestershire szósz

negyed kígyóuborka

2 nagy szelet prágai sonka

9 dkg lágy kecskesajt

3 dkg reszelt sajt

bors

kakukkfű

Még mindig a rusztikus fehérkenyér fogy, főleg távollétemben :), s továbbra is jelentős tétel toastkenyérrel rendelkezünk. Ebből hat szeletnek levagdosom a héját, lehetőleg nagyjából azonos formára. A vajat hagyom szobahőmérsékletűre melegedni (elég könnyen megy a harmincon fokokban), elkeverem a majonézzel, a mustárral és a Worcestershire szósszal. Kicsivel kevesebb, mint a felét átkanalazom egy másik tálkába. Az uborkát apró kockákra vagdosom és egy tisztesebb mennyiségű kakukkfűvel együtt a kisebb mennyiséghez keverem. A sonkát is kicsi csíkokra vágom, borssal megy a nagyobb adaghoz. A kenyereket egy (a leendő legfelső) kivételével felváltva megkenem a sonkás és az uborkás keverékkel (három réteg sonkás lesz és kettő ubis), és egymásra helyezem, kicsit összenyomom. A kecskesajttal bevonom a "torony" tetejét és az oldalait, végül megszórom reszelt sajttal. A hűtőben kell neki legalább pár óra. Friss paradicsommal jó, egy személyes adag. Ronda, de finom :).

Egy már megszűnt weboldalról, a princza.com-ról halásztam az ötletet.

45 dkg csirkemell

3 tojás

8 dkg vegyes saláta

2+1 ek. olívaolaj

1 ek. citromlé

1 ek. Worcestershire szósz

két marék kruton

parmezánforgácsok

só

bors

A saláta pont megfelelő méretekre tépkedve leledzik a csomagban (elvileg római salátával kéne, gyakorlatilag munka utáni bevásárlásnál örül az ember, ha bármilyen zöldet kap :) ), megmosom, lecsepegtetem. 1 ek. olívaolaj + citromlé + Worcestershire szósz összekever, salátákhoz ad. A tojásokat megfőzöm, a csirkemelleket két fólia között óvatosan kiklopfolom, sózom, borsozom és két evőkanál olívaolajon grillserpenyőben (friss beszerzés! :) ) mindkét oldalukat piroskásra sütöm. Csíkokra vágom, a negyedelt tojásokkal, a krutonokkal a salátához adom, végül zöldséghámozóval forgácsolok rá parmezánt. Három személyes adag.

Wikipedia barátom segített megint.

5 db csirke alsócomb (kb. fél kiló)

0,5 kg krumpli

2 nagyobb vöröshagyma 

só

2 ek. olaj 

A szószhoz:

1,5 dl ketchup

1 ek. mustár

3 ek. Worcestershire szósz

2 ek. barnacukor

1 gerezd zúzott fokhagyma

A combikról leszedem a bőrt és két-három helyen mélyebben bevágom. A szószhoz valókat összekeverem és lehetőleg egy éjszakára a karikára vágott hagymákkal együtt a csirkékre öntöm. Ha nincs idő, elég reggel. A krumplikat megpucolom, nagyobb kockákra vágom és sós vízben forrástól számított 5 percig főzöm. Leszűröm és a forrósított olajban pár percig megforgatom. A sütőt 220 fokra előmelegítem. Tűzálló edénybe alulra lerakom a krumplikat, tetejére a hagymakarikás-szószos csirkecombok. 40 percig sül a cucc a sütőben. Két személyes adag.

Good Housekeeping Cookery Book 2004.

30 dkg darált marhahús

1 közepes fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 piros paprika

1 ek. őrölt római kömény (dália hatására :) ) 

1 tk. őrölt koriander

1 tk. őrölt pirospaprika

1 tk. szárított chili

2 ek. olaj

25 dkg nettó súlyú konzerv vörösbab

30 dkg darabolt konzerv paradicsom

1 ek. Worcestershire-szósz

3 dl félszáraz vörösbor

Az olajat felhevítem, beleteszem a feldarabolt hagymát, a kockára vágott piros paprikát és áttöröm hozzá a fokhagymákat. Kap öt percet, aztán hozzáteszem a darált húst. Pár percig, amíg a hús minden része meg nem barnul, pirítom, majd hozzáadom az őrölt paprikát és a koriandert, belemorzsolom a szárított chilit (és nem, nem eszek háromszori kézmosás után sem almát, továbbá nem nyúlok a szememhez sem...), majd megkínálom 2 dl borral (jelenleg egy kellemes villányi pinot noir lett Texas áldozata :) ). Két perc után mehet hozzá a Worcestershire-szósz és a darabolt paradicsom, valamint ízlés szerint só és bors. 20 percig alacsonyabb lángon rotyog, majd betársul a bab (leve nélkül) és a maradék 1 dl bor. Ismét 20 perc és készen is van. Lehetne mellé rizs vagy főtt krumpli, gyakorlatilag kenyérkével, még stílusosabban tacoval vagy tortilla chips-szel tökéletes. Három személyes adag.

Good Housekeeping Cookery Book (2004) vitt el Texasba.

60 dkg csirkemell filé

30 dkg fehérszőlő

2 dl fehérbor

2 ek. fehér borecet

2 ek. olaj

2 ek. Worcestershire szósz

tej

1 ek. liszt

só

majoranna

A csirkét felkockázom és min. 1 órára annyi tejbe áztatom, amennyi elfedi, plusz a Worcestershire szószt is belekeverem. Akár egy éjszakát is kibír így, ártani nem árt neki. Aztán. Olaj felmelegít, csirke beleugrik, fehéredésig süt. 2 dl bor, borecet ráönt, só, majoranna. Elforralom róla a lé egy részét és ha a szőlő szemlátomást megpuhult már, akkor lemerek a léből, összekeverem a liszttel és besűrítem a szószt. Részemről magában kétpofára faltam, Embernek azért csináltam mellé rizst. 3 személynek biztosan elég.

13 dkg pesto

fél kg penne tészta

fél kg csirkemell

5 dkg fenyőmag

1 ek vaj

2 ek olaj

Worcestershire szósz

parmezán

A fenyőmagot aranybarnára megpirítom. A tésztát sós vízben 10-12 perc alatt megfőzöm. A csirkemellet felkockázom, Worcester-szósszal meglocsolgatom (kicsit pácolódhat is benne). A vajat és az olajat összeolvasztom, mehet bele a sok szószos csirkekocka és a pesto is. Pikk-pakk megsül, na jó legyen mondjuk 10-12 perc, menet közben egy kis só nem árt neki. Tészta leszűr, csirke és pesto hozzáad, jól összekavar. A fenyőmagot külön beleszórom, ízlés szerint mehet a tetejére parmezán. Négy személynek bőven elég.