|
« Breaking news Babos-chorizós csirkeragu » Lekvárnyafogás
Az anyám által küldött doboznyi lekvár fogyóban, úgyhogy amikor bioboltban jártam, gondoltam, megnézem, mi újság biolekvár fronton, mert általában a sarki boltban szoktam a kommersz Bonne Mamanokat dobálni a kosárba, ha a hazai raktárkészletek átmenetileg leapadnak. No, vettem egy olasz produktumot, amin több pecsét volt, mint Zdenka fenekén :), hogy majd elmerülök a hiper-szuper bio meggylekvár cukortól, E-től mentes mannájába. Reggel pedig vártam, hogy akkor egy kellemesen fanyar, nyárias ízözön kelt életre az éjszakai műszak után. Az üveg felét ültő helyemben kikanalaztam, mert a döbbenettől nem tudtam leállni a belapátolásával. Ilyet még nem éltem, hogy egy lekvárnak ne legyen íze. Nem savanyú, nem édes, nem meggyes, egyszerűen tökéletesen íztelen. Niente, niente. Néha valami nanonagyságú meggydarabka előbukkant benne, de annyira kicsi, hogy mire azt mertem volna gondolni, hogy "íz", addigra már lenyeltem. Szerencsére nem emlékszem arra, mennyibe került :).
Eddig 12 komment érkezett (
)
No HTML, linkek automatikusan aláhúzva. E-mail kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Freeblogosként itt bejelentkezhetsz. HTML can't be used, links are automatically underlined. It is compulsory to indicate e-mail, but it won't appear on the site. |
a honlapjukon az van, hogy a cherry náluk a prunus avium, ami cseresznye, nem meggy, az pedig tényleg ízetlen lekvárnak. de időközben legalább leesett, hogy nem én vagyok hülye, és igazából nem az általam nem ismert "lekvárnya" szóból alkottál összetettet.