Chili&Vaniliának a GoldenBlog 2006 Gasztroblog kategóriájában aratott győzelméhez és A fekete macskának a képregény szekció letarolásához :).

15 dkg feketeszeder

1 érett mangó

10 dkg párma sonka

6-8 pici retek

10 dkg fokhagymás-zöldfűszeres krémsajt

15 dkg kekszcsónak 

5 dkg lágy kecskesajt

10 dkg fátyolsonka

fél szál parasztkolbász

1 kaliforniai pirospaprika

10 dkg koktélvirsli

4 nagy szelet gouda sajt

mustár

Na kérem, családi esemény zajlott, sült vagy főtt kaja nélküli táplálkozással, tekintettel a trópusi időjárásra. Igazából még a boltban is csak vázlatosan volt a fejemben, hogy mit akarok, otthon állt össze, ahogy csoportosítgattam az élelmiszereket a pulton. Úgyhogy a tálcára a következők kerültek (a képen járjunk óramutató szerint):

- feketeszeder;

- a konzerv koktélvirsliket előírás szerint 1 percig saját levükben megmelegítettem a mikróban, oldalukba rést vágtam, kentem bele mustárt és becsavartam őket a csíkokra vágott gouda sajtba;

- a mangót felszeleteltem és pármai sonkacsíkokba tekertem;

- a kekszcsónakokat megkentem a fokhagymás-zöldfűszeres krémsajttal, téptem rájuk fátyolsonkát, félbevágott mini retek ment a tetejükre, az egység megőrzése érdekében pedig fogpiszkáló-rögzítést kaptak;

- a paprikát csíkokra, majd kockákra vágtam, lágy kecskesajttal megtöltöttem, tetejükre parasztkolbászt karikáztam.

Két személyes a cucc, bár a konyhában is maradt némi utánpótlás, ami szintén elfogyott. Az egészet törpesörrel öblögettük le - a miénket szerintem Szundi eská palackozta :), kissé fejbevágó élmény volt a 7,5 deci 8%-kal :).

1 nagyobb ananász

15 dkg málna

1 ek. cukor

2 dkg vaj 

vaníliafagyi minden mennyiségben (na jó, személyenként két gombóc :) )

A málnát szétnyomkodom és a cukorral felfőzöm. Át lehet ezt is szűrni, mint a ribizlit, de jobb volt az intenzívebb, magosabb verzió. Az ananász megpucolom, kb. fél centi vastag szeletekre felkarikázom, a belsejét kis méretű pogácsaszaggatóval kiszúrom. Grillserpenyőben felolvasztom a vajat és mindkét oldalukon addig sütöm az ananászokat, amíg a serpenyő bordái csíkokat nem hagynak rajtuk. Két szelet ananászhoz két gombóc fagyi dukál, plusz málnaöntet. 4-5 személynek elég lehet, attól függően, hány szeletet lehet kihozni az ananászból.

A Magyar Konyha júliusi számában olvastam hasonlót, ha jól emlékszem.

In English 

A ribizlis tejfölkrémhez: 

15+5 dkg ribizli

1,5 dl tejföl

1 dl tejszín

5 dkg porcukor

2 zselatinlap

2 ek. cukor 

A tejfölt alaposan elkeverem a porcukorral. A zselatinlapokat beáztatom hideg vízbe, a tejszínt felverem. A felpuhult zselatinlapokat kiszedem a vízből és kis tálkában, 30 mp alatt felolvasztom a mikróba, majd óvatosan a tejfölhöz keverem. Mehet hozzá a tejszínhab is. Kis formákba (én muffinformát használtam) egy evőkanál krém megy, rá úgy 8-10 szem ribizli, majd még egy evőkanál krém. Összesen 6 forma telt meg. Hűtőben élvezhet úgy 6 órát minimum. Az öntethez a 15 dkg ribizlit leszemelem, villával összetöröm és a 2 ek. cukorral összefőzöm. Ha a cukor felolvast és a massza kezd habosodni, lekapcsolom. Szitán átszűröm (nem kell csontszárazra kinyomkodni a gyümölcspépet, sőt, maradjon némi leve, lásd még: lenti felhasználás). A formákból kiborított tejfölkrémhez kanalazom a szép tiszta öntetet.

Europe's Master Chefs.

