Hát mik vannak itt, kérem szépen :), szeptember 20-án 16:00-ig.

Holnap ismét lehetőség nyílik arra, hogy finomabbnál finomabb sütikre licitálhasson az ember egy jó cél érdekében: szeptember 17-én indul az őszi Segítsüti!

27 gasztroblogger 27 tepsi süteménye, édessége várja szeptember 20-án 16:00-ig az édesszájú támogatókat, a befolyt licitösszegből most a Szemem Fénye Alapítvány két gyermekhospice háza, a pécsi Dóri ház és a törökbálinti Tábitha ház kap olyan orvosi eszközöket és műszereket, amelyek a végstádiumos betegségekben szenvedő gyerekek ellátását, ápolását megkönnyítik. Szeptember 21-25 között ötféle ajándéktárgy is várja azokat, akik esetleg lemaradtak a licitről vagy pénztárcájuk nem tette lehetővé a nyerést, majd a sütik receptgyűjteménye, a Segítfüzet is kapható lesz, 600 Ft-ért (postaköltséggel együtt).

Hajrá Segítsüti!

A Segítsüti kicsit magába szippantott :), nem volt időm még közzétenni a 102.102 Ft-ért gazdára talált (köszönjük, csilli81!) konyakmeggy torta receptjét, de most már nem várat magára tovább.

A három tortalaphoz:
3x100 g liszt
3x100 g porcukor
3x90 g puha vaj
3x80 g tejföl
3x6 g sütőpor
3x6 ml vaníliakivonat
3x20 g jó minőségű kakaópor
3x1 tojás

A két réteg fehércsokis ganache-hoz:
2x300 g jó minőségű fehér csoki lencse
2x100 ml tejszín

A két réteg + borítás étcsokis ganache-hoz:
3x200 g jó minőségű (65%-os) étcsoki lencse
3x100 ml tejszín
1 tk. vaj

A konyakmeggyhez:
1 kg fagyasztott meggy
400 g cukor
kb. 200 ml jó minőségű konyak

A tetejére:
21 db Ana-féle luxus kivitelű konyakmeggy bonbon
20 fehércsoki lencse

A meggyet hagyjuk kiolvadni, majd a felfogott levéhez adjuk a cukrot és felfőzzük. A cukros levet a meggyre öntjük, majd hozzáadjuk a konyakot, és 1-4 hétig hagyjuk lefedve a hűtőben állni.

A három tortalaphoz (akár előző nap) a hozzávalókat robotgéppel összekeverjük, kivajazott, sütőpapírral kibélelt, 26 cm-es tortaformába simítva 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt (tűpróba) készre sütjük. A formában hagyjuk 10 percet állni, majd rácson kihűtjük.

Az első lapot visszatesszük a tortaformába, a fehér csoki lencsére (vagy aprított fehércsokira) ráöntjük a felforralt tejszínt, simára keverjük, és ha kihűlt, a lapra simítjuk. A lecsöpögtetett meggy felével kirakjuk, majd rásimítjuk a 200 g étcsokiból és 100 ml felforralt tejszínből készített krémet. Kis időre hűtőbe tesszük, majd beborítjuk a következő tortalappal és megismételjük az eljárást. A tortát a harmadik adag étcsokis ganache-sal borítjuk be, amibe 1 teáskanálnyi vajat is keverünk. Ha kihűlt, kirakjuk a bonbonokkal és a fehércsoki cseppekkel.

Nem győzöm eléggé hangsúlyozni - főleg, miután két tesztpéldányt (=9 kg) a tortából nagyrészt hárman fogyasztottunk el három héten belül... -, hogy ez egy keményen tömör torta, ha nem nagy a család és/vagy átlagos étvágyú, két tortalapos változatot csinálnék belőle. A csokilencsék természetesen helyettesíthetők apróra vágott étcsokival, ki lehet próbálni alacsonyabb kakaótartalmú csokival is, az alkoholmentes változathoz pedig a konyakmeggy helyett egyszerű lecsöpögtetett meggybefőttet lehet használni. Minden létező változatban nagyon finom.

