A házasság/párkapcsolat többek közt azért is jó, mer az ember megosztja terheit a másikkal. Például szombaton csak engem akartak lehagyni az utaslistáról, nem zavartatva magukat azon bagatell tények által, hogy a foglalási kód - az ő visszaigazolásuk alapján is - engem is rejt és az én hitelkártyámmal fizettük ki a jegyet, én káromkodtam többet a két órás késés miatt, én villogtattam a szemem az információs nénire, hogy 11:35-kor vajh miért még 11:05 szerepel indulási időként a kijelzőn és én morcogtam a sztuvikra is a kollektív bűnösség elmélete alapján. Ezzel szemben a Zuram sült krumpliját felejtette le a McDonald's alkalmazott a tálcáról, ő kapta a testmotozást, az ő kézipoggyászát szálazták át alsógatyától a tollbetétig és az ő izmai feszültek meg figyelmeztetőleg, mikor a biztonsági őr a kelleténél tovább szemlélte a Chili&Vaniliától kapott praliné töltetű, étcsoki borítású Galler-féle csodát, mely végül megúszta a közbiztonságra veszélyes minősítést (és a bácsi is a súlyos testi sértést :) ). Érkezés és lepakolás után rohamtempóban próbáltam beszerezni az én drágámnak a megadott márkájú kontaktlencse tisztító folyadékot, két ügyeletes gyógyszertár és négy optikus után feladtam és vettem egy másikat, viszont emiatt jól elkéstem a találkozóimról.

1) Nálunk szoktak vicces párbeszédek folyni otthon. A "na és kivel találkozol?" kérdésre külső szemmel nézve elég szürreális válaszoknak számítanak a "kókusztigrissel", "Kanbékával", "Thorral" stb. válaszok :). A "Spárgatökmaggal" felelet viszont az átlagosnál harsányabb kacajhullámot váltott ki :), nem értem, miért :). Spárga ismeretlen vizekre navigált engem helyszínileg, a Ferenc körút környékén rémlik egy cukrászda, ahol régen egyik barátosnémmal szoktunk találkozni, de ennyi, nem sűrűn egyeztetek oda találkozókat. A Chili-bár (1094 Budapest, Tompa u. 4.) nagyon kellemes meglepetés volt, nekem mondjuk inkább kávézó, mint bár. Hangulatos, kellemes, normális árakkal, kiváló cuba librével és egy nagyon helyes, mosolygós pincérnővel. Utóbbinak egy kisebb hibája volt: a feledékenység; nálam például elfelejtette, hogy milyen ásványvizet kérek, de hozott mindkettőt, hogy a megfelelőt rögtön tudja adni. Spárgának meg elmaradt a túrós yogi-yogija, amire emlékeim szerint kristálytisztán rábólintott rendelésileg, de ezt meg betudjuk a pincérnő fejlettebb gondolatolvasási képességének, hogy nem akart belepancsolni a gyümölcsnapba (bár mi abszolút egyetértettünk abban, hogy az eperöntettől ez a kis desszert teljesen legális lenne :) ). Tökmagvirág (ahogy a Zuram utóbb aposztrofálta :) ) például olyan hadititkok tudója lett, hogy mit tervezek a játékra :), cserébe kaptam gusztusos toszkán csokit.

2) Késés késést szül, viszont celebritiszpottingot eredményez: Somát és melleit láttam szembeszáguldani le a metróba, miközben a második találkozóra iparkodtam. A Zuramnak a Spárgatökmag után már nem kockáztattam egy nesztelencsigát vagy egy settenkedve lopakodót :)), szégyenlősen csak annyit susogtam, hogy lucia a ketteske :). Aki elvitt a Tandembe (109x Budapest, Pipa u. 6.), a bloggerek és biciklisfutárok "bűntanyájára" :) (csak a bé miatt :) ). A hely elég szellős volt, lucia szerint inkább hétköznap pusztítják errefelé májukat a netfüggő népek, a pincérfiú jóképű :), kedves és gyors, hamar hozta a csapolt Leffét, ami frissnek és jó hidegnek bizonyult. Stílszerűen pirospontként felírjuk a piros-krémszínű mozaik berakásos asztalukat is, amely remekül passzolt a híres piros kabáthoz :), de egyébként is hangulatos a hely. Ha már coming out a titkosügynöki létből, azt is bevallom szemlesütve, hogy nem tudtam segíteni luciának bevált narancsos kacsa recepttel, mert még sose csináltam kacsát, se narancsost, se narancstalant :), csak Google barátom találatait ajánlottam. Glóriát már nem tudtam megvárni, pedig hát két sztárbloggerina egy sörözésre nagy fogás lett volna :) (legközelebb remélem pótoljuk), de várt anyósom omlós pulykamelle sült krumplival és fokhagymamártással, amelyről a gép késése miatt ebédidőben lemaradtam. Plusz képviselőfánkok :).

3-4) Vasárnap pedig kipróbáltam C&V azon tippjét, miszerint az a leghatékonyabb megoldás a baráti találkozók lebonyolítására, ha beül az ember egy helyre és odahívja megfelelő időközönként az őt látni vágyó népeket (jelen esetben moest és Bee-t) :). A helyszín a Nyugatinál a McCafé (1062 Budapest, Teréz krt. 55.) lett, miután a Noába egyszer bőven sok volt beülni, az Alexandra kávézója most nem jutott eszembe :) (pedig az nem rossz), ezt meg már ismerem. Kényelmesek a bőrszékek, az ár-érték arány teljesen rendben van és közlekedésileg is ötcsillagos. Egyetértek Kispadékkal, hogy finom és dekoratív kávékat csinálnak, részemről a jegessel vagyunk nagy barátok, jó a cappuccino is, most pedig felírtam a listára a bécsit is. 

Visszafelé már csak egy félórát késett a gép és a jegyrendszer sem vetett ki kebeléről :).