A ribizlis joghurtfagyihoz:

az előbbi receptből megmaradt ribizlipép

1 dl natúr joghurt

Engem nem zavar a puha gyümölcsmag és sajnálnám a finom édes ribizlipépet kidobni, úgyhogy megy hozzá egy deci natúrjoghurt és jégkockatartókba kanalazom.

7 szelet (kb. 1 kiló) csontos sertéskaraj

mirelit hasábkrumpli

sok olaj a sütéshez

A páchoz:

1 dl olívaolaj

1 ek. Worcestershire szósz

1 kk. balzsamecet

1 ek. szárított chili

2 nagyobb gerezd fokhagyma

Eljött Mr. Hústkrumplival napja :). Tisztázandó: ebben az esetben "hús" alatt szigorúan nem "szószos husit" értünk (ez most éppen tiltólistán is van :) ), hanem "szelet husit" :). A páchoz valókat összekeverem (chilit elmorzsolva, fokhagymákat zúzva) és az óvatosan kiklopfolt hússzeletekbe masszírozom. Hűtőben úgy 6 órát pácolódott a cucc, volt most rá idő, de feltételezem, hogy minimálisan egy órával is beérik. Aztán következett az Úsztassuk Olajban a Konyhát hadművelet :), párhuzamosan sütöttem két serpenyőben a krumplit és a húsokat. Utóbbiaknak egy fordítással annyi kell, hogy egyik oldal is aranybarna legyen, majd a másik is. Jó étvágyú férfiembernek kell két vagy három szelet, asszonyállatok :)) beérik eggyel is.

Remélem Gab nem haragszik meg, hogy kicsit kicsinyítve beteszem ide témábavágó kockáit. Az eredetit a honlapján lehet megtekinteni megfelelő méretezésben, de úgy éreztem, ennek itt a helye :).

A fekete macska tényleg a világ legjobb képregénye :)), tessék rendszeresen nézni és fetrengeni a röhögéstől két főzés között! :)

4 nagy nektarin

1 dl Marsala

1 dl tejföl

1 dl tejszín

2 ek. cukor

1 l víz

A nektarinokat cikkelyekre vágom (héja marad), fazékba teszem és leöntöm a Marsalával. Kap két percet a tűzhelyen, majd megszórom a cukorral és hozzáadom a vizet. Úgy negyedórát főzöm, aztán fokozatosan hozzáadom a tejföl és a tejszín keverékét. Még hagyom a gázon pár percig, de forrás előtt lekapcs. Négy személyes kanalaznivaló.

Lassan nem csak reggelizni fogok tudni bejutni a konyhámba :), de addig is még mesélek egy kicsit. Tegnapelőtt az alattunk lakó hölgyemény teljes váratlansággal lecsapott a Zuramra :) és meghívott minket magához barbeque-ra tegnap estére. A támadás felkészületlenül érte a Férfiembert, ezért nem mondott nemet :), úgyhogy némi italkészlettel és egy kazalnyi virággal felszerelkezve lebattyogtunk hozzá, mondván: ismerjük meg szűkebb környezetünket. Nem mondanám, hogy a helyiek tengtek túl; négyükön kívül volt négy pakisztáni (egy részük indiai származással), egy angol, és egy asszonyság a Karib-szigetekről :). Meg mi két magyar szomszédok :). Hát vicces volt. A menü - mint kiderült, a vendéglátó néni nagyjából vegetáriánus - a következőkből állt (igen, drágám, még mindig fel tudom sorolni :) ):

- saláta: főtt krumpli, csicseriborsó, istentelen mennyiségű menta és csípős paprika, két pofára zabáltuk hozzá a török kenyeret, hogy az utóbbi kettő hatását semlegesíteni tudjuk;

- lazac, tőkehal, sárga és piros paprika nyárson sütve;

- paradicsom és gomba szintén nyárson sütve;

- grillezett tofu (részemről maradnék a húsnál :) );

- szójaszósz és cukor keverékében marinált padlizsán grillezve;

- rákok barbeque szószban sütve (hős voltam, megettem egyet! :) );

- fóliában sült krumpli tzazikivel;

- valami furcsa, de finom sajtos tapenade, paradicsom és uborka.