A tortalap receptje Nigelláé (Feast), a ganache és konyakmeggy Anának köszönhető, akinek nem győzöm eléggé megköszönni segítségét, a luxus kivitelű konyakmeggy bonbonok szintén tőle beszerezhetők.

Bár a sütilicit már végetért, akik még szeretnének hozzájárulni a Down Egyesületnek nyújtott támogatáshoz, azok számára még kaphatók Segítsütis ajándéktárgyak és már megvásárolható a 27 édesség receptjét tartalmazó Segítfüzet is!

2011. március 30. = tavasz Segítsüti kezdete, szerintem ma nincs olyan gasztroblogokat olvasó ember, aki ezt ne tudná már :). A mostani támogatottunk a Down Egyesület, akiknek különböző fejlesztőeszközöket és bútorokat szeretnénk vásárolni, hogy hozzájáruljunk a Down-szindrómás gyerekek képességfejlesztéséhez. Reméljük azt is, hogy kicsit rájuk terelődik most a figyelem, sokat meglátják, hogy milyen bájosak, kedvesek, szeretnivalók és mennyire ugyanolyanok, mint bármelyik másik gyerek, ezt szerintem a Down Világnapon is minden résztvevő tapasztalhatta. Gyertek licitálni, rengeteg finomság várja a magánszemély és a céges támogatókat egyaránt, a licit után pedig korlátozott mennyiségben szuper ajándéktárgyakat lehet venni.

És mondhatnánk, hogy eddig tartott az "egyszerű" része a felkészülésnek, megvan a támogatott, megvan a csapat - de mi legyen a süti? Az első alapvetés nyilvánvalóan az volt: bármi lehet benne, kivéve pisztácia :)). Próbáltam aztán abból kiindulni, hogy valami jópofa dekorációt kéne kitalálni, és hozzá egy tortát. Azt tudtam, hogy ha megint elmegyek az otthon beszerezhetetlen csokibéka-irányba, akkor a) ismét rendszeres hazaszállításokra kárhoztatom magam, b) megköveznek a kedves olvasók :). Szóval valami olyan kell, ami otthon kapható, jól néz ki, finom...

És itt villant be Ana, akinek a fantasztikus passiógyümölcsös-pezsgőkrémes bonbonjai az őszi Segítsüti sztárjai voltak :). Mi lenne, ha a torta tetejét Ana-féle bonbonokkal raknám ki, belül pedig megismétlődne a bonbon tölteléke? A kedves kollegina másodperc alatt teljes erőbedobással és komplett ötletbörzével bólintott, és február elején összeraktuk az egész koncepciót :), ezúton is köszönöm a rengeteg segítséget, amit adott. Ezután már csak az egyik ritka hazautamat, Ana spontán térdbalesetét, rossz pillanatban elfáradó leánygyermekemet, és két korlátozott helyismeretű autóst kellett összehangolni Budapesten az alapanyagok átadására :), de mit nekünk felmerülő problémahalmaz :).

Anyósommal még otthon jó lendülettel megsütöttük a tortát, majd hümmögtünk egy sort, száraz a tészta, kevés bele az egy réteg töltelék, kettő kell bele. Másodjára már egyedül, itthon, két réteggel, hosszas káromkodások közepette, hogy hiába két réteg, még mindig száraz, morzsálódós a tészta, viszont meg kellett enni az egészet. Anyósom másik tésztát tesztelt, azt mondta, jó lesz, úgyhogy harmadjára ezzel csináltam meg, egy csomag fogpiszkálót beáldozva leánygyermeket sikerült passzív segédletre rábírni (imád "tujmixolni"), aki egyébként nagyon hamar rajongóvá vált (nyilván a konyakos részt nem kapta meg). A kolléganőim a végeredménytől kidőltek, emberölés kísérletével vádoltak, letiltottak arról, hogy hat hónapon belül bármi hasonlót vigyek nekik, a Zuramnak felnyomta a vérnyomását :), ő csak hajszálvékony szeleteket ehet belőle, szóval itt az egészségügyi disclaimer is :).

