12 Ikea kosárka

3 púpozott ek. mascaspone

3 ek. tejszín

3 ek. créme de cassis

12 makadámia dió

csokireszelék

Igen, igen, a kosárkák az én muffinjaim :), de a kedves olvasókat megnyugtatom, hogy ez volt egy időre az utolsó adag. Mostanság mindenféle történések voltak esténként, nincs normális sütésre vagy főzésre időm, úgyhogy kosárkákba menekülök :). A mascarponét simára keverem a tejszínnel és a créme de cassissal, megtöltöm velük a kosárkákat, beléjük nyomok egy-egy szem makadámia diót és megszórom őket csokireszelékkel. Sokat segített volna az összhatásban, ha vietnámi magárus barátom elárulja, hogy az ő makadámia diói suttyomban sózottak, és erre nem akkor jövök rá, amikor a tejszínes krémmel befalom őket :). Egy személyes adag, gyorsan kell enni, mert ezek hamar eláztatják a kosárkákat.

12 Ikea kosárka

10 dkg brie

1 ek. reszelt torma

6 olívabogyó

6 nagyobb olajben eltett szárított paradicsom

Csak egy gyors kis vacsora, a "nézzük, mi van a hűtőben és a polcon" eredménye :). A kosárkákat kibélelem a félbevágott paradicsomokkal. A brie-ről leszedem a fehér penészes részét, 30 mp alatt a mikróban megolvasztom, majd hozzákeverem a tormát. A sajtos krémmel megtöltöm a kosárkákat, majd félbevágott olívabogyókat teszek a tetejükre. Egy személyes adag.

30 dkg darált marhahús

3 dl fehérbor

14 dkg konzerv zöldborsó

1 közepes cukkini

1 zöldpaprika

2 közepes vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

4 ág oregánó

só

bors

olaj 

A besamelhez:

5 dkg vaj

5 dkg liszt

4 dl tej

őrölt szerecsendió

száraz lasagne-tészta

10 dkg parmezán

Zöld lasagnét szerettem volna készíteni, hogy egy kicsit más legyen, mint a klasszikus változat, de a lasagne verdi kelléke, a spenót (akár a tésztába, akár a töltelékbe), egyikünknek sem nagy kedvence, úgyhogy más zöldségeket válogattam össze. Az apróra vágott hagymákat az olajon megfuttatom, majd mehet hozzájuk a darált hús. Ha barna, felöntöm 2 deci borral, 5 percig így fő. Negyedcikkelyekre vágom a cukkinit és felkockázom a paprikát, áttöröm a fokhagymát, hozzákeverem őket a húshoz a maradék borral együtt, só, bors, lefedve 15 percig párolom. Hozzáadom a lecsöpögtetett borsót, kap még öt percet, majd belekeverem az oregánó levélkéket és lekapcsolom. Párhuzamosan elkészítem a besamelt: vaj megolvaszt, liszt hozzászór, elkever, tejjel fokozatosan felönt, besűrűsödésig főz, végén szerencsendió bele. Jön a rétegezés: zöldséges ragu, tésztalap, besamel, amíg bírja, a végén besamel legyen az utolsó réteg, tetejére vastagon reszelt parmezán. 190 fokos sütőben 35 perc kellett neki. Négy személyes adag.

A gyümölcsös részhez: 

45 dkg rebarbara

25 dkg eper

10 dkg porcukor

1 ek. vaníliakivonat 

A morzsához:

12 dkg liszt

5 dkg nádcukor

5 dkg vaj

5 dkg szeletelt mandula

Merő egy ámulattal olvastam t3v3d3s fegyelmezett bevásárlási szokásairól, hát tőlem ez fényévekre van :). Eléggé spontán szoktam vásárolni, néha bevillan menet közben egy recept vagy több, aztán így kerülnek cuccok a kosárba teljes össze-visszaságban. A zöldséges ráadásul külön történet, ha a Zuram rámcsörög, hogy nem kapott nekem reggelire szép gyümölcsöt a boltban, akkor mindig útba ejtem. És miután annyira élvezem, hogy velük már nem kell angolul beszélnem, és megértenek, meg én is megértem őket (mondanom se kell, ezek a párbeszédek döbbenetesen magas színvonalon zajlanak :) ), ezért el szokott velem szaladni a ló, mert amikor felteszik az "és még valamit?" kérdést, akkor büszkén tudok mindenfélét válaszolni :). Legtöbbször mondjuk azt, hogy "igen, lesz még...". Szóval ha megyek eperért, akkor az epren túl befigyel paradicsom, paprika, uborka, cukkini, aszalt sárgabarack, krumpli, és mondjuk rebarbara. A rebarbara egy régi misztikus képződmény az én fejemben :). Szerintem nagyon szép, titokzatos neve van, de még sose dolgoztam vele, csak olvastam Nigellánál, néztem a kis rózsaszín darabkákat, amint zselé lesz belőlük. Aztán amikor láttam, hogy kicsi Vú is túlélte a harmadik típusú találkozást, gondoltam, ideje rászánnom magam. Azzal mondjuk nem számoltam, hogy miután óvatosságból csak fél kilót vettem belőle, ez gondot jelent majd, mert a receptek többsége 80 dkg-nál, egy kilónál kezdődik, de végül Gordon Ramsay bácsi kisegített.

A rebarbarákat megpucolom (ez a befelé ívelt részüknél nem egyszerű), a végüket levágom és úgy centi-másfél centi vastag darabokra vágom. Az eprekből nagyok voltak, ezeket megfeleztem. Rájuk öntöm a vaníliakivonatot, majd a porcukrot. Egy vastagabb aljú serpenyőt szárazon felforrósítok, majd beleöntöm a cukros gyümölcsöket. Pár perc kell nekik egyik oldalon, majd átforgatom őket, a másik oldalon is. Meg kell próbálni eltalálni azt a pillanatot, amikor még nem esnek össze szottyosra, és itt nyilván a rebarbarákat kell figyelni, mert az epernek ehhez nem kell sok. Lekapcsolom a gázt, 20 centis fodros szélű tortaformába kanalazom a gyümölcsöket a lével együtt. A hideg, felkockázott vajat elmorzsolom a liszttel, majd hozzáadom a cukrot és a mandulaszeleteket. A durva morzsa állagú durva morzsát :) egyenletesen rászórom a gyümölcsökre. 190 fokos sütőbe mennek 25 percre. 10 percet hagyom még állni és utána lehet tálalni. A Zuram azt mondta - és igaza volt -, hogy kicsit több morzsa nem ártott volna rá, legközelebb másfélszer ennyivel próbálkozom, de így meg nagyon gyümölcsös, nyárias lett. Rebarbarát megtartjuk :). Négy személyes adag. Zsófi összeszedett néhány receptet, ha valaki még rebarbarázna.

Gordon Ramsay: Just desserts c. könyvéből alakítottam át.

12 Ikea kosárka

20 dkg konzerv lazac

12 dkg créme fraiche

1 ek. majonéz

3 szelet cheddar 

12 oregánó levélke

bors

A lazacot villával alaposan szétnyomkodom, vigyázok arra, hogy csak a tiszta húsrésze maradjon (ha ezt lehet halnál mondani), összekeverem a créma fraiche-sel, a majonézzel és némi frissen őrölt borssal. A cheddart csíkokra vágom, a kosárkákat kibélelem vele, majd beletöltöm a lazacos krémet, a tetejére pedig mehet egy-egy levélke oregánó. Egy személyes adag.