Az egészet dél-afrikai rozéval, illetve helyi 8,5%-os sörrel kísértük, közben urdu, arab és andalúz zenéket hallgattunk felváltva :), a beszélgetés meg ugye hasonlóképp négy-öt nyelven folyt. Ahogy Andi mondta ma reggel, az urdut mi elsősorban a L'art pour l'art munkásságából ismerjük :). És tényleg :))).

Pandacsöki Boborján, a legtöbb nyelven beszélő ember (Dolák-Galla-Laár)

Műsorvezetőnő: Kedves közönségünk, a színpadra várjuk azt az embert, aki állítása szerint a legtöbb nyelven tud a világon! Kérem, fogadják szeretettel Pandacsöki Boborjánt! Mi baj, Boborján, fáj a lába?!
Boborján: Nem!
Mvnő: Ja, jó! Boborján, mondja, mióta tanul nyelveket?
Bbrjn: Nagyon régóta, például 15 éve!
Mvnő: És mi indította arra, hogy elkezdje?
Bbrjn: Úgy, hogy egyszer angol emberek megkérdezették, hogy merre van a gyógygőzfürdő.
Mvnő: És maga nem értette?
Bbrjn: Nem, hanem szégyellettem magam... De utána nyelvtanárom, Besenyőpistabácsi megtanította!
Mvnő: Értem. Mondja, számszerűen hány nyelvet tud?
Bbrjn: Háromszázezeret!
Mvnő: Hú!
Bbrjn: Az eddigi csúcstartó Abdollahab Navarah bácsi volt, de ő csak 77 nyelvet tudott, ráadásul már meg is halt.
Mvnő: A-ha. Jó. Hát itt van nálam a világ összes nyelvének a listája, tegyünk egy próbát! Ne lessen Boborján! Na nézzük csak, azt mondja hogy... Kezdhetjük?
Bbrjn: De!
Mvnő: Na jó, na akkor nézzük szúrópróbaszerűen. Aztmondjahogy: olaszul tud?
Bbrjn: Igen!
Mvnő: Hú! És norvégül?
Bbrjn: Úgyis!
Mvnő: Haá! Hát a szuahéli nyelvet ismeri?
Bbrjn: Szuahéli nyelvül is tudok!
Mvnő: Parlez vous francais?
Bbrjn: Tessék?
Mvnő: Beszél franciául?
Bbrjn: Ja, igen!
Mvnő: Na jó, nézzük tovább. Azt mondja, hogy: urdu. Hogy mondják azt urdu nyelven, hogy „tegnap sajnos kificamodott a bokám”?
Bbrjn: Nem mondom!
Mvnő: De hát miért nem?
Bbrjn: Azért, mert a Besenyőpistabácsi a lelkemre kötögette, hogy sohase hazudjak!
Mvnő: Ja értem. Jó, hát akkor mondja azt urduul, hogy „vigyázzunk, nehogy megfázzunk”!
Bbrjn: Johigya govágyinyi.
Mvnő: Ez tényleg az volt?!
Bbrjn: Az.
Mvnő: Hát elhiszem magának, de Boborján, mondja: hogyan lehet ezt leellenőrizni?
Bbrjn: Miért, Besenyőpistabácsi merre van, hol van?
Mvnő: Hívjuk be! Szerencsére éppen itt van Pandacsöki úr mestere! Kérjük, fáradjon be!
Pityu: Kezét csókolom, kezét csókolom, kezét csókolom! Jó estét kívánok, jó estét kívánok, jó estét kívánok! Szervusz Boborján!
Mvnő: Üdvözlöm!
Pityu: Na, mi a probléma, csökönyösalássan?!
Mvnő: Igen, szóval arra vagyunk kíváncsiak kedves Besenyő úr, hogy mit mondott az előbb Boborján!
Pityu: Na, kisasszony! Egyet kell kérdezni, hogy felről le, vagy leről fel?! Na, mit mondtál, vagy mit nem, fiam Boborján, no mondjad!
Bbrjn: Azt, hogy nehogy megfázzon valaki!
Mvnő: De hát, de hát nem magyarul kellett volna mondania Boborján, hanem urduul!
Pityu: Fiam, hát mondjad meg urduul, hát tudsz te urduul, mint az almásderes, nem? Haha!
Bbrjn: Unyikábogya.
Pityu: Ööööő... Urdu nyelven ez azt jelenti, hogy... nehogy megfázzunk! És az e! Mi itt a probléma, ha csak nem vagyok tenyeres-talpas? Nem igaz!?
Mvnő: Az a probléma, hogy ön hallotta magyarul a mondatot!
Pityu: Én? Hát hogy hallottam volna, kint voltam a függöny mögött, nem hallottam!
Mvnő: Ne vicceljen már, hát itt volt amikor a Boborján kimondta a mondatot magyarul!
Pityu: Kéremszépen, kint voltam, májgörnyedésem volt a függöny mögött! Na!
Bbrjn: Igen, kint volt!
Mvnő: Boborján! Dehogy volt kint, hát itt volt!
Pityu: Kérem, szerintem nem voltam itt! Nem igaz?
Mvnő: Ne hazudtoljon már meg, ennyi ember előtt!
Pityu: Na kisasszony, álljunk meg most itt egy percre végre valahára, rendben van? Nem? Igaz? Itt a közönség, itt vagy te is Boborján, a kisasszony is itt van!
Bbrjn: Itt vagyok!
Pityu: A kamera itt van, mindenki itt van, nem?! Na, kisasszonyka, na erre figyeljen! Most aztán nagyon figyeljen! Tud maga urduul???
Mvnő: Én? Nem.
Pityu: Hát akkor vizes nyolcas, hát takarodjon hátra a vokálba akkor, különben verebet fogatok a nyakához! Nem? Kedves közönség, most pedig Besenyő parádé! Boborján fiam, nótára! Torkodíziglen!