És akkor a Mű, ami a kedves nyertest várja, a következő: egy Nigella-féle tortalap, azon egy réteg csökkentett cukortartalmú, belga Velvet fehér csokis-tejszínes krém, fél kiló, 1 hónapig hétcsillagos Metaxába és cukorszirupba áztatott meggy, egy réteg belga Callebaut Fortina 65%-os étcsokis-tejszínes krém, újabb tortalap, fehér csokis-tejszínes krém, fél kiló konyakmeggy, újabb réteg étcsokis-tejszínes krém, tortalap és étcsokis-tejszínes krém borítás.

A tetejét fehér csoki cseppek, valamint 21 db Ana-féle luxus kivitelű konyakmeggy bonbon díszíti (a Segítsüti felirat kétszer, plusz három szív), amik készítőjük szavaival leírva ilyenek: "étcsokoládé kívülről, belül egy kevés selymes fehér csoki ganache és konyakos étcsoki ganache öleli körbe a konyakban érlelt meggyszemet".

A tortarecept itt olvasható.

A végeredmény egy 4,5 kilós (!), 26 cm átmérőjű konyakmeggy torta.

Csak hardcore édesszájúaknak.

Valami készül a konyhában... :) Coming soon!

Elindult a 2010. szeptember 17-20-i Segítsüti, és szépen szárnyalnak máris a licitek, öröm nézni! Kicsit furcsa, hogy "megint a partvonalról" :), de szerencsére annyi tennivaló van most is, hogy annyira nem érek rá sóhajtozni. Meg lássuk be, jár a nyugalom anyósomnak is :), akiről áruljuk el, hogy augusztusban megsütötte nekünk a békatortát - vicces volt, hogy most én segíthettem neki a pisztáciapucolásban :), és remek lett a végeredmény!

De most itt pihen a sütő, viszont 27 új csapattagnál ontja a remekebbnél remekebb süteményeket. Ezek közül szeretnék én is sok szeretettel a figyelmetekbe ajánlani egyet, méghozzá Andi-cuki bájos minikuglófjait, amelyek kétféle különleges ízben - fehércsokis-áfonyás és mákos-aszalt sárgabarackos változatban - készülnek majd el a nyertesnek. Egy igazi finomság egy kellemes uzsonnához vagy délelőtti kávé mellé, és miközben eszegeti őket a szerencsés, reméljük, amellett, hogy élvezi a csodás ízeket, a szíve is megmelegszik, hogy két koraszülött osztály pici babái és megviselt anyukái életének megkönnyítéséhez járult hozzá.

Licitre fel, hadd segítsenek a sütik!

A tavaszi Segítsüti-akció sikere (1,9 millió forint a Péterfy és a miskolci kórház koraszülött osztályának) után arra jutottunk, hogy ősszel is szervezhetnénk egy kört, amellyel most a Bókay utcai gyermekklinika és a szegedi kórház koraszülött osztályát támogatnánk. Vérátömlesztés történt, teljesen új sütisütő csapat állt fel, hogy finomabbnál finomabb édességekkel csábítsa a jó célt támogatni szándékozókat. A licitre 2010. szeptember 17-20 között kerül sor, és utána is jönnek meglepetések. A részletek a Segítsüti oldalán olvashatók.

Hát kalandosan alakult az elmúlt békatortasütős-tortaátadós időszak. Szépen egyeztettem a három delikvenssel, hogy mikor lenne jó nekik - nagyon hálás vagyok, hogy mindenkivel sikerült időpontot egyeztetni -, és akkor beütemeztem arányosan elosztva a tortákat, hogy anyósomnak se legyek állandóan láb alatt. Éreztem én előre, hogy az első neuralgikus pont a pisztácia lesz, mert már anno a 33 dekának a megpucolása sem volt olyan gyors, most viszont egy kilónak néztünk elébe. Anyósom hőiesen besegített - azt (is) szeretem benne, hogy az ilyen kis elmebetegségeimben, mint 1840 sok kicsi sorsjegy kivágása, meg végtelenített pisztáciapucolás, nagyon segítőkészen és önként közreműködik -, de így is csak hajnali negyed egyre végeztünk az egésszel, támogató "még mindig ezzel piszmogtok?" férfihangok háttérkórusa mellett.

