* nemisbéka *

   « Sonka déliesen       Hagymás máj skót krumplilepénykékkel »   

VKF! III. - 1) Mini cheesecake; 2) Sonkával, tormakrémmel töltött sajtkosárkák

Nos, az a kitétel, hogy a húsvét nem a kedvenc ünnepem, messze nem fejezi ki teljes mélységükben érzelmeimet :). Maradjunk annyiban, hogy a majdnem két évtizeden keresztül elszenvedett x>15 számú locsoló, és az úgy tíz évvel ezelőtt átélt Feri bácsi-féle hajnali hétórás locsolásos ébresztő traumatikus utóhatásaként kevés dolog tehet boldogabbá ezen időszakban, mint az a biztos tudat, hogy a húsvét hétfőt az autópályán töltöm :). A húsvétot mindig vendégként éltem meg szeretett rokonaim körében, sosem kellett nekem készülnöm kajával. Mindazonáltal a harmadik forduló témája elevenembe talált, mert a változatos falatkákkal legalább akkora barátok vagyunk, mint a Guglival :). A Zurammal mindketten szeretjük a könnyű vagy nem anyira könnyű kis csipegetnivalókat, uzsonnára, vacsorára, ünnepre. Pont a kedves vendégeknek meglehetősen ritkán jut belőlük :), mert amikor nálunk vannak, az egésznapos kirándulások után többnyire egy tál laktató melegételt van időm/energiám összeütni, szóval leginkább kettőnket kényeztetem a parti nyim-nyammal. Hosszasan töprengtem, hogy édes vagy sós legyen a pályamű, végül vállat vontam és úgy döntöttem: mindkettő :).

1) Mini cheesecake

Nigellát felütni és a megfelelő receptet megtalálni egy pillanat műve volt :).

12 dkg vaj

25 dkg keksz

20 dkg natúr krémsajt

5 dkg porcukor

1 nagy tojás

2 ek. tejföl

fél kk. vaníliakivonat

2 kk. citromlé

díszítésnek csoki, cukordara

A vajat mikróban megolvasztom, a kekszet ledarálom, majd a kettőt összedolgozom. Most jön az idegek és az ujjak játéka: két mini muffinsütőt a vajas morzsával ki kell bélelni lyukanként, alul és oldalt végig feltapasztva, egyenletesen. Nigella azt mondja, ezen a ponton kell befogni a kölyköket a munkába, tapasztgassanak ők. Ilyen tartozék hiányában (de azért megnézném, hogy melyik kis maki szöszöl el ennyi ideig ezzel) magad, úrnőm, csak jelezném, hogy kábé egy órás tevékenység volt, amíg ezzel a fázissal végeztem. A két sütőn túl még három, kb. 8 centis átmérőjű formába is jutott, mindet betettem a hűtőbe egy órára. Elkészítem a tölteléket: a krémsajtot felverem, majd hozzáadom a porcukrot, a tojást, a tejfölt, a vaníliakivonatot, a citromlevet. A krémet a kis formákba töltöm addig, hogy a keksz-szélek teteje még kilátszódjon. 190 fokra előmelegített sütőben kb. 10-12 percig sütöm, amíg a töltelék meg nem szilárdul (a nagyobb formáknak több idő kell). Ha kihűltek, két órára visszamennek a hűtőbe, utána simán kicsusszannak a formákból. A tetejükre én ropogós mini csokikarikákat tettem, de lehet rá csokidarát, színes cukrot, vagy simán csak csokidarabokat is helyezni. Semmi perc alatt elfogy, és nem vihettem belőle mindhárom kiválasztott kolléganőmnek, csak kettőnek, mert Egyesek úgy érezték, súlyosan károsítaná őket az a kieső pár darab :)).

Nigella: How to be a Domestic Goddess az istennői forrás.

2) Sonkával, tormakrémmel töltött sajtkosárkák

A sós pedig határozottan a húsvéti tematikához igazodik. Azt elég hamar eldöntöttem, hogy anyósom díjnyertes tormakrémét alkalmazni szeretném, aztán fokozatosan kialakult hozzá a hogyan is.