Először a nemvaló. Átverekedtem magam Anthony Bourdain világsikerrel beharangozott könyvén. Nem tudnám jó szívvel ajánlani, legalábbis magyarul semmiképpen sem, halálra idegesített. Töredezett-akadozó az egész, a fordítás szerintem csapnivaló, az eredetinek a hangulatát nem adja vissza (legalábbis a honlapján olvasható kivonat alapján) és botrányos a szerkesztési munka, ahogy azt Török Attila is kiemeli. Magától a pasitól és mondandójától sem vagyok igazán elájulva, legyen bármilyen "fenegyerek-séf". Ennek mondjuk lehet az az oka, hogy van szakács és mesterszakács is a családban, illetve a baráti körben (bár legjobb tudomásom szerint egyikük sem tud felmutatni divatos heroin-addikciót :) ) és ők már meséltek eleget az fáintos vendéglátóiparról, így az olvasottaktól nem tudtam infarktust kapni.

Két érdekes cikk a mostani hvg-ben: az egyik a fúziós konyháról szól ("Konyhanyelvi fordulatok"), a holnapjukon csak regisztrált felhasználók érik el, a másik pedig - ha már Chili&Vanilia is a témában értekezik nyálcsorgató mód :) - a magyarországi fagyifrontról.  

(Azt hiszem sikerült összehoznom az egy post-ra jutó linkelési csúcsomat :).)

3x25 dkg lazacfilé

1 közepes póréhagyma

2 nagyobb fej vöröshagyma

fél konzervdoboz bébirépa (sikeresen kidobtam a dobozt, olyan 12-14 deka lehet a fele)

3x2 ek. sötét szójaszósz

3x3 ek. száraz fehérbor (nálam Chardonnay)

3x1 ek. olívaolaj 

1 lime 

5 dkg vaj

só

bors

Duplahosszúságú alufóliákat tépek, hármat, félbehajtom őket, megkenem olajjal, ráhelyezem a lazacfiléket. A tetejükre is simogatok az olívából, majd a hat karikára vágott lime-ot elosztom rajtuk, kicsit a halakra is nyomkodom a levüket. Rálöttyintem lazaconként a 2 ek. szójaszószt és a 3 ek. fehérbort, majd jól összehajtogatom a fóliákat csomagokká. 200 fokra előmelegített sütőbe kerülnek, ha van idő, jó egy kicsit így hagyni pácolni őket. Amíg sülnek a halak (15 perc), addig megolvasztom a vajat, ráhajintom a félcikkelyekre vágott hagymákat. Úgy 5 perc után követheti őket a felkarikázott póréhagyma. Ha már ez is megpuhult, kezd barnulni, akkor a lecsöpögtetett bébirépákat is belerakom a serpenyőbe (óvatosan, mert törnek). Éppen csak hozzámelegszenek a hagymához, már készen is van. Só, bors hozzá ízlés szerint. Három személyes adag, a köret - mint kiderült :) - csak kettő (férfiak...).