Aztán kéztördösve megsütöttem vörösvárnak a tortát, mert fogalmam nem volt, hogy a magyar alapanyagokkal és egy általam ismeretlen sütővel miként sikerül, márpedig sikerülnie kellett, mert tudtam, hogy idén én többet egy szem pisztáciát meg nem pucolok még egyszer :) (ugye, kinek a meggy és mák...). Összekötöttünk a találkozót a Segítsütizsúrral, hiszen ő is gasztroblogger, meg ismer is többünket. Agyon kellett volna csapni, amikor nemcsak nekem, de még anyósomnak is hozott ajándékokat, de akkor vihettem volna haza a tortát :). Itt sikerült egyedül fényképet készítenem, a kezdetben matricát játszó Pinky és a kisebb (eufemizmus) gyerekes káosz mellett, azért olyan, amilyen.

Vörösvár jelentése szerint nem sikerült rosszul, úgyhogy Nagygombócosnak már egész rutinosan sikerült elkészíteni. Ekkor már minden korábbi, indulás előtti aggályomat, hogy netán a május végi hőségben megolvad a csoki, felváltotta a "mennyi esőt bír ki egy tortadoboz?", illetve a "miként harmonizáljuk az orkán és a torta kapcsolatát ez utóbbi javára?" probléma. Mielőtt elszállítottam Nagygombócos munkahelyére a szó szerint viharvert dobozt, tettem egy kitérőt a fogorvoshoz; hát elég fura volt, hogy a háttérben sivít valakinek a fúró, mi meg a hűtőbe gyömöszkélünk egy tömény csokitortát :). De végül ő is sikeresen megkapta, a visszajelzés szerint ez is rendben volt.

Úgyhogy jöhetett a nyertesem, menta-Lívia, akinek már kicsiszoltan sütöttem meg a tortát, ami a Hűtővándor elnevezést kapta tőlem: anyós-Dédi-fogorvos ("jaj, itt maradt a torta tegnapról? nem, ez egy másik...")-Gerlóczy fridzsidereit járta végig, plusz szerintem Lívia munkahelyi hűtőjébe is bekerült, mielőtt hazatért volna. Ha működik a memóriám, és beugrik, hogy miket írt Millie tavaly az ő átadásáról, akkor valószínűleg a kezébe nyomom a dobozt és azonnal elrohanok a helyszínről :), így viszont egy kétórás, nagyon kellemes beszélgetés után kaptam egy spontán infarktust, amikor előhúzott egy irgalmatlan méretű zacskót tele különböző fajtájú és formájú, nettül felcímkézett csokoládéval, almás balzsamecettel, mandulás préselt fügével és aszalt barackkal. Plusz kaptam még egy doboz Calvadosos tejszínkrémet is egy korábbi meggondolatlan kommentem nyomán, amihez anyósom sütött gyorsan egy könnyű borított almatortát, és be is faltuk pikk-pakk, isteni volt. Ráadásul még meghívni se hagyta magát, úgyhogy most kénytelen vagyok mindenféle gasztronómiai retorziókon töprengeni következő találkozásunkra :).

Nagyon köszönöm még egyszer mindhármójuknak a nagyvonalú licitet, jelentősen hozzájárultak a Segítsüti akció sikeréhez!

A segítsütik - többek közt a békatorta - receptjeit tartalmazó Segítfüzetek már rendelhetők, 500 Ft-tal lehet általuk segíteni a koraszülött osztályokat, nagyon szépek, mi már belülről is láttuk a dizájnt :), mindenkinek ajánlom őket!