20 dkg reszelt sajt (gouda, trappista vagy Pannónia is jó lehet)

10 dkg sonka (6 nagyobb szelet)

retek

A tormakrémhez:

5 dkg vaj

5 dkg liszt

1 dl tej

3 púpozott kk. reszelt torma

bors

A reszelt sajtot kb. 7-8 centis körlapokban sütőpapírral bélelt tepsibe rakom (20 dekából 2x6 lesz, két adagban sül ki), 180 fokon kb. 10 perc alatt bugyborékoló csipkeszerűre sülnek, de még teljesen lágyak lesznek. Ahogy kikapom őket a sütőből, kb. 15 másodperc múlva szedőlapát segítségével átrakom őket fejreállított röviditalos poharakra, amik alá célszerű papírtörlőt tenni, mert végig fog folyni rajtuk a sajtból kiolvadt zsír. Elég gyorsnak kell lenni, mert hamar megszilárdulnak. Amíg teljesen kihűlnek, megcsinálom a krémet. A vajat lassú tűzön felolvasztom, beleszórom a lisztet, eldolgozom, majd lehúzom a tűzről, hozzáöntöm a tejet, elkeverem, visszakerül a gázra és addig keverem, amíg el nem válik az edénytől. Gáz lekapcs, ha kihűlt a massza, mehet bele só, bors és a torma. A sonkaszeletekből kicsivel kisebb köröket vágok ki, mint a kosárkák belseje, kibélelem őket, belenyomom habnyomóval a krémet, a tetejükbe pedig egy kis darab retket nyomok. Majd hosszasan könyörgök a Zuramnak, hogy ne falja fel egyben mind a 12 darabot. Sikertelenül :).

A tormakrém anyósom isteni receptje.

Eddig 21 komment érkezett ()
  1. Éva:
    2007. 03. 30. 21:25

    Kezdek rád büszke lenni!:D

  2. albana celtie:
    2007. 03. 30. 21:51

    Genial!!!

  3. Tintaleves/Eszter:
    2007. 03. 30. 23:05

    Igazad van, egyik kölyök sem szöszölne, meg az amúgy sem lenne élelmiszerbiztonságilag valami nyerő. Klasszak a cuccok!

  4. Ana:
    2007. 03. 31. 10:02

    W o w! Nagyon tuti mindkettő. Fel is veszem a listámra, kipróbálni :)

  5. Zsu:
    2007. 03. 31. 17:48

    Nyammmmm! Ez a csízkéknek szólt, csudi guszta :) Oda vagyok érte, csak ritkán merek belefogni. A tavaszi odafigyelekmiteszek miatt meg nem is lenne ajánlott. :(

  6. anyuha:
    2007. 04. 01. 8:34

    Gyönyörűek a kosárkák :)

  7. nemisbeka:
    2007. 04. 01. 8:37

    Köszi mindenkinek! :)

  8. Lilla:
    2007. 04. 01. 15:23

    Te tényleg tudsz valamit!
    Mindkettőt a fiam első szülinapi buliján(ápr.5.) kipróbálom!!!

  9. malena:
    2007. 04. 01. 21:39

    na és a drága mama zseniális receptje hol marad? vagy az titok?

  10. nemisbeka:
    2007. 04. 01. 22:32

    Ha anyósomra gondolsz (nem mamázom :) ), ott figyel a tormakrém receptje :). Ő sonkatekercseket tölt meg vele.

  11. Sand Witch:
    2007. 04. 02. 12:10

    Csodálatosak! Gratula.