50 dkg krumpli

1 nagyobb cukkini

15 dkg sonka

2 tojás

1 dl natúr joghurt

5-6 pici chili

3 ek. olívaolaj

só

bors

A krumplikat megpucolom, vékony karikákra szeletelem és 5 percre forrásban lévő vízbe teszem. A cukkinit felkarikázom, a sonkát csíkokra vágom. Négy sorban lerakom 1 ek. olajjal kikent sütőedénybe, krumplikarika, cukkinikarika, sonka és így tovább. A tojásokat felverem, hozzáteszem a joghurtot, belemorzsolom a chiliket, só, bors és rákanalazom a rakott zöldségekre. 200 fokra előmelegített sütőben úgy 20 perc kell neki. Három személyes adag.

1 kg csirkemell

3 cukkini

1 fokhagymás villámpác

1 dl olaj

2 dl natúr joghurt

1 citrom leve

Gyorsvacsora kellett egész napos mászkálás után. A csirkemelleket csíkokra vágom és az olajjal elkevert gyorspácba forgatom 20 percre, félórára. A cukkinik végét levágom és hosszukban majdnem áttetsző vékonyra szeletelem őket (akinek van gyaluja, bevetheti). A joghurthoz hozzákeverem a citrom (vagy lime) levét. Száraz grillserpenyőben először a cukkiniket sütöm meg, amint megkapták a barna csíkokat az egyik oldalra, rögtön lehet fordítani őket. Aztán jöhetnek a csirkék, szép pirosra. A pipit evés közben a joghurtos cuccba lehet (sőt, kell!) mártogatni. Három főnek volt elég.

Orsikám csinálta meg nekem ezt a finomságot másik páccal és sertéshúsból még hétfőn, aztán előre eltervelten, aljas indokból, illetőleg célból :) kifaggattam, hogy reprodukálhassam.

Nem mondanám, hogy sűrűn vásárolnék olyan könyveket, amelyeknek sárga borítóján kék betűk kacsáznak rózsaszín szívecskék baráti társaságában. Pláne nem egy olyan nőtől, aki - a belső borító és az Amazon tanúsága szerint - The Secret Dreamworld of a Shopalcoholic címmel is írt már könyvet... :) De hát a blog kötelez, a kíváncsiság meg erős: mi az, hogy "un"? :)

Summáznám a történetet. Samantha (nekem erről reflexből édes jó apám jut eszébe az ő sajátos humorával, a Dallas idején találta ki a "Cemende Camanda" költőinek is nevezhető személyleírást :))) ), a londoni jogász (a nemzet egyik csúcsagya, hogy Bridget Jones is idekerüljön :) ) elkövet egy hibát, bepánikol és félkómásan elmenekül a nagynevű cégtől. Mindenféle fatális tévedések és realisztikusnak nem nevezhető körülmények közt összetévesztik egy álláshirdetésre jelentkező házvezetőnővel és miután echte angol, ráadásul a csillagokat is reflexből lehazudja az égről :), így felveszik. No de a néni teljesen büfé a corporate law területén, viszont a mosógépet nem tudja bekapcsolni, a beadott Michel Roux-féle képzés helyett pedig a toastkészítésig jut el. És hát mindenféle kalamajka következik, meg egy kockás hasú kertész csákó is képbe kerül, csak hogy igazoljuk a borító szívecskéit, gondolom senki nem kap a szívéhez a meglepetéstől döbbenten, ha elárulom, hogy heppiend lesz a vége, a néniből meg Domestic Goddess :) (írónő vette a fáradságot arra, hogy személyes ismeretségük hiánya ellenére írjon két sor hálálkodást Nigellának, már csak azért is, mert ezzel a címmel érzésem szerint nem kevéssé dobott az eladási adatain). Receptek nincsenek benne, viszont a külzettől eltérően van humora és szórakoztató volt. Könnyű nyári desszertnek ajánlom :).

