Hozzávalók:
A tésztához: 50 dkg liszt; 17 dkg porcukor; 15 dkg zsír; 1 tojás; 1/2 csomag élesztő; 2 csomag vaníliás cukor; 1 pohár (1,5 dl) tejföl.

A töltelékhez: 30 dkg mák; 15 dkg cukor; 1 citrom héja; 1 kisüveg szilvalekvár; víz.

Elkészítés:
Az élesztőt a meglangyosított tejfölben egy kevés cukorral felfuttatjuk. A lisztet a zsiradékkal elmorzsoljuk, hozzáöntjük a megkelt élesztőt, a cukrot, a vaníliás cukrot és a tojást. A tésztát jól összedolgozzuk, három egyenlő részre osztjuk, legalább 2 órán keresztül hűtőszekrényben pihentetjük. A töltelékhez a megdarált mákot kevés vízben megfőzzük (vigyázzunk, hogy ne legyen túl híg), hozzáadjuk a cukrot és a citromhéjat. A három részre osztott tésztát kb. 25x35 cm nagyságú tepsi méretűre kinyújtjuk. Az első lapot a tepsibe helyezzük úgy, hogy ne érjen a tepsi széléig, mert kelésnél és a sülés során még jócskán terjeszkedik. Bekenjük szilvalekvárral és erre tesszük a mákos töltelék felét. Ráhelyezzük a második tésztalapot, és ezt is megkenjük lekvárral. Végül a harmadik lappal beborítjuk. Langyos helyen egy órát kelesztjük, aztán a tetejét megszurkáljuk, és közepes lángon kb. 30 perc alatt megsütjük. Amikor kihűlt, bevonjuk csokoládémázzal. Kis szeletekre vágjuk, mindig annyit, amennyit elfogyasztunk.
Ha nem esszük meg azonnal, fóliába csomagolva sokáig eláll.

Tipp:
Csokoládémáz egyszerűen: 2 evőkanál kakaót két evőkanál cukorral és kevés vízzel összeforralunk, és sűrűre főzünk. A tűzről levéve beledobunk két dkg vajat, és addig keverjük, amíg a vaj elolvad. Még melegen a sütemény tetejére öntjük.

Megjegyzés:
Az ünnepi sütemény megalkotó Gerbeaud Emil (1854-1919) genfi születésű cukrász. Nevéhez fűződik többek közt a macskanyelv és a konyakosmeggy is. Gerbeaud Angliát, Németországot megjárva feleségül vette egy csokoládégyáros lányát, és 1879-ben St. Étienne-ben nyitott üzletet. 1884-ben az akkori híres cukrász, Kugler Henrik hívására jött Pestre. Rövidesen nagyon nagy szakmai hírnévre tett szert és hamarosan betársult, majd átvette Kugler, Gizella-téri (a mai Vörösmarty tér) üzletét. Csokoládégyárosként 1903-ban az Országos Iparegyesület cukorkagyártási szakosztálya elnökévé választotta. 1904-ben a csokoládégyárat a Duna utcába telepítette át, 1907-ben a nemzetközi sütő- és cukrászipari kiállítás elnöke, 1909-ben megvásárolta és korszerűvé tette a fiumei csokoládégyárat. 1919-ben pesti és fiumei üzemét a Dohány utcai gyártelepen egyesítette. Forrás: Neményi Endre: Harminc év a magyar csokoládé- és cukoripar történetéből (Bp., 1934); Ipari öntudatunk ébresztői és munkálói (Bp., 1943). A mester egyik legemlékezetesebb süteménye a máig is töretlen népszerűségnek örvendő, vajas tésztából készített, lekvárral és darált dióval ízesített, csokoládémázas Zserbó-szelet.