  12. Lilla:
    2007. 04. 21. 10:52

    Jelentem megcsináltam a sajt-kosarakat.Isteni lett,az anyós meg besárgult:D

  13. Újrakezdő:
    2007. 11. 13. 14:45

    Ezek a sajtkosárkák csodaszépek, tegnap este neki is láttam, hogy elkészítsem, de többedszerre sem sikerült. Aztán felfüggesztettem a kísérletezést, mert már megteltem olvasztott sajttal.:) (De nem adtam föl, mert ezeket a csodákat nekem is el kell tudnom készíteni.)
    Próbálkozásaim:
    -szóról szóra a recept szerint: a sajt rásült a papírra :(
    -megkentem olajjal a papírt: a sajt rásült a papírra :(
    -sütőlemezen: a sajt rásült a sütőlemezre
    -megkentem olajjal a sütőlemezt (bár már az előbbiek hagytak maguk után némi "nyomot"): a sajt rásült a sütőlemezre
    Persze, a rásült, de attól még finom (sőt!) sajtot sorban "kármentettem", így egy idő után kénytelen voltam befejezni a próbálkozást... :)
    Mit gondolsz/gondoltok, vajon mi az oka a fiaskónak?
    Sajt: trappistát használtam
    Sütő: melegszendvics sütőben sütöttem (sokat látott NDK masina, de kifogástalanul működik)
    Én: bizonyára bőven van, mit tanulnom... :)

  14. nemisbeka:
    2007. 11. 13. 20:34

    A trappista azért jó, mert elég zsíros sajt. Emiatt az olajra biztosan nincs szükség. A sütőpapír meg kell, hogy gátolja a letapadásban. Én a melegszendvicssütőre tippelnék, amely minden bizonnyal jó szolgálatot tesz, de egyrészt a hőfokot nem lehet rajta szabályozni, másrészt túl közel van a hőforrás a sajtokhoz. Szerintem próbáld meg rendes, hagyományos sütőben. Aztán ha ott se megy, még tovább töprengek, mi lehet a megoldás :).

  15. golmoni:
    2007. 11. 15. 23:03

    vajon előre is elkészíthetők a kosárkák, vagy csak frissen jók?

  16. nemisbeka:
    2007. 11. 17. 12:19

    Egy idő után biztosan kiszáradnak, szóval elkészítés után nem várnék napokat, az biztos. De nálunk nincs is nagy túlélési esélyük sokáig :).

  17. Újrakezdő:
    2007. 11. 18. 17:14

    Ma újabb kísérletet tettem, ahogy tanácsoltad: sütő, 180fok, 10 perc. Kukucskáltam be a sütőablakon, és láttam, hogy igen, ez lesz az igazi, és igazad volt a sütés módja miatt. De amikor kiszedtem, a fránya sajt nem akart lejönni a papírról, hát megint kénytelen voltam menteni a menthetőt. :)
    Legközelebb mégiscsak meg kellene kenni a papírt olajjal?
    Még valami: nagyon gyorsan kell bánni vele, mert pillanatokon belül túlságosan ropogósra sül, akkor pedig hiába akarom formázni, inkább törik, mint hajlik... :(

  18. nemisbeka:
    2007. 11. 19. 9:32

    Kiszedted a sütőből és megvártad azt a pár másodpercet? :) Mert lágy formájában még valóban ragadós lehet. Itt azt a pillanatot kell eltalálni, hogy már puhára szilárdult, tehát nem folyós, de még formázható. Valóban gyorsan kell vele bánni, különben időnek előtte megdermed. A sütőpapírra meg nem szabadna leragadnia. Szerintem az olajozás továbbra is felesleges, a sajtból elég zsírnak kell kisülnie, de ha gondolod, tégy vele egy próbát.

  19. Winniee:
    2008. 05. 07. 20:34

    Próbáld meg szilikonos sütőpapírral!

  20. savirol:
    2008. 07. 04. 0:06

    A kosárkához való tészta nem nyujtható? Akkor ki lehetne szúrni szaggatóval és úgy formázni(cakkos széle is lehetne)Vannak kis fém kosárka formák is amelyekben ki lehet alakítani. Nagyon tetszik. A sajtosra én is rákattanok.Hasonló létezik ostyaszerű.Valaki nem tudja a receptjét?

  21. nemisbeka:
    2008. 07. 04. 21:26

    Hát az olvasztott vajas kekszet nem nevezném tésztának :), és a nyújthatósága szerintem a nullához tart :). Ostyaszerű sajtkosarat pedig sajnos nem ismerek.

No HTML, linkek automatikusan aláhúzva. E-mail kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Freeblogosként itt bejelentkezhetsz.

HTML can't be used, links are automatically underlined. It is compulsory to indicate e-mail, but it won't appear on the site.