Szögezzük le menten az elején: az egész a férfiak miatt volt :). Öcsémnek kellett afrikai curryszószt keresnem, így járok, ha finom dolgokra szoktatom :). De a szokott beszerzőhelyen pont nem volt, úgyhogy elbattyogtunk az Oil&Vinegar eldugott kis boltjába. Már az udvar sarkáról láttam a jellegzetes zacskókat és tudtam, hogy eksön tájm van :). Zsákbamacska-csomagokat csináltak két értékben, tehát garantálják, hogy minimum annyi van a csomagban, amennyi rá van írva. Tudom, hogy férfifejjel ennek az egésznek semmi értelme :), hiszen körbejárhatnék a boltban és megvehetnék bármit, amit akarok ugyanennyiért és akkor pontosan tudnám, hogy miket kapok a pénzemért. De a játék izgalma szerintem megér ennyi kockázatot :). Na persze nem mintha én akartam volna ilyen csomagot, én szigorúan csak a szószra koncentráltam, de végül rákényszerítettek :)) arra, hogy vegyek egyet :). Tartalma a következő volt:

- articsóka és zöld paprika krém

- tonhallal töltött csípős minipaprikák

- négy koktélvilla (anyám mindig körbekergetett a lakásban, ha nem koktélvillával csipegettem az uzsit... :))) )

- petrezselymes-fokhagymás grissini

By the way: lett szósz is :). Chilis :). 

45 dkg csirkemell

4,5 dkg hámozott, szeletelt mandula

1 nagy fej lilahagyma

4 dkg vaj

0,7 dl fehérbor

1 gerezd fokhagyma

só

bors

rizs

A csirkemelleket felkockázom, a vaj felében pirosra sütöm, sót neki, borsot neki, majd kiszedem a serpenyőből. A vaj másik felét is megolvasztom, mehet bele a mandula, a zúzott fokhagyma és a lilahagyma. Ha a mandula megpirult, hozzáöntöm a bort. Pár perc után visszarakom a csirkéket, jól átmelegítem őket. Rizzsel tálalható, két személynek.

Recept innen: The Silver Spoon.

30 dkg spenót

1 l zöldségleves

2 közepes fej vöröshagyma

1 ek. vaj 

1 ek. liszt

3 ek. tejszín

fél lime

só

bors

parmezán

A zöldséglevest felhevítem egy fazikban. Egy másikban a vajon üvegesre pirítom a felkockázott hagymákat, hozzájuk adom a lisztet, majd fokozatosan a forró levest. Belehajingálom a spenótokat, elég hamar összeesnek. Kapnak úgy 15 percet rotyogni, majd botmixerrel szép sima méregzöldre turmixolom őket :). A rumfogyasztás visszafogása érdekében a Cuba Libre után megmaradt fél lime-ot itt használom el :), alapesetben jó a sima citrom is, kifacsargatom a levesbe, majd mehet vissza rottyanni egyet-kettőt a tűzre. Hozzáadom a tejszínt, ízlés szerint sót-borsot. Parmezánforgácsokkal tálalható. Három személyes adag.

The Silver Spoon receptje.

In English 

5 cl fehér rum

2,5 dl kóla

1 karika lime

jégkockák

"Modern idők itala a Pepsi", szokta apám mondogatni :). Részemről a Malac Kólát preferálom :), ha már inni kell és azt sem árt feljavítani 5 centi rummal. Na jó, lehet akár 6 vagy 7 is :). Esti pihenős ital, ha már az embernek a könyökén folyik ki a vébésör :). (A jégkockáknak nem kell kötelezően szívecske alakúnak lenni :)).)

Cuba Libre (Gloria Estefan)

curioso destino
que aun me separa
de mi tierra adorada
que no veo desde nina
no puedo olvidar
eres parte de mi
te quiero ver feliz
un mar de recuerdos
azota mi mente
de pueblos y gentes
que yo he conocido
curioso destino
que aun me separa
curioso destino
que aun me separa
de mi tierra adorada
que no veo desde nina
de mi tierra adorada
que no veo desde nina
no puedo olvidar
eres parte de mi
te quiero ver feliz

quiero mi cuba libre
pa que la gente pueda
pa que mi gente pueda bailar
a veces no entiendo
lo mucho que extrano
que a pesar de los anos
te sigo queriendo
sigo esperando
yo te sigo sonando
comparte tus penas
estoy contigo llorando
no puedo olvidar
eres parte de mi
te quiero ver feliz
quiero mi cuba libre
pa que la gente pueda
pa que mi gente pueda bailar