A huszonhetedik te magad légy! - mondá a költő, vagy valami ilyesmi :). Miután tavaly ügyesen kizártam magam a segítsütizők köréből a magyarországi lakóhely kitétellel, ezt követően kéztördelve a partvonalról figyelhettem, hogy miként alakul a licit, izgulhattam végig az egészet. Na, ezt még egyszer képtelenség lenne kibírni :), úgyhogy idén bekunyeráltam magam a csapatba és anyósom konyhájába :) (köszönöm!), szóval a 2010-es Segítsütire én is sütök. A külföld miatt én egy kicsivel később, május elején tudom átadni a nyertesemnek a tortát.

Az ötlet, hogy a koraszülötteket támogatjuk, elég korán jött, lényegében már tavaly a közös sütizés után említettem egy-két embernek. Személyesen nem vagyok érintett, Rózsaszín masszív sztahanovista volt, elég hosszasan túlórázott a  gyárban :), de nagyon sok helyen szembefutottam velük a neten: például luciánál, Südvénél, Ruhafalvánál, és nagyon meglepett, milyen nagy az arányuk (8-10%) az újszülöttek körében. Úgyhogy idén két koraszülött osztálynak megy majd a támogatás, a budapesti Péterfy és a miskolci megyei kórházban.

És akkor már csak a sütit kellett kitalálni. Egy biztos pont volt: a csokibékák, "alájuk" kerestem valami finomságot, és sikerült is.

A tortához:
13 dkg vaj
15 dkg liszt
egy csipetnyi só
fél tk. sütőpor
20 dkg jó minőségű étcsoki
5 dkg chilis étcsoki
25 dkg nádcukor
1 tk. vaníliakivonat
2 tojás
1,5 dl tejföl
30 dkg sózott pisztácia (ebből jut a tetejére is)

A mázhoz:
1 dl tejszín
10 dkg jó minőségű étcsoki
csokibékák :)

Először megpucolom a pisztáciát a kemény héjától, majd leöntöm a magokat forrásban lévő vízzel. Egy perc után leöntöm a vizet róluk, és megtisztítom őket a belső héjuktól is. Papírtörlőre kiterítve hagyom őket megszáradni, majd apróra vágom.

A sütőt előmelegítem 180 fokra. Kivajazok egy 26 cm-es tortaformát, az oldalát kilisztezem, és az aljára sütőpapírt teszek. Összekeverem a lisztet, sütőport, sót. Forrásban lévő víz felett egy tálban összeolvasztom a kétféle csokit és a vajat (a tál alja ne érjen a vízbe). Belekeverem a cukrot, a vaníliakivonatot, a tojásokat, a tejfölt és egy maréknyi kivételével a pisztáciát, végül a lisztes keveréket. A formába öntöm a tésztát, elegyengetem, és kb. 50 percig sütöm, amíg egy fogpiszkáló kicsit morzsásan jön ki. Hagyom a formában 5 percet hűlni, majd a rácson kihűlni teljesen.

A mázhoz a tejszínt forrásig főzöm, majd beletördelem a csokit. Hagyom 5 percig állni, majd sima krémmé keverem. Ha kihűlt, a tortára kenem. Amikor kezd kissé dermedni, a közepére szórom a pisztáciát, és a szélére sorakoztatom a csokibéka-hadsereget.

Martha Stewart receptjét módosítottam.

A receptre itt lehet licitálni 2010. április 2-án éjfélig, 1000 Ft a kikiáltási ára. A torta mellé a kedves nyertes kap egy doboz csokibékát is, hogy ha megjött hozzá a kedve, ő is meg tudja sütni a sütit. Segítsétek a korababákat, és licitáljatok erre vagy a többi 26 remek süteményre!

Holnap szépen sorban felbukkanak egymás után a Segítsütik, és megindul rájuk a licit! Mivel én egy-kettőről már tudok, azt súgom mindenkinek: nyammm lesz :). Hajrá, hajrá a Segítsüti oldalon!