A parféhoz:

2 tojás

15 dkg eper 

25 dkg mascarpone

2 dl tejszín

10 dkg porcukor

csipet só 

A csokiöntethez:

2 dl tejszín

12 dkg étcsoki

brazil dió

A fagyigép még csak alakul, de a parfé megy nélküle is :). Ó, ez egy tipikus meglátni és megszeretni recept volt, Tartelette-nél ütött szíven (virtuálisan gyomron :) ) a banános-mascarponés változat. A banánra mondjuk helyből hörrentem egyet - május végén, kollegina?!? :) Jó, jó, hogy maradék, de hogy kerül banán a kegyed hűtőjébe? :) Nem, rögtön tudtam, hogy ebből epres verzió lesz a világ helyes rendjének megfelelően :). A tojássárgákat 5 deka porcukorral habosra verem, majd mehet bele a mascarpone. Az epreket villával tessék-lássék összetöröm és hozzáadom őket is. A tojásfehérjéket csipet sóval elkezdem felverni, ha már kezd összeállni a hab, hozzáadom a maradék cukrot. Egy másik tálban felverem a tejszínt, majd előbb ezt, utána a fehérjét habot óvatosan hozzáforgatom az epres masszához. Mindenféle formákba kanalaztam, Ikeás háromszögbe, fém félgömbbe, műanyag tálkába, elég tekintélyes adag lett, szépen megtelt a mélyhűtő, ahol egy éjszakát szunyáltak. A csokiöntethez a tejszín forrásig hevítem, majd lekapcsolom a gázt, és beletördösöm a csokit. Két percet áll, aztán elkeverem, ha szobahőmérsékletűre hűlt, akkor lehet a parféra kanalazni. A három parféháromszögből csináltam egy kis tornyot, kanalaztam rá csokiöntetet, és a végén megszórtam egy kis apróra vágott brazil dióval. Tán még hat személynek is bőven elég a teljes adag. Esztereimnek kívánok vele nagyon boldog névnapot! :)

Tartelette receptje.

Fakanálkától kaptam a kördést a nyári tervekre vonatkozólag. Túl sok nincs, nem szoktam ilyen nagyívű terveket készíteni, a nyár nekem konyhaszempontból nem sokkal tér el a tavasztól vagy az ősztől. Lesz új blogruha nemsokára :), azt muszáj :). Szeretnék egy új hűtőt, de ez amolyan ráérős projekt, működik a mostani is, szóval lehet, hogy elcsúszik őszre, vagy jövő nyárra :). Sokat nézegetek, de centikben igencsak be vagyok határolva, vagy túl magas, vagy nem eléggé széles a rendelkezésre álló választék. Jó lenne olyan nagyobb mélyhűtőset találni, amibe - a mostanival szemben - beférne egy fagyigép. Opcionálisan jöhetnek a tippek olyan fagyigépre, amelyet nem kell teljes egészében mélyhűteni - cserébe lesznek fagyireceptek :). Nyaralás francia vonalon lesz, két körben, szemem elsősorban Mademoiselle-re vetem tudnivalókért, meg a külföldi gasztroblogokra, elsősorban Davidére és éppen Béáéra. Befőzés nemigen várható, amíg anyám és anyósom a Kecskeméti Konzervgyárat megszégyenítő mennyiségben gyártják a finomabbnál finomabb lekvárokat, befőtteket és szörpöket, itt pedig nincs megfelelő spejz a nagyobb mennyiségű saját üveges produktumok tárolására, addig ebből nagyjából kimaradok. Esetleg pici adagokkal kivételt tehetek :), de nagy befőzés projekt biztosan nem lesz. Lassan összeáll a vendégeink listája, akiket majd kényeztethetek ittlétük alatt.

Megy tovább t3v3d3snek és kismacsnak.

6 szelet toastkenyér

5 dkg parmezán

extra szűz olívaolaj

tengeri só

A mindegyik kenyérszelet beléből négy csillagot szaggatok, sütőpapírral bélelt tepsibe rakom őket, megkenem olívaolajjal, megszórom parmezánnal és egy csipetnyi tengeri sóval. 200 fokra előmelegített sütőbe megy 10 percre, a kenyér ropogós lesz, a sajt ráolvad. Így utóbb azt mondom, hogy jó alaposan meg kell szórni sajttal, sokkal vastagabban, mint én tettem. Legközelebb talán nem a négyágú csillag formával szúrom ki a kenyereket és akkor több sajt fér rájuk. Egy tepsinyi lesz belőle.