6 szelet toastkenyér

10 dkg vaj

2 ek. majonéz

1 kk. mustár

3-4 csepp Worcestershire szósz

negyed kígyóuborka

2 nagy szelet prágai sonka

9 dkg lágy kecskesajt

3 dkg reszelt sajt

bors

kakukkfű

Még mindig a rusztikus fehérkenyér fogy, főleg távollétemben :), s továbbra is jelentős tétel toastkenyérrel rendelkezünk. Ebből hat szeletnek levagdosom a héját, lehetőleg nagyjából azonos formára. A vajat hagyom szobahőmérsékletűre melegedni (elég könnyen megy a harmincon fokokban), elkeverem a majonézzel, a mustárral és a Worcestershire szósszal. Kicsivel kevesebb, mint a felét átkanalazom egy másik tálkába. Az uborkát apró kockákra vagdosom és egy tisztesebb mennyiségű kakukkfűvel együtt a kisebb mennyiséghez keverem. A sonkát is kicsi csíkokra vágom, borssal megy a nagyobb adaghoz. A kenyereket egy (a leendő legfelső) kivételével felváltva megkenem a sonkás és az uborkás keverékkel (három réteg sonkás lesz és kettő ubis), és egymásra helyezem, kicsit összenyomom. A kecskesajttal bevonom a "torony" tetejét és az oldalait, végül megszórom reszelt sajttal. A hűtőben kell neki legalább pár óra. Friss paradicsommal jó, egy személyes adag. Ronda, de finom :).

Egy már megszűnt weboldalról, a princza.com-ról halásztam az ötletet.

45 dkg csirkemell

3 tojás

8 dkg vegyes saláta

2+1 ek. olívaolaj

1 ek. citromlé

1 ek. Worcestershire szósz

két marék kruton

parmezánforgácsok

só

bors

A saláta pont megfelelő méretekre tépkedve leledzik a csomagban (elvileg római salátával kéne, gyakorlatilag munka utáni bevásárlásnál örül az ember, ha bármilyen zöldet kap :) ), megmosom, lecsepegtetem. 1 ek. olívaolaj + citromlé + Worcestershire szósz összekever, salátákhoz ad. A tojásokat megfőzöm, a csirkemelleket két fólia között óvatosan kiklopfolom, sózom, borsozom és két evőkanál olívaolajon grillserpenyőben (friss beszerzés! :) ) mindkét oldalukat piroskásra sütöm. Csíkokra vágom, a negyedelt tojásokkal, a krutonokkal a salátához adom, végül zöldséghámozóval forgácsolok rá parmezánt. Három személyes adag.

Wikipedia barátom segített megint.

40 dkg csirkemell

1 dl fehérbor

3 kk. francia mustár

2 közepes fej vöröshagyma

5 szelet barna toastkenyér

2,5 dl natúr joghurt

1 tojás

15 dkg koktélparadicsom

7 dkg reszelt sajt

2 ek. olaj 

1 ek. majoranna

só

bors

Miután a zsírosdeszkához rusztikus fehérkenyér dukál, és nem várjuk meg, amíg a meglévő készletek elfogynak :), felgyűlt némi toastkenyér többlet. Ezt felhasználandó improvizáltam. A csirkemellet és a hagymákat felkockázom. Az olajat felhevítem, mehet bele a hagyma, ha már átlátszó, követheti a csirek. Ha már mindenhol fehér a cucc, akkor mehet hozzá a só, bors, két kavarintás után pedig a fehérbor. Pár percet rotyog, mikor belekerül a mustár. Addig forralom, amíg a szósz alaposan be nem sűrűsödik és lecsökken. A kenyereket megfosztom héjuktól. A joghurtot összekeverem a felvert tojással, só és a majoranna mehet hozzá. A kenyereket mindkét oldalukon belemártom és egy rétegben lerakom egy sütőforma aljára. Rákanalazom a mustáros-hagymás csirkekockákat és a résekbe rakosgatom a félbevágott koktélparadicsomokat. Jó alaposan megszórom a reszelt sajttal. 20 percet üdül 200 fokra előmelegített sütőben. Három személyes adag.