Már a tavalyi akció lezárultakor sokan kérdezték, hogy ugye lesz jövőre is, és a lelkesedés mind a szervező, mind a fogadó fél oldalán olyan volt, hogy csak igent lehetett erre válaszolni :). Tehát indul hamarosan az idei Segítsüti, új oldalon, új dizájnnal, amit egy kedves támogatónktól kaptunk, itt lehet majd a 2010. március 30-án felbukkanó sütikre 2010. április 2-án éjfélig licitálni. Idén két kórház, a budapesti Péterfy és a miskolci megyei kórház koraszülött osztályait fogjuk támogatni az összegyűlő pénzen beszerzett tárgyadományokkal.

A részleteket az új oldalon lehet olvasni.

A sütilicit már lement, de van még egy kis utócsengése: aki segíteni szeretne, a Leának utalt 500 Ft támogatásért cserébe a bájos kis Segítfüzethez juthat hozzá. Részletek és "megrendelési lehetőség" itt található, figyelem, a példányszám korlátozott!

Valami ragut kavargattam elbambulva a konyhában, amikor rájöttem, hogy az idei anyák napján (május 3.) már én is a lánc kialvatlanabbik végére kerülök :). Aztán Google barátom lökött elém véletlenül egy olyan keresési találatot, amely továbbindította a gondolatláncot, és az alábbi ötlet körvonalazódott: rendezzünk sütiárverést válságos helyzetbe került anyák javára.

Megkerestem 25 gasztroanyát :) - olyan gasztrobloggereket, akik egyben anyukák is -, hogy vállalnák-e fejenként egy tepsi sütemény sütését, amelyet a blogjukon árverésre bocsátanának, és a befolyó pénzből egy anyaotthon, a Lea Otthon babáit és felnőtt lakóit támogatnánk oly módon, hogy vennénk és eljuttatnánk nekik mindenféle hasznos és fontos dolgot (pelenkát, bébiételt, stb.). Mindannyian azonnal, lelkesen csatlakoztak a kezdeményezéshez, és az elmúlt másfél hónapban több száz e-mailben fantasztikus összefogással alakítottuk ki véglegesre az elképzelést. 

1) Kik? 

A résztvevőknél két fő szempont dominált: anyák legyenek és a logisztika miatt Magyarországon éljenek. A válogatás emellett teljesen szubjektív, szerencsére még sokkal több gasztroanya van :), de valahol meg kellett húzni a határt egy kezelhető létszámnál. Személyük egészen addig meglepetés marad, amíg a sütisposztok meg nem születnek, lehet izgulni. (Miután csak a fenti feltételek 50%-ának felelek meg :), jómagam nem sütök, hanem egyéb operatív tevékenységgel a háttérben segítem a rendezvényt.) A kedves szingliket, duplikat :), más anyukákat, apukákat, cégeket, egyszóval bárki mást szeretettel várunk licitáló résztvevőként.

2) Mikor?

Egy hét múlva, március 30-án szép sorban meg fognak jelenni a posztok, a Segítsüti logójával kísérve (lásd lent). Ezután háromnapos licit következik, majd minden egyes nyertesnek értelemszerűen frissen újrasütik a nyereményét, és eljuttatják neki április során.

3) Hogyan?

Minden tepsi sütemény kikiáltási ára 1000 forint lesz. A licitek pedig az egyes bejegyzések kommentjeiben tehetők meg. A nyertes az, aki a legmagasabb összeget ajánlja értük április 2-án éjfélig. Ezután az illető gasztrobloggerrel egyeztet az átadás-átvételről, fizetésről, majd összegyűjtjük a pénzeket, bevásároljuk a hasznos és fontos dolgokat, és anyák napja környékén átadjuk az Otthon vezetőjének. 

A további részleteket, kis műhelytitkokat, valamint az árverés után még egy kis meglepetést a Segítsüti blogján fedjük majd fel folyamatosan. Reméljük, ezzel a pár falat süteménnyel egy picit mi is segíteni tudunk, hogy az ott lakóknak  fényesebben ragyogjon a mosolyuk a közelgő anyák napján. Figyeld a közös logót március 30-án, licitálj, és Te is kóstold meg a (Segít)sütiket!