Vicki Liley: Hors d'oeuvres

12 dkg mini mozzarella

9 kis koktélparadicsom

pár levél bazsalikom

3 ek. extra szűz olívaolaj

1 ek. balzsamecet

só

bors

Nyársakra felváltva feltűzködöm a mozzarella golyócskákat, a paradicsomokat, bazsalikomleveleket, amíg elférnek nekem három sikeredett. Só, bors megy rájuk, olaj és - a capresenél kommentező kedves emberek hatására :) - balzsamecet. 200 fokos sütőben nyolc percet üdülnek, amint a sajtgolyók elkezdenek megolvadni, ki kell kapni. Kenyérkével a szaftot ki kell tunkolni, vétek lenne otthagyni! Egy személyes adag. Hasonló konstrukció moesnál: caprese melegen.

Bridget Jones: Party food and appetizers az ötlet forrása.

Tegnap kirándultunk egy jót és menet közben belebotlottunk egy orosz boltba. A becsábulás egyes számú oka az volt, hogy kiírták: magyar borok kaphatók. Négy üveg fekszik itthon az ország négy tájáról :), de ki tudja, hátha ránktör a honvágy és egy este lehajtjuk az összeset :), nem árt az utánpótolás :). Na egy dolgot nem vettünk: magyar bort. Csak egri fehérek (!) voltak és olyan árban, hogy azért már középkategóriás bordeaux-it vesz az ember, ilyenkor meg morcos leszek és azt mondom, hogy nem. Egy polccal lejjebb és harmadannyiért viszont nagyon pofás kis grúz borok sorakoztak. A Zuram mutatta, hogy a címke szerint náluk már Krisztus előtt 6000 magasságában is bort termeltek, hát ezen jót kacagtunk. Itthon aztán rákerestem, és meglepődtem: tényleg. Úgyhogy kíváncsi vagyok, milyen lesz. Sörből bepakoltunk egy Karlovackot a férfinépnek, továbbá a horvát vonalon maradva felmarkoltunk egy régről kedvenc Dorina csokit is. Sűrített tejet is itt láttam először, annyi receptben jött már szembe, hogy hoztam egy orosz példányt, már csak a recepteket kell előtúrni hozzá. Az útra meg vettünk szarajevói ásványvizet - én nem vagyok finnyás vizek tekintetében, jöhet nagyjából bármi, de ez borzasztó büdös volt, némi kesernyés mellékízzel, úgyhogy nem lett maradandó kedvenc. És még rengeteg gusztábbnál gusztább dolog sorakozott a polcokon, elég nagy bolt volt, ha hihetetlen tájékozódási érzékemmel előbb rájövök, hogy a parkoló, ahol a kocsit hagytunk, csak pár száz méterrel van odébb, akkor lehet, hogy még egy-két zacskónyi cuccot felpakolok :).

1 padlizsán

1 cukkini

1 piros paprika

1 sárga paprika

1 lilahagyma

1 tojás

12 dkg liszt

3 dl tej

2 ek. oregánó

3 ek. parmezán

olívaolaj

só

bors

A tojást, a lisztet, a tejet, a darabokra aprított oregánót összekeverem palacsintatészta állagú lötyivé, sózom, borsozom. A padlizsánt kb. centi vastag negyedcikkelyekre vágom, besózom, állni hagyom. A cukkinit is negyedcikkelyezem, a lilahagymát négybe vágom, a paprikákat felkockázom. Olívaolajon úgy 10-12 percig sütöm egyszer a cukkinit, hagymát, paprikákat, sütőedénybe pakolom. A padlizsánt kinyomkodom, papírtörlővel felitatom róla a sót és a levet, majd 10-12 percig olajban szintén sütögetem, majd a többi zöldséghez keverem. A zöldségekre ráöntöm a tésztát, majd 45-50 percre mehet 225 fokra előmelegített sütőbe. Tálaláskor parmezánnal megszórom. Négy személyes adag.

Bridget Jones: Party food and appetizers volt az alap.

15 dkg finomítatlan nádcukor

15 dkg szirup

10 dkg sós vaj

csipet tengeri só

Amióta Chili&Vanilia megírta a postot a témában, azóta motoszkált a fejemben a sós karamell, hogy na majd egyszer én is. A karácsony elmúlt, senki nem kapott ilyet :), a húsvét elmúlt, senki nem kapott ilyet, szülinapok jöttek-mentek, karamell nuku :), úgyhogy most azt mondtam: megcsinálom csak úgy :). Nem sok módosítást eszközöltem rajta. Egyrészt a kristálycukrot lecseréltem nádcukorra, mert megnézzük, úgy milyen. Másrészt a szirupról fogalmam nincs, milyen szirup volt, sokkal sötétebb, mint a Golden, de ez volt raktáron, úgyhogy vállvonás, nézzük meg, mi lesz belőle. A nádcukrot és a szirupot alacsony lángon keverés nélkül összeolvasztottam, aztán miután a sötétarany szín alapból megvolt :), így inkább a 6-7 perces időt próbáltam figyelni, amit Chili írt. Ekkor tűzről le, sós vaj négy adagban hozzákever, plusz adtam hozzá egy csipetnyi tengeri sót is. Rossz szokásom, hogy ha itthon nézek meg egy receptet, és nem kinyomtatom a cégnél, akkor csak egy darabra papírra felvésem a hozzávalókat, egyszer elolvasom, aztán megcsinálom, anélkül, hogy berohangálnék ellenőrizni többször. Pedig kéne :). Szóval kimaradt az edénykék kiolajozása, mielőtt a karamellmasszát beleöntöttem volna :), de ennek következményével csak ma szembesültem (egy éjszakát töltöttek lefedve a hűtőben, ahogy kell), mikor megpróbáltam kibányászni őket a dobozokból :). De azért csak sikerült, én vékony csíkokra vágtam.

Chili&Vanilia receptje.

1,5 dl pesto

20 dkg spagetti

1 gömb mozzarella

A pestót egy kicsit kevesebb olajjal és több parmezánnal készítem, hogy sűrűbb legyen. Kifőzöm a spagettit, beleforgatom a pestóba két sütőformába lerakom, kis mélyedést nyomok a közepükbe és a félbevágott mozzarellát a vágott felével felfelé beleteszem. 200 fokra előmelegített sütőben kap 15 percet. Két személyes adag.

12 dkg vaj

8 dkg porcukor

12 dkg liszt

8 dkg darált mogyoró

16 darab egész mogyoró

1 tojássárgája

Az egész mogyorókat forró vízzel leöntöm, pár perc múlva megpucolom. A vajat a porcukorral habverővel alaposan elkeverem, majd hozzáadom a darált mogyorót, a tojássárgáját és a lisztet. A masszából diónyi gömböket formálok, kicsit ellapítom őket, a közepükbe egy-egy szem mogyorót nyomok, tisztes távba pakolom őket egymástól sütőpapírral bélelt tepsiben, és 180 fokon 15 perc alatt megsütöm. Sülés után még szilárdulni fog, nem kell megijedni, ha nagyon puhának tűnik. Nagyon gyorsan elkészíthető, egyszerű, hétköznapi kis süti, de borzasztóan eteti magát. 16 darab lesz belőle.

Ismét innen: The Italian ingredients cookbook.

A húshoz:

60 dkg sertésszűz

3 ek. liszt

1,5 ek. szárított zsálya

1,5 dl fehérbor

1,5 dl rozé

4 ek. fehérborecet

2 ek. nádcukor

1 kk. durvára őrölt színesbors

bors 

só 

olaj

A körethez:

45 dkg mirelit zöldborsó

8 dkg szeletelt szalonna

4 dkg vaj

só

No, akkor megejtem 500. bejegyzésemet :). A vajon megfuttatom a szalonnát, ha már üveges, hozzáadom a zöldborsót és alacsony lángon addig főzöm, amíg szépen meg nem párolódik, esetleg picit sózom, utána melegen tartom. A két húsdarabot kissé sréhen kb. egy centis szeletkékre szeletelem. A lisztet elkeverem a zsályával és megborsozom (nem a színessel!), a hússzeleteket mindkét oldalukon besózom, majd a lisztes keverékbe hempergetem. A serpenyő aljába vékony réteg olajot öntök, felhevítem és oldalanként 2-3 perc alatt több körben kisütöm benne a húsokat, amiket kihalászva alufólia alatt szintén melegen tartok. Miután az összes hús kisült, az olajhoz öntöm a borokat, a borecetet és a cukrot. Folyamatosan kevergetve addig főzöm erős láng fölött, amíg harmadára nem redukálódik. Ekkor beleszórom a színes borsot, elkeverem, visszapakolom a sertéshúsokat, átforgatom őket a szószban, hogy átforrósodjanak és lehet is tálalni. Három személyes adag.

The Italian ingredients cookbook volt a forrás.

Hát, az egészségügyi szempont, az nálam nem játszik. Amúgy sem tudnám megmondani, hogy éppen melyik a hivatalos álláspont tudóséknál, egyik nap a margarin az egészséges, a másik nap a vaj, alacsonyan szállnak a telített és telítetlen zsírsavak, meg a koleszterin meg a mittudoménmi. Ezen majd az illetékesek elbogarásznak, nyilván a mérték sokat segít, mint minden más téren. Én mindenesetre vajpárti vagyok, töretlenül (legalábbis amíg a megfelelő cég el nem kezd szponzorálni ;) ). Egészen egyszerűen azért, mert finom. Nagyon finom. A margarin oké. A vaj isteni. Ha vajat használok sütéshez vagy főzéshez, nagyjából mindig betömök az arcomba egy csíkot belőle, mert nem lehet kihagyni. Tény, otthon jóval drágább, mint a margarin, ezzel nehéz vitatkozni, főleg, ha 25 dekák simán elmennek egy-egy sütibe, és hát a margarinkockák pont erre a mennyiségre vannak kalibrálva (vagy a sütik a margarinkockákra :) ). (Itt kábé egy árban vannak.) Mindenesetre aki megengedheti magának, azt én a vajra biztatnám, mondjuk a képen látható egykilós szépséggel. Mert a kék pingvines vajazókések vajat vennének :).

Egy ismerőstől kaptam a linket, nagyon hasznos szerintem, a magyarországi gasztrorendezvények idei naptárát tartalmazza. A nagyja még hátravan! Tessenek menni a Tűzoltók Tárcsán-sütő Találkozójára, a Bolyhos Ágyaspálinka Fesztiválra, és a Patkó Bandi Betyár 7próba és Pásztorételek Főzőversenye elnevezésű rendezvényre is :). Örömmel fogadom továbbá Abaújszántó kezdeményezését, amely helység kedves gasztrobloggertársunkról nevezte el fesztiválját :))). Ki tartja meg a Goddess Gasztronapokat? :)))

A babfasírthoz: 

400 g konzerv vesebab

3 ek. víz

1 kis vöröshagyma

1 pici tojás

4 ek. liszt

1/2 kk. apróra vágott szárított chilipaprika

1/2 kk. szódabikarbóna

olaj

A chilis paprikaszószhoz:

1 nagy kaliforniai pirospaprika

1 kis friss chilipaprika

1 gerezd fokhagyma

2 ek. citromlé 

só

A babot lecsöpögtetem és vízzel robotgépben krémesre turmixolom. Hozzáadom az összes többi hozzávalót az olaj kivételével, sűrű tésztát kapok. A pirospaprikát forró vízben 8-10 percig főzöm, kissé lehűtöm, majd kicsumázom, nagyobb darabokra vágom, az erétől és magjától szintén megtisztított chilipaprikával, a darabokra vágott fokhagymával, a citromlével és egy kevés sóval ezt is szépen összeturmixolom. Olajat hevítek és a babfasírtokat púpozott kiskanálnyi adagokban oldalanként 2-3 perc alatt kisütöm (nekem húsz darab lett), majd a paprikaszósszal tálalom. Kétszemélyes adag.

Celia Brooks Brown: World vegetarian classics c. könyvéből módosítgattam